Sziasztok ismét
Úgy látszik én lettem a konyha virtuóza, ma is sütök, csak ma göngyölt húst.. olyan szép lett, hogy huu
Ha sülve is szép lesz, majd lefotózom, de komolyan
Most még mindjárt nekivetem magamat az almáspitének is
Vikó:
Ha átküldöd nekem a fotókat, ki tudom tenni egy serverre, ahonnan mindenki le tudja tölteni becsomizva.
Rokica:
Robitussin már kapható itthon, szokták is reklámozni.. ha az ugyanaz, amire ők gondolnak
Szilikonos hűthető bimbóvédőt lehet kapni, sőt kagylót is, meg mindenfélét, de én előre nem vásárolnék be ilyesmiből, mert lehet, hogy hót fölösleges lesz.. azt hiszem ez az, amiért ráér elszalasztani a kispapit a korházból ha nagyon muszáj, mert ezeknek darabja 2-3-4000 Ft-ba kerül (attól függően hogy hol veszed), és hát én pl. nem szivesen dobok ki rá pénzt. Lehet, hogy nem lesz semmi, lehet hogy elég lesz ha rákenek egy kis anyatejet, de lehet hogy kelleni fog.. ilyen alapon nem vásároltam magamnak, Mircimama is lebeszélt róla, és igaza van
Lanolinos krémet is lehet kapni, méghozzá a gyógyszertárakban, de van kimondottan mellbimbóra való krém is.. a védőnőt kérdezd, ajánlani fog
De szerintem ez is fölösleges addig, amíg nincs gond.. (bár én sem vagyok gyakorló anyuka még).
Pipocska:
Örülök, hogy mindig sikerül mosolyt csalnunk az arcodra
Ákossal nagyon jól és viccesen el tudunk ám lenni
Tegnap mondtam neki pl., hogy csinálok neki fini kaját, még nem tudom mi lesz a neve, de remélem jó lesz.. Egyből rávágta: "Asszony! Ugye nem akarsz megmérgezni?"
Sygnum:
Én bevallom pár hetente nem birom ki és megiszok egy fél literes kolát.. remélem nem ártok vele a babának, de meghalok ha nem ihatok néha
Rokica ismét:
A szüleim azért voltak ettől kiakadva, mert úgy gondolták, hogy mindent a "maga idejében". Ők ideálisnak nevezett (általam vágyottnak nem mondható) pályát írtak körül.. végezzem el az egyetemet, fussak be karriert, szerezzek egy gazdag pasit, aki minimum jogász vagy orvos (blee), és amikor már pár éve házasok vagyunk, akkor szüljek pár gyereket, tartsak pár kutyát és éljek boldogan, amig meg nem halok.
Ebből eddig egyetlen dolog teljesült: a gyerek
Az egyetemet ugyanis most végzem, a párom nem gazdag, nem is jogász, viszont értelmesebb a jogászoknál és orvosoknál
(ezt én jogászként mondom), illetve a kutyával meg egyebekkel ráérek még.. Lesz kutya, de majd ha a gyerek nagyobb lesz picit. Én nagy kutyás vagyok egyébként
Meg tudod nálunk valahogy úgy nézett ki a dolog, hogy nagynénim 27 volt, amikor szült (ideális), anyám 30, unokatesóm 28 és 32 a második gyereknél. Én meg itt a kis 23 évemmel teherbe esek. Ráadásul nekik fura gondolkodásmódjuk is van, mert meg vannak arról győződve, hogy egy gyökeres változás az ember életében tönkreteszi az ember életét.. de szerintem ezt te, mint picológus tudod a legjobban, hogy ez csak akkor van igy, ha az ember képtelen a változásokra.. én pedig nem az a típus vagyok. Én képes vagyok a saját életemet felforgatni és megváltoztatni akármikor ha a helyzet úgy kívánja. Szóval a szüleim nem épp változás-kedvelő emberek.
