Helló Lányok!
Szokás szerint csak beesek, pedig nekem se suli, se munka, se semmi, csak várakozás, hogy teljen-múljon az idő és végre én is találkozhassak a kis Csemetémmel. Pedig annak még van híja.
Ma nagyon sz*rul aludtam, vagyis nem aludtam, inkább végig sírtam az éjszakát. Köze van a férjemhez. Nem akarok csak úgy kérdezés nélkül belevágni, mert itt még nem nagyon láttam, hogy a terhesség-szexualitás témával foglalkoztatok volna, így nem akarok kiakasztani senkit. De ha érdekel Benneteket (semmi perverz részletezés vagy ilyesmi, csak úgy rébuszokban

) és esetleg más is beszélne erről... Mesélek.
Szóval ma 11ig aludtam, mert úgy kiütöttem magam az éjszakás bőgéstől, azóta meg csak olvasok, olvasok.
Menion:
én sem vagyok nagyon álmodós. Babásat és az anyaságról már a terhességem előtt is álmodtam. Én is szomjazom az ilyen örömforrásokra, de minél inkább akarja az ember, annál inkább nem megy. Az álmok állítólag a tudatalattink kivetülései, ami nem feltétlenül hasonlít a valóságunkhoz. Ez az a tipikus gondolkodni való: vajon az a valóság amit álmodok? És álom, amit nap mint nap valóságként élek meg? Vagy fordítva? Talán jobb nem is tudni. Azt olvastam erről, hogy mindenki álmodik minden egyes nap, csak nem mindig emlékszünk rá. Ez attól is függ, hogy melyik szakaszban érnek bennünket az álmok, ill az agyi aktivitással kapcsolatban vmi. Hú de okos vagyok, ezeket csak olvastam

.
A mailes dolog nekem is nagyon tetszik, szorgalmazom

. De ha érdekel hogyan lehet a fotókkal dolgozni, leírom neked szívesen lépésről lépésre.
A parentist éppen elkezdtem feltölteni, mammutmail lesz belőle, szóval akinek kell, az privátban írja meg az email címét, mert szívesen elküldöm.
Evita
Jó sulizást. Nekem nagyon hiányzik, én úgy mennék

Nagyon szerettem egyetemista lenni. Életem egyik legszebb időszaka volt. Psze, amikor benne voltam én sem szerettem bejárni. Inkább csak nagy lógások voltak

. De ez az egyetem.
Yokka
gratula a szép eredményeidhez és ahhoz is, hogy végre láthattad a kis óriásodat

. Én normálisan csak a 16 hetesen láttam, de bőgtem én is, olyan megható volt és felfoghatatlan az egész. Mellesleg tökéletesen átérzem a helyzeted. AZ én férjem sosem tud jönni velem. Csak nagyon ritkán. Már most be kellett jelentem neki, hogy a 28 hetes cukorterheléses bulira muszáj vinnie, mert nem akarok egyedül, szal szabi lesz belőle. Jönne ő, de minden vizsgálat miatt sajna nem kérhet szabadnapot. Már így is olyan sok elment neki az esküvő előtti előkészületek, a nászút és egyebek miatt. Utálom nézni a párokat a rendelőben, ahogy izgulnak, boldogok, én meg sárgulok az irigységtől. Dehát... miattunk, de még inkább értünk dolgoznak az embereink.
Nomi:
Olvastam a templomos történeted, olyan szép volt, megindító

. Erről eszembe jutott, hogy mi hogyan kaptuk ezt a Babát. Nem tudom ismeritek e MÉCS programot. Nem muszáj vallásosnak lenni hozzá, nagyon érdekes és tényleg hasznos lelkigyakorlatokat tartanak. Ezek egy hétvégén át tartanak. Mi május 21. környékén (pontosabban azon a hétvégén) mentünk el egy ilyen lelkigyakorlatos hétvégére, amit fiatal pároknak és friss házasoknak tartottak. Akkor még csak jegyben voltunk és buzgón készültünk az esküvőnkre. Május 21-én már javában tudtuk, hogy babát szeretnénk (május 6tól próbálkoztunk- nem gondoltuk, hogy sittysutty össze is jön), de akkor már volt 1-2 negatív teszt. Én psze rém türelmetlen voltam. Na mindegy, psze minden fohászunkat a gyermekáldásért ajánlottunk fel. Nem mesélnék magáról a MÉCS programról, mert pont az a lényege, h ne szivárogjon ki, mert olyan fordulatokkal teljes és olyan áldás van az egészen, h elveszítené a szépségét, ha az ember előre tudná mi vár rá ott. A lényeg, hogy paraliturgikus elemekkel dúsított napunk volt aznap és egy nagyon szép és megható szertartás alkalmával a csoport tagjai elmondták az atyának, hogy miért imádkozzunk (mi a babáért) és az egész csoport közösen értünk fohászkodott akkor az atyával együtt. Hát mi akkor kaptuk a Babát. Mert hazamentünk és kb aznap foganhatott meg a mi kis szemünk fénye

. Nem vagyok ám szektás vagy ilyesmi, katolikus vagyok

. Csak nehéz erről úgy beszélni, hogy közben ne mondjak semmit. Szóval jó volt olvasni, hogy te már találkoztál is a Babáddal

. Ez olyan szép
Wivi
eldobom az agyam. Először is gratulálok ehhez a csodafiúhoz. Annyira édes és én annyira irigyellek

. Micsoda boldogság... Otthon, biztonságban tudni a várvavárt gyermeket...
Másodszor pedig gratulálok a szüléstörténetedhez is. Neked sikerült megríkatnod pusztán tőmondatokkal

. Nagyon örülök Nektek. Jó egészséget a kis családodnak.
Hát hirtelen ennyi. Akinek kell ez a szülés videó (oktatófilm, tehát nem csak maga a szülés van benne, hanem tök sok minden okos dolog) az írja meg légyszi az email címét és majd küldöm. Még csak 15%nál jár a feltöltés, eltart még egy ideig, mert másfél óra ha jól emlékszem, avi formátum. Nem tudom ki van fent az Ncore-on, én onnan töltöttem le, ha esetleg más is torrentezik. Addig is egy kis leírás a filmről:
http://www.szulokepzo.hu/?modul=szules_dvd
Pussz mindenkinek: Szandri