Maggie
középső? Nektek három gyermeketek van??? Jaj, bocsánat... Én teljesen el vagyok tájolva, nem is értem...
Hát látod, nálad belátható időn belül lesz vége... Nekem még három év... Az eszemmel tudom, hogy ez kellett nekünk is, csak nehéz, na...
Vindo
a tenisz szerintem is jó, ráadásul itt van egy köpésre.

Igen, azt hiszem, ha nem csinálnám, sokáig ott motoszkálna bennem... Remélem, hogy az én gyerekeim is így fogják megélni... A te anyukád egy hős!
Én is szeretem, amikor mesél.

Olyan jó!
Silkának most nincs könnyű dolga szerintem.

De majd jönni fog.
Emese
juj, ez már jóóó nagy!

De jóóó!
Komolyan a második lettél? Gratulálok!!!!!
Viranka
ugye milyen mérgező ez a facebook?

Tényleg jó like-olni.

Nincs izomlázad? Te nem vagy semmi, komolyan!
Gica
igen, már négy éves kortól lehet teniszezni.

Olyan kis ügyik.
Irina
Hát remélem... Szeretném... De még sokat kell fejlődnöm, hogy az legyek... Rajta vagyok.
Nálunk a védőnők azt szokták mondani, hogy majd a baba rááll egy ritmusra, az általában úgy szokott alakulni, hogy három óránként fog kb szopni. A lényeg, hogy a napi nyolc legalább meglegyen, de ha nem fogy, akkor jó. Aztán mondtam neki, hogy délután valamiért két óránként szopik. Mire ő: ja, igen, délután sűrűbben szoktak.

Simán elrendezi egy ilyen válasszal.

Az én védőnőm mindig meg tudott nyugtatni.

De azért amikor 10 hónaposan még nem mászott és felhívtam, hogy mit kezdjek vele, akkor azért mondta, hogy hááát, már azért szoktak mászni. Szóval nem volt ő egy olyan ember, aki a homokba dugja a fejét, de mindig igyekezett megnyugtatni és ez nagyon jó volt. Remélem, hogy ez nekem is menni fog, majd meglátjuk... Nagyon szeretnék olyan védőnő lenni, aki segítségére lesz másoknak, de ezt még nagyon meg kell tanulni, hogy ezt hogy éri el az ember...
Akkor inkább kérdezek egy rajzzal kapcsolatban. Általában színeset szokott rajzolni és sokminden van rajta (leginkább a család, meg még a környezet). De most egy olyat rajzolt, amin egy gyerek van (Ő), és minden piros, az egész rajz. A piros az erő színe, igaz? Azon gondolkodtam, hogy a napokban mesélte, hogy az egyik barátnőjével összekaptak és ő egy karakán csajszi (Sinka lánya:)) és valahogy kicsit túl rámenősen akarta rávenni Didrit vagy nem tudom, de valahogy Didrinek mondtam, hogy akkor miért nem mentél el? Vagy miért nem mentél az óvó nénihez? Mire ő azt mondta, hogy nem tudott, mert ő gyorsabb volt, nem tudom, nem értem... De szegénykém sírt, nagyon sírt hétfőn. Aztán mondtam neki, hogy jó, akkor el fogunk menni karatéra, mert lehet, hogy az a baj, hogy neki nincs olyan kiállása, azt meg nem akarom, hogy ő az az áldozat típus legyen, akit majd a jövőben megtalálnak. Egyébként félre ne értsd, nagyon jó barátnők és amikor találkoznak, elsőre puszi-puszi, ölelik egymást meg minden, de Didri kis érzékeny lélek és tartok tőle, hogy ő nem tudja az ilyen határozott fellépést kezelni. De ilyen mindig lesz, úgyhogy meg kell tanulnia. Arra gondoltam, hogy ha jár oda, ott megszokja azt, hogy "támadás" éri (ezt úgy értsd, hogy nem a kis rózsaszín köd van, nem úgy, hogy bántás éri), és akkor talán tud mit kezdeni egy váratlan helyzettel is. Lehet, hogy emiatt volt minden piros a rajzon? Mert mostanában sokszor emlegette, hogy nem hagyta az ovis társa, hogy elmenjen, vagy hogy valamit csináljon. Az óvó néni azt mondja, hogy nem történt baj, csak civakodnak és tudom, hogy így van, mert szeretik egymást, de olyan háromszög van ott, mert hárman szoktak együtt játszani, aztán az egyik mindig perifériára kerül. Most Didri elkezdett egy másik kislánnyal barátkozni, aztán mondta, hogy amikor jól elvoltak, akkor a másik kislány jött oda és nem hagyta, hogy játsszon a Tündével (a másik kislány a harmadik a csapatból

). De azt tudni kell, hogy a másik kislány is karakánabb, csak Didri ilyen kis érzékeny lélek, így nehéz a helyzet... Na meglátom, valahogy meg kell oldanom, de nagyon nem szeretném, ha egy csoportban a szerepek kiosztásánál a gyerekem az áldozat szerepét vállalná fel... Nem tudom, hogy érthető-e, ahogy leírtam, mert szeretném, ha nem értenéd félre, tényleg nagyon jól megvannak, de teljesen más temperamentum az a két kislány és Didri ezt nem tudja kezelni. De nagyon örülök, hogy ez így alakult, mert legalább most tudjuk elkezdeni az ilyen helyzeteket megtanulni, ha ők nincsenek, akkor lehet, hogy csak az iskolában kezdtünk volna ilyesmivel foglalkozni és az nem biztos, hogy a legjobb időzítés, akkor sok a tanulnivaló.

Szóval jól elszaporítottam a mondókámat. A lényeg: lehet, hogy emiatt piros a rajza?
Vindo
jó érzés lehet, hogy ilyen tapasztalataid vannak anyukádról.

Ja, egyébként én nem szeretném, ha versenyezne. De mi is kung-fu táborban ismerkedtünk meg a férjemmel és szerintem életem egyik legjobb lépése volt, hogy oda jártam.
Én meg tanulok most már végre.
