Hát Sziasztok Kismamik!
Jöttem is.....Dalma elengedett úgy fél órára remélem....
Tehát......2010.09.29.......szerda....délelőtt 11 óra.....
Apa és Én vizsgálatra mentünk....Dalma már pár nappal tovább volt a pocimban, de kibújásának semmi jelét nem mutatta...ugye...
Igy a Doktorbácsink szülésinditást javasolt Nekünk.....huhhh, amikor ezt kimondta kicsit váratlanul ért, pedig számitottam rá....na de akkor is, ott tudatosult bennem, hogy délután....este már Anyucivá válok! És végre megismerhetjük 41. hete a pocimban fejlődő Életecskénket...aki belőlem és Apából lett....Istenem, izgultam rendesen!
Apával megbeszéltük, igy természetesen a szülésinditás mellett döntöttünk.....
Doktorbácsink behivta a szülésznőnket.....és elindultunk az úton....bekötötték az oxitocint, amitől nagyon hamar beindultak a fájások is! Lassan haladtunk előre....Apa segitségével, aki nagyon hősiesen tűrte, hogy a polóját tépkedjem és a nyakába csimpaszkodjak!
A szülésznő és a doki folyamatosan ellenőrizte a méhszájat.....
Közben egy vizsgálatnál elpattant a magzatburok és a magzatviz csak folyt...csak folyt....folyt....és még mindig folyt...azt tudtuk, hogy sok van, mert az Uh.-s vizsgálatok során mindig megjegyezte, hogy az átlagosnál egy picit több a magzatvizem.....a kifolyó viz teljesen tiszta volt! Ennek nagyon örültünk....
Közben elérkezett egy pont a fájások közepette 15.30-kor amikor nem birtam tovább és az epidurál mellett döntöttem....eszméletlen fájások voltak...remegett kezem-lábam és azt éreztem mindjárt elájulok, jesszus.......
Szóval mivel nem akartam epivel szülni, kicsit féltem tőle, de Csajok....komolyan.....Én ajánlani tudom csak...a méhösszehúzódásokat érzed...de nincs fájdalom, nem fáradsz el stb...szóval jó volt!
Azaz jó lett volna....
Sajnos Dalma baba szivhangja többször is elég rendesen leesett, ez fura CTG görbéket eredményezett.......fájások jöttek szorgosan, de sajnos Babánk feje nem tudott lejebb jönni....nem tudtam kinyomni és mivel a szivecskéje rosszalkodott az orvosi team úgy döntött, hogy gyorsan császározni fognak.......a gyorsan...az tényleg gyorsan....17:30......előkészités.....
17:52.....DALMA MEGSZÜLETETT!
Lányok....gyönyörű pillanat volat amikor előszőr hallottam két gyengécske vinnyogásfélét....és szülésznőm....Kisbabám nyakát és egyik lábát fogva viszi Őt.....törölgetés, vizsgálatok....
Persze Én bőgtem, mint a záporeső, úgy, hogy beszélni sem tudtam.....
Kisbabámat elvitték....megijedtem, hogy baj van, de valójában elvitték, hogy találkozhasson Apa és Lánya.....fáj, hogy ennek a pillanatnak nem lehettem a tanúja.....pedig mennyire készültem rá, hogy lássam Párom tekintetét....és, hogy abban a másodpercben egy Családdá váljunk.....
De persze, ne legyek telhetetlen....
Valójában megtörtént ez a pillanat is csak másképpen.....de igy is életem legszebb képe....
A műtőből kitoltak és a folyosó végén várt Rám Életem két legfontosabb embere......Kislányom Dalma és életem Párja Norbi.....Apa karjában kislánykájával.....
Gyönyörű és érzelmes pillanat volt........ráadásul a kanyarban megláttam a drága szüleimet, akiknek köszönhettem, hogy eljutottam ide....egyszóval....örök emlék marad....pár másodperc volt, de minden a helyére került.....Apa Apa lett....Anya Anya lett.....és ott volt végre a Mi Kislánykánk.....erősen, egészségesen és nyitottan a számára még ismeretlen világra!
Anya lettem......Család lettünk...egy erős, biztos szövetségben lépünk igy hárman a jövőbe!
Hát ennyi Lányok, még most is borzongok és sirok ha ezekre a pillanatokra gondolok! Felemelő nagyon.....
Ugyanakkor ijesztő is...itt ez a kisember rád van utalva minden minőségben.....Atyaég.....biztos boztos....huhhhh....parázok sokmindentől.....és ráadásul ma hazament Anyukám is....
Hát ennyi a Mi kis történetünk!
És ahogy irtam már...ennek a történetnek Ti is részei lettetek az idő múlásával....hiszen minden bajomnat, kétségemet, kérdésemet ide irtam....ezért köszönettel tartozom Nektek is Kismamik!
KÖSZÖNÖM!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
