Hahó!
Mesi, kis drágák a pöttyökkel... de nagyon vidámnak látszanak a képen

, remélem, ezen a fosós-birkás-náthás időszakon mielőbb túlestek!
Kaqk, szívből gratulálok a csodás hírhez!!!
Vindo, Rugó és a mosogatógépbe impregnált mobil
Nem semmi fiad van.

De tuti kijön onnan, csak kérdés, milyen állapotban.
Verus, az a jó hír, hogy nem látszik semmi súlyos ok, ami miatt Míra lába fáj... Ádi folyton zokniban rohangál, a papucs, ha rögzítjük is (nyári verzió) csak pár percig van a lábán. Az oviban szerencsére jól viseli a szandált.
Nemrég volt ovis fotózás, hát egy képen sem mosolyog Ádi, kivéve egy közös csopiképet, amin a kedvenc óvónénije viccelődik. Na abból rendelek.
Amúgy tegnap volt ovis szülői, agyam eldobtam rajta. Voltak a vérmes anyukák, akiknek valami súlyos dolgot szedett össze a gyereke, azok kezdtek boszorkányüldözésbe. Naná, az ő gyerekük mindig csak ELKAP, értitek, sosem HORDOZÓ. De hogy ezt honnan veszik? Most mondjam el, Ádi hányszor volt beteg, mégsem berzenkedtem. És ezek az anyukák mind tudni vélik, hogy ők aztán sosem terjesztenek semmit, csak szegény áldozatok a gyerekeik, mert nem járnak közösségbe, csak a családi körbe. Ja, mert oda aztán senki nem vihet be betegséget, ugye... meg a boltban sem kaphatják el...
Kiderült az is, hogy Ádi évvesztesként jövő ősszel új csoportba, az érkező kiscsopiba kerül. Ami csak azért gond, mert nagyon szereti az egyik óvónőjét, plusz most a legaranyosabb dadus az övék.De évvesztesként egyszer úgyis kénytelen lenne csoportot váltani, akkor jobb kisebbként, mondták.
Másról odaát.
