Pocok!
De éééédik
! Amúgy én is hasonlóra számítok Botondtól, mert imádja a kisbabákat, még a "királyi ereklyéit" (cumi, szőri, takaró) is mindig odaadja nekik, pedig azokat még tőlem is elveszi
, de a babáknak mindig odaadja
.
Nagy mázli, hogy a közvetlen baráti körünkben két baba is született nemrég (3 és 4 hónaposak), így nem szokatlan neki egy kisbaba, és az alapvető szabályokat már most tudja
. Szóval a fogadtatástól nem tartok
. Attól viszont kicsit igen, hogy mi lesz, ha leesik neki, hogy ez a baba nem csak vendégségbe jött
. Sok helyen hallom, hogy egy idő után ráunnak a babára, és mondják, hogy most már menjen haza
.
(Ismerek olyat is, ahol a kicsi már 8 hónapos, de a nagy még mindig "nem szereti" (2 év 2 hónapos). Az anya nem veheti a kezébe, mert a kissrác rászól, hogy "baba kocsiba", vagy "baba mamához", vergődik, ha a kicsivel foglalkoznak, meg direkt felkelti pl. ha kocsiban elalszik, visítozni kezd, hogy "baba felkel, baba felkel"
. Mondjuk az a kisfiú mindig nagyon igényelte a kizárólagos figyelmet, amit maximálisan meg is kapott, sőt gyakorlatilag most is megkapja, mert kiharcolja, anyuka viszont nagyon kivan, mert szétszakadni nem lehet
. De sztem ez azért nem normális, hogy ráhagyják
. Akármilyen is a nagy habitusa, nehogymár a farok csóválja a kutyát...
) .
Cicid remélem "megoldódik", bár ha ilyen jó a kiscsaj vákuumja, akkor nem kell aggódnod
. Nekem Botond óta állandó "stoplim" van
. Melltartó nélkül rendesen közönségesen festek
Én most "meccseltem" egyet Botonddal
. Ki akart menni játszani, semmi akadálya. Melegítő, mellény, sapka. Szerinte sapka nem!:twisted: Nekiálltunk kint kergetőzni, én feladtam, ő levette.....miután ezt meuntam, mondtam neki, hogy ha nem veszi fel, akkor bemegyünk. Bementünk
. 15x megkérdeztem felveszi-e? Nem! Akkor maradunk. Óriáshiszti, földönfetrengés, visítás, Buddhaanyuka higgadtan, kedvesen kántálja, hogy "kicsikém, fúj a szél, csöpög az eső, sapka nélkül nem lehet kimenni! Ha felveszed, kimehetsz". Nagyon szívós a kis szaros
. Már rég tojtam a sapira, ez elvi kérdés volt, hogy ki tör be kit
. kb. 20-25 percig csatáztunk, végülis senki se nyert
. Ő csakazértsem sem vette fel a sapit, viszont én meg így nem engedtem ki, szóval most gyurmázik
. Döntetlen
.
Viszont tök érdekes, hogy miközben hisztizett, én mellette térdeltem a földön (várva, hogy ráadjam 125.szörre a sapit), és többször odabújt a nyakamba, kicsit szipogott, aztán ment vissza, hogy feltépje az ajtót
. De a lényeg, hogy nem rám haragudott
. Sztem ez annak is köszönhető, hogy teljesen higgadt voltam végig, egyáltalán nem húzott fel, és végig kedvesen beszéltem vele. Ha ideges lettem volna, sztem rám is haragudott volna, így viszont nem
.
Mondjuk bazi kómás ettől a fos időtől, meg megint 6:20-kor kelt (4. napja), de ez holnaptól nem opció
. Főleg úgy nem, hogy fél10-kor aludt el, persze, hogy nyűgös. Eddig 12 órákat aludt, 9 az kutyafüle neki
. Meg nekem is
. Ráadásul hiába lenne ő el, vissza se tudok már feküdni, mert a kicsi is felkel ilyenkor, és vitustáncot jár odabent
.
Tegnap már nem mentem érte reggel, és 5 perc kiabálás után vissza is feküdt, csak Szabi jött-ment, ezért nem aludt vissza
. De hétvégén nem dolgozik, ráadásul haza is költözik, szóval trenírozás indul
.
De amúgy meg akármennyire keveset aludt is, a nyűgösséget megértem, és tolerálom, de a hisztit sosem!
előtte nég mondta hogy "tetó otta" (tesó hozta).
Igen, én is hallok ilyeneket, remélem
...
