Irina! Sajnálom, ami Apuddal történt, kívánok mihamarabbi gyógyulást neki, neked meg hűvös nyugodt körülményeket a tanuláshoz!
Én tegnap voltam a mélyponton, egyedül sírdogáltam is, de utána összeszedtem magam és elhatároztam, hogy optimistán állok a dolgokhoz.
1. Rossz a vérképem, vasat kell szednem, emiatt nyomi vagyok, de ez tényleg a legkevesebb.
2. Annyira vizes a lábfejem, hogy már szinte semmibe nem férek bele.
3. Annyira viszketek folyamatosan (napi 24-ben) és testszerte, hogy az már nehezen (illetve sehogyan sem) viselhető. Emiatt keveset alszom, azt is szakaszosan, és úgy néz ki a hasam, a kezeim és a lábaim, mint egy leprásé - vagy nem is tudom. Sok apró csalán- vagy vízhólyagszerű kiütés, amiből bibi lesz.
Ez azért f.sza, mert lehet, hogy terhességi cholestasis-om van.
Holnap reggel a kórházba kell bemennem (beszéltem a szülésznőmmel), vért vesznek, lesz NST és talán UH a májam miatt.
4. A szülésznőm frászt kapott a 100-as BPD miatt. Azt mondta meglátjuk mi lesz. Ha szépen haladunk és átmegy a szülőcsatornán a buksija, akkor nincs gond, ha nem, akkor császár.
Anyukámnak meg mamáéknak ezt nem is mondom, ne kapjanak szívbajt.
Holnap a babát is megnézik UH-al, mert ugye több szem többet lát, lehet, hogy az a BPD nem is 100...
Apának mondtam, hogy viszem a kórházi cuccomat, mert bármi lehet...
No próbálom a dolgokból a lehető legjobbat kihozni, beszélgetek Barnussal, hogy most már jöjjön, és nagyon ügyesek leszünk mi ketten.
Holnap már indul a 39. hét.