Hát itt sincs nagy nyomulás
Gica, örülök, h túlvagytok a ronda betegségen!
Unatkozás
hát ez nálunk azért nehéz ügy, mert ugye nem úgy zajlik, hogy Ádi már mindenfélével játszott és a végén odajön, hogy vki játsszon vele, mert unatkozik, hanem órákig játszunk vele, program stb., majd mikor abbahagyjuk, mert nekünk is van más dolgunk, jön a durci, hogy ő unatkozik és senki nem játszik vele. Miközben ragyogóan le tudja kötni magát. Csak nem akarja. Innentől már azért mi sem vagyunk annyira empatikusak és jófejek. 
Minden bezzegelés nélkül: nem emlékszem rá, hogy gyerekként unatkoztam volna, kivéve akkor, ha vmi olyan társaságba mentünk a szüleimmel, ahol se olvasni nem lehetett, mert nem volt mit vagy hol, se rajzolni, se játék nem volt. De hogy otthon unatkoztam volna magamban, olyan sose volt. A húgom viszont rengeteget. Szóval ez gyerekfüggő lehet.
Na, megvolt tegnap a farsang, a fiúk némileg tönkretették egymás jelmezeinek egyes részeit (Ádi kardja konkrétan széttört, de szerencsére javítható, leszakadt másnak ez-az, úgyhogy jó kis sértődések is lettek).
Mindenki dolgozik?
utálatos dolgok ezek...
) (Csak mobilom van, nem titkos, de nem is nyilvános a számom, nem értem, hogy találnak meg...)
Több órán át fenn voltam az éjszaka, de miért?
Én szívesen leszervezem ha van jelentkező. 
kitartás!