Viszont felhívtam a figyelmüket arra, hogy én még mindig jobb helyzetben vagyok, mint ők ennyi idős korukban, illetve továbbmentem és azt merészeltem állítani, hogy jobb helyzetben vagyok, mint ők, amikor szültek: Anyámat otthagyta apám terhesen hat év házasság után, nagynénimék szintén hat év után elváltak, amikor a gyerek két éves volt, mert egyik sem volt képes alkalmazkodni a másikhoz.. unokatesómék látszólagos boldogságban élnek, de a gyerekek alig látják az apjukat, mert az reggel hatkor elmegy, este 9-kor hazamegy. Nem fürdet, nem pelenkázik.. dolgozik. Mindezt azért, hogy unokatesóm el tudja költeni a pénzt hülyeségekre, és a gyerekek megkapjanak egy csomó olyan dolgot, amitől nem lesznek boldogabbak, viszont az értékrendjüket rendesen megszünteti 5 éves korukra (már ha valaha volt nekik). Épp tegnap mondtam a páromnak, hogy ennél én jobbat szeretnék adni a gyerekemnek, és szeretném ha tudná értékelni amit kap. Fogja is, mert mi nem vagyunk gazdagok, sőt épphogy kijövünk a pénzünkkel hó végére és néhány dologban spórolnunk kell, hogy mást vehessünk meg, viszont sokkal jobban tudjuk értékelni amink van. Szóval visszatérve az előbbire: FElhivtam a figyelmüket arra, hogy én Ákossal sokkal jobb helyzetben vagyok, mint ők anno, mert már eleve nem hagyott/hagy el terhesen, és bár nem vagyunk házasok, a lényegen ez mit sem változtat: ugyanolyan a rizikófaktora egy "elhagyás-szakitás"-nak házassággal, mint anélkül.. főleg a mai világban, amikor már hetek alatt lehet elválni és nincs semmilyen "jogi" következménye a dolognak..
Aztán persze erre ugye nem tudtak semmit mondani, mert rájöttek, hogy igazam van.
Végül is ők ezt féltésből mondták, aggódnak értem és a jövőmért.
A családomra ez mindig is jellemző volt, hogy a kellő mértéknél jobban aggódjon értem. Unokatesómtól már azt is megkaptam aggódásból, hogy az egyetemet azért kell elvégeznem, mert a tandijam egy részét nagynénim fizette ki (félévente 130 ezer Ft), és nehogy kárbavesszen a pénz.. persze ő is csak aggódásból mondja, csak néha a mondandójából az értelem és együttérzés minden csírája hiányzik sajnos. Ő ilyen, ezt el kell fogadni (ugyanilyen húzása volt az, hogy a szülinapomon felhívott hogy vetessem el a babát, vagy az, hogy közölte velem, hogy mindent amit kapok tőle babaruhát, azt adjam majd vissza, mert eladja - nem fogja tudni, mert az enyém a harmadik gyerek aki hordani fogja őket, de az ő dolga, nekem nem kell, a következőnek majd veszek újakat). Egyébként ennek a kölöknek is vettem újakat is, hogy azért maradjon is valami "emlékem" a babakoráról.. meg mert ugysem birtam ki
Anyukámnak pl. az a szokása, hogy vizsgaidőszakban minden nap felhív és megkérdezi, hogy tanulok-e.. amitől persze egyből felkapom a vizet és néha nem szép szavakkal küldöm el a fenébe annak ellenére hogy az anyám és elvileg tisztelnem kéne őt. A családom az ilyen, de nem is akarom őket lecserélni, vagy megváltoztatni, mert emellett az egyetlen hiba mellett, hogy túlaggódják magukat, viszont rendesek, kitartóak, odaadóak, segítőkészek, stb.. elég összetartó a családunk szerencsére és mindenki számíthat mindenkire. Amellett, hogy ezt, vagy azt mond pl. unokatesóm, tudom, hogy rá is számíthatok, bármi van. És azért ez kompenzálja elég erősen az emberi hülyeségüket
Na most megint jól kiirtam magamat
A Réka + Norbis fábrys szereplést láttam én is! Valami olyasmi mondott a Norbi, hogy nem tudja elképzelni, hogy kövér legyen a Réka, de szerencsére nem is kell neki, mert a terhesség után egyből lefogyott.
Abban viszont már nem vagyok biztos, hogy volt neki mit
Ugyanis az egész terhességét végigdiétázta és fogyózta és tornázta. Szerintem gusztustalan egy kisbabát erre használni.. de végül is elég sok pénzt kerestek vele gondolom.. