Minden elszállt, amit írtam...
A lényeg: nem szeretnék sem liftben, sem kocsi hátsó ülésén, sem itthon szülni, hanem kórházban!!! 10 perc alatt beérünk a kórházba. És meggondolatlan volt azt írni, 2-3 percesekkel mennék be, ismerem magam és a férjem is, és 4-5 percesekkel el fogunk indulni!!!! A magzatvíz elfolyásnál is nem fogunk 50 percet itthon ülni, merthogy 1 órán belül kell elindulni... Hanem lezuhanyzok, Tomi berakja a maradék cuccot, és indulunk. Ez csak egy relatív idő. Annak szól, aki pl. több mint fél órára lakik a kórháztól, hogy tudja időben kell elindulni. Amit leírtam, azt nekünk a szülésznők, az orvosom és a védőnő is mondta. Nálunk ez így van. Igen, én számolom óramű pontossággal a mozgásokat, mert nálunk ez így van... Máshol máshogy van... Nálunk ennyire figyelnek a babákra... Ahogy írtam már, volt már ilyenből baj, hogy nem volt meg a 20 mozgás 12 óra alatt... Aggódós vagyok, igen. Viszont annyi "alternatívság" van bennem, hogy feleslegesen nem szeretnék semmit se kapni. természetesen szeretnék szülni, át szeretném élni minden fájdalommal együtt!
Szilvás! A dokim nem biztos, hogy ott lesz!!!!!! Csak akkor, ha ő az ügyeletes éppen.
Igen, tudom, hogy csak szivároghat is a magzatvíz. És azt is mondták, hogy ha szivárog, folyik a magzatvíz, mindenképp be kell menni.
Még egyszer elmondanám, nálunk hogyan megy... Beleavatkoznak a dolgokba akkor is, ha minden okés!!!! Nem kérdeznek, csinálják!!! És én nem akarom, hogy ez legyen!!!!! Minek fárasztanak mindkettőnket érzéstelenítővel, fájdalomcsillapítóval, ha minden rendben van??? Hagy történjen minden a maga ütemében, ahogy nekünk jólesik!!! Ha baj lenne, akkor segítsenek, adják be, ami kell, akkor megértem. De minden ok nélkül, csak azért hogy esetleg gyorsabban végezzünk, minek???? Szeretném ha nekünk is megvalósítható lenne, mint Ircsiéknek, hogy szépen minden haladhatott a maga ütemében. El szeretném kerülni, amit Bekri írt. Ezért írtam, hogy 4-5 percesekkel szeretnék indulni itthonról. 10 perc alatt a kórházban leszünk. Plusz még 3 emeletet meg kell mászni, mert én félek a lifttől gyerekkorom óta...
Még sosem szültem, nem is akarok okoskodni, nem tudom hogy mennyire fáj, de azt tudom, hogy szeretném teljes egészében átélni minden fájdalommal együtt!!! Akkor is, ha 2 óra alatt megszülök, akkor is, ha csak 10-12 óra... Anyósom és anyum is könnyen és gyorsan szült, mindketten ilyen kis soványak voltak, mint én... Anyum engem szült először és 9kor ment a kórházba, 10:05re már megvoltam. Dokim szerint is könnyen és jól szülő alkat vagyok. Nem élem bele magam, hogy én is olyan vagyok, mint anyum és anyósom, csak bizakodom. Hiszen miért ne lehetne?? De felkészültem arra is, hogy 10-12 óráig fog tartani, de ekkor se szeretném, ha feleslegesen közbeavatkoznának. Kitöröltem az agyamból minden olyan gondolatot, hogy és ha nem és ha baj lesz és ha és ha... A gondolatainkkal nagyon befolyásolni tudjuk a dolgokat. Ezért is beszélgetek a Bencével rengeteget, hogy segíteni fogjuk egymást, nem lesz semmi baj, könnyen fog menni. Kerülni fogom a nem-mel kezdődő mondatokat, nem fogom feladni!!! Ezért lesz ott a Tomi, hogy ha mélypontra kerülnék, segítsen kihúzni. Tudom, könnyű így pofázni, hiszen még nem szültem, meg szép elképzelések. De én ehhez tartani fogom magam. Akkor is, ha belepusztulok, úgy fog fájni. Nem szeretnék császárt sok mindenért,és meg is teszek mindent, hogy ne legyen, de ha mégis ezt hozza az élet, elfogadom. Én már csak ilyen hülye maximalista vagyok, aki ha eltervez valamit, tartja is magát hozzá... Meg hülye érzékeny vagyok, aki képes mindenen sírni...
Ezt utálom az internetben, hogy nem látjuk egymást, és nem olyan, mint ha beszélgetnénk szemtől szemben és értenétek mit akarok mondani. Így könnyen félre lehet érteni. Annyi a lényeg, hogy el akarom kerülni, hogy feleslegesen siettessenek minket, vagy közbeavatkozzanak. Mi ketten tudjuk, milyen ütemben szeretnénk és foguk, tudunk haladni. Hagy legyen már nyugodt szülésünk, születése. És pontosan ettől félek, hogy mi lesz ha kinevetnek vagy nem veszik komolyan, hogy én feleslegesen nem akarok semmilyen gyógyszert, infúziót? De szólni fogunk, vagy én vagy a Tomi, hogy mi a kívánságunk, ne avatkozzanak közbe. Dokimat fognánk ki, ő azonnal teljesítené. Csak sajnos ha bunkó dokit fogunk ki, nem tudom mi lesz. Úgy szeretném, ha úgy, olyan nyugalomban szülhetnénk, mint Ircsi...
Bekri! Nem vagy egyedül, én is a természetes szülés szószólója vagyok, de senkit nem ítélek el a császár miatt, de pl. a te esetedben szerintem felesleges volt, ahogy írtad, ezt szeretném is elkerülni! Ezért írtam, amit írtam... Ha van oka, pl. faros baba, vagy hirtelen leesik a szívhangja vagy túl mélyen tapad a lepény vagy bármi az okés. De én nem szeretem azokat az embereket, akik kérik a császárt, mikor nincs rá indok, csak hogy nekik könnyebb legyen vagy hasonló... Ez ki tud akasztani!!!
Részemről témát lezárom, lehet nem is kellett volna megírnom... Nem sértődtem meg, csak érzékeny vagyok és sírtam a reakciók olvastán, mert sikerült félreérteni engem, de ez az én hibám, hülyén fogalmaztam, meg más így neten, mint élőben.
Ne haragudjatok!!! Senkit nem akartam megbántani. Nem akarom, hogy azt gondoljátok, felelőtlen vagyok, nem vagyok az! Csak olyan szülést szeretnék, ahol mi irányítunk a Bencével, és csak akkor avatkoznak közbe, ha gond van...
Kristófnál olyan hegyek voltak a 40. hétig minden alkalommal, hogy csak na. És szerintetek jelentett ez valamit a szülés szempontjából? 
A nagy semmit 
):
Nekünk ui semmi problémánk nem volt a magzatvízzel, az áramlással, a köldökzsinórral, a babával, se velem...
És JÓÓÓÓL megnézett 
nehogy már. De volt, hogy azt a pár milliliternyit is eltettem a hűtőbe 
