Sziasztok lányok!
Igyekszem visszaolvasni, mert eléggé le vagyok maradva.
Pillanatnyilag működik a gépem, ma még egyszer sem kapcsolt ki, pedig már 2 órája megy, mert fontos e-mailt vártam. Úgyhogy, ahogy lesz időm, jövök.
Addig is egy kilóméternyi hozzászólás az általam eddig elolvasottakhoz (kb 10-12.-e közötti időszak)
Köszönöm mindenkinek a névnapi köszöntést.
Norka: táblázatba: Virág 5 hós: 7360 gr, 64 cm
Boo: én is hasonlóan látom, mint Lilisgabi: Igazából már egész kis korban rácsodálkoznak a fára a gyerekek, de kb 4 éves koruk az, amikor már olyan örömmel élik meg, ami maradandó.
Jövőre viszont már lehet kikötni a fát, mert a sok csillogó valamit nem csak megnézni, huzigálni is szeretnék.
Másik témában is hasonlóan érzek, mint Lilisgabi: sokszor még a meglévő gyermekeimmel sem bírok, de még is álmodozom egy újabb babáról. Bár nálunk aligha lesz.
Ünnepek: általában úgy szoktuk, hogy szenteste apósnál-sógornál szoktam főzni (vagy itthon és vittük), mivel sógornak akkor van a születésnapja is. Apu halálával ez annyiban változott, hogy anyám is jött velünk oda. (érdekes, hogy sosem a tesómékat tünteti ki ezekkel a boldog pillanatokkal. Én nagyon empatikus vagyok, és nekem is eszembe jut apám, sőt, már ilyentájban is mindig gyakrabban jut eszembe, de az a tragédia, amit előad, kész kabaré. Mellesleg szerintem csak magát sajnál(tat)ja, hogy egyedül van. Mi meg sajnáljuk.)
És 25-én szoktuk lejárni a rokonságot: anyám, nagyszüleim, néha keresztanyámék, 26-án pedig általában tesóméknál voltunk.
DE!!!! Minden évben veszekedés van, hogy minek megyünk ennyit, stb…..
Úgyhogy idén férjecském kitalálta, legyen szenteste mindenki anyámnál.
Igenám, de nálunk olyankor jön meg a Jézus. Ami azt jelenti, hogy nekem délután fát kell díszíteni, méghozzá úgy, hogy Nóci ne lássa, most pedig még Vicussal is „el kell bánni”. Ennek függvényében: apa hazaér a munkából kb 4-kor (amúgy addig dolgozik, de ilyenkor el szokta engedni fél – 1 órával előbb a főnöke), akkor Nóci megy Kati mamához (szomszédnéni), ahol már érkezik a Jézuska. Akkor apa nekiesik a fát behozni, díszítjük (Vicát pont olyankor etetem

), átmegyünk Nóciért, kis beszélgetés (minimum fél óra elmegy), és mire hazaérünk, nálunk is megjött az angyal (tavaly már kérdezte a Nóci, hogy megy be a csukott ajtón a karácsonyfával, úgyhogy idén csak a kapu lesz kulcsra zárva, míg átmegyünk érte

). Aztán ajándékbontás, (6-kor megint etetni kellene), és még akkor kéne mennünk Sárvárra. Ha rögtön eszünk is, akkor is szinte azonnal a kaja után mehetünk haza, fürdetni, etetni, altatni.
Úgyhogy mondtam apának, hogy ez így nem fog menni, mert én nem akarom kapkodással, idegeskedéssel tölteni az egész estét, inkább jöjjön anyám, éééééés kitaláltam, hogy 25-én meg tesómékkal együtt megyünk anyámhoz. Ez azért lenne jó, mert így nekem a gyerekekkel sokkal praktikusabb, besegíthet a főzésbe-díszítésbe is, na és persze akkor nem alszik nálunk (azt nehezen viselem agyilag), mivel másnapra készülnie kell. Sógor is kijön szenteste hozzánk.
26-án meg otthon leszünk édes 5-ösben, Vivit akkor hozza el apa. (Sillia: enyém apának is nagy fájdalma mai napig, pedig Vivi már 14 éves

