Nem is írtam:
Tudjátok, apa híve a "tapasztaláson alapuló nevelésnek", és igaz, ami igaz, eddig mindig bejött, ha alkalmaztuk

.
Tegnap újabb lehetőség adódott: cukrászdába mentünk ismerősökkel (Andornak kellett

), Botond meg totál rágerjedt a sütikre, ott kiabált, hogy "sütikeeee, csokikaaaa, fadzsikaaa", és paskolta az üveget

. Én vettem neki egy barackos piskótatekercset, ez elég lájtosnak tűnt. Erre apa mondta, hogy hagy egyen csak a gyerek, amit akar, legalább megutálja.

Elég szkeptikus voltam, de hát próba cseresznye.
Megette az egész piskótatekercset, egy Sacher tortát, egy fél somlóit, és egy gombóc fagyit

.Hááát csajok, én nagyon fostam, hogy okádni fog a gyerekem, vagy elcsapja a gyomrát

!!!! Nem is kért vacsit, csak tápszert

.
Hála Istennek nem lett baja, de még este nyomott egy kakit, pedig nem szokott, aztán 6:30-kor is kakira keltünk, aztán volt a rendszerinti 8 körül, egy koradélután, és egy adag 7-kor. Vagyis 5x kakilt a cuki óta

. És minden alkalommal normális, egész adagokat

.
És a lényeg: egyedül a joghurtot ette meg, ami édes, pedig direkt kérdezgettem kér-e csoki, fagyit (próbából:twisted: ), de nem

. Sőőőt, vacsinál még az elé rakott tejberizst is eltolta "ne-nem csokika" címszóval (volt rajta egy kis kakaó), de magát a rizst se ette meg, helyette "husikás kenért" kért

. Kíváncsi leszek meddig tart ez, de mindenesetre vicces

.