)
Menü szentestére (ha ez így összejönne): Husileves (csirke), túróscsuszával töltött harcsafilé (kiskegyed-konyhájában olvastam, ha valakit érdekel, leírom), tejszínes pulykamellcsíkok rizzsel.
Sütik: mézeskalács, „ketyegtetős” tészta (linzertészta, van egy ilyen érdekes kinyomó hozzá, ami mindig kettyenik, és sokféle formát lehet vele készíteni), túrós rolád, „macskaszar” (kekszből készült kis csokis halmocskák)
Benkő: részint örülök, hogy az Andi nyert, mert az Edit piszkosul ellenszenves volt, nagyon mű, csak a nyerniakarás hajtotta.
Másrészt sajnálom az Andit, mert nem hinném, hogy tartós házasság lesz ez, és szerintem ő őszintén szerelmes.
Sillia, Lilisgabi: történeteiteken bőgtem. Meg kicsit sajnálgattam magam is apu miatt. Bennem is van némi önvád: egyrészt aznap, mikor éjjel apu agyvérzést kapott, délután lefeküdt bóbiskolni, és én nem akartam zavarni, így köszönés nélkül jöttem el . Anyu később mondta, hogy hamarosan felkelt, és kérdezte, hogy hogyhogy elmentem már. miért nem szóltam be neki.
Másik pedig az, hogy a 8 napban, míg a kórházban volt, többször is meglátogattam, de nem maradtam mellette, és ez nagyon bánt. Mentegethetem magam, hogy volt egy 3,5 éves gyerekem, meg pont új munkahelyem, de ettől függetlenül megtehettem volna, mégsem tettem.
Gabi1: eszméletlen ügyes a kislányod. Fülecskéje rendbe jött a fülbevalónál?
Lilisgabi: Csillag születikhez: na, itt nem értünk egyet: szerintem a srác, akit mondtál (Horváth Tamás), nem extra. Jó, ügyes, és valóban lélekkel csinálja a dolgot, de mégiscsak hiányzik belőle valami… ami viszont megvan a Tabániban, meg a Vásáry Andréban. A Tabáni István viszont valóban nem az a kimondott rivalda-fénybe való. Attól függetlenül mégis lehet belőle bárki, talán le tudja vetkőzni a gátlásait, hisz az első időben még csak fel sem nézett….
A másik kiesett srác, a Viktor tényleg tehetséges volt, szerintem is.
Ja, és jók az új vonalzóid. Főleg a törpikés.
eladáshoz javaslom:
www.teszvesz.hu
regisztrálsz, és már töltheted is fel az eladnivaló cuccaid.
Képek minden babáról tündériek.
f.Nikici: szerintem mászni akar Dorkili.
Dodi: Szellem, v. angyal: én tuti szívbajt kaptam volna.
Ez az ölelés téma ismerős. Sokszor voltunk így mi is. Eleinte hisztivel, „ráutaló magatartással” próbáltam kiharcolni, de mivel apa nem igazán értett ebből, sőt olyankor inkább került, mert nem tudta, mi bajom. Aztán egy ideje, ha rámtör ez az érzés, akkor úgy szépen megkérem, kicsit ölelgessen meg, meg odabújok (már amikor tudok), és ő viszontölel, és ez jólesik.
Abban igazat adok neked, hogy ez bár alapigény, a hormonok játékának következtében felerősödik.
Ikoka: hajhullás még mindig nem hagyott alább nálunk sem. Mondtam dokimnak: el akart küldeni vérvételre, merthogy biztos vérszegény, vashiányos vagyok.
Szépen elhárítottam a dolgot, hogy inkább akkor szedek vitamint, de
1. nem megyek a beteg emberek közé, ha nem muszáj
2. újabban a vérvételre is be kell jelentkezni, és tutira nem tudnék a gyerekek miatt időre odaérni
3. korlátozták Sárváron és Cellben is a vizsgálatra levehető minták számát, Sárváron nem is fogadnak, mivel hivatalosan Cellhez tartozunk, Cellben pedig 50 (!) embertől vesznek naponta vért, úgyhogy a várólista januárig lóg. Hát mittudomén hol leszek én még januárban
jimbone: jó, hogy visszataláltál.
Anna (Iringó) tényleg elment? Kár, mert annyi életvidámság volt benne.
Nyuszi: étkezések: napközben általában 3-3,5 óránként, este 2 óránként (kb 1 napunk, de persze van ettől jócskán eltérő is: 7 – 10 – 1 – 4 – 6 – 8,30 (ma például fél 5-kor kelt)
Az 1 órás és a 6 órás után szoktam még adni valamit pluszban. Többször evett már sütőtököt, céklát, sárgarépát, krumplit, illetve a 6 órás után általában a gabonapépet kapja vagy simán, vagy egy kis gyümivel megkeverve.
Képzeljétek. Tegnapelőtt nekiadtam a Milupától kapott vaniliás tejpépet (minta) a Virágnak (eddig még csak gabonapépet evett, amit anyatejjel készítettem el). Írtóra izlett neki, alig győztem a szájába tenni. Kb negyed 7-kor ette meg. Fürdés 8-kor, míg öltöztettem, sugárban kezdett hányni.
Vissza a kádba, megnyugszunk. Fél 9 tájban nekiállt szopizni, jobb cicit kiürítette, míg felvettem büfizni, meg hogy átteszem a balra, addig végighányt mindent (magát, engem, ágyat, parkettát). És utána még kétszer. Úgyhogy másik cici nem is kellett neki. 10-ig nézelődött, panaszkodott, még 2-szer hányt, de már nem nagy mennyiségeket, és szerencsésen mindkétszer a mosogatóba, aztán elaludt rajtam. fél12-kor raktam le, aludt nyugodtan. Én nem.
1. azt néztem állandóan, nem hányt-e újra, lélegzik-e.
2. nem mertem lefejni a bal cicit, mert gondoltam, ha felébred, éhes lesz, ennek következtében reggelre kemény focilabdáim lettek.
TGYÁS, GYED: én is kértem a kolléganőktől nyomtatványt, de le is töltöttem, mert így gyorsabb, ha ugyanazt adnák, akkor már kitöltve vissza is adhatom.
Én az első pontba nem tudom, mit x-jek be. Ugyanis nekem határozott idejű szerződésem volt. (Erre mondta anno a főnökasszonyom, hogy tutira nem vár vissza 3 év múlva). Passzív alapon még az exmunkáltatóm rendezte a TGYÁS-t és a GYED-et is ők fogják. De tulajdonképpen nem vagyok se munkaviszonyban, se semmiben, mégis jár a GYED.
Kolléganőm azt írta e-mailben, hogy az a lényeg, hogy jan. elején beadjam (mire ő bérszámfejt), hogy tudjon utalni, és ő utólag igényli meg az OEP-től.
Szisz: jogsidhoz hatalmas gratuláció!!!!
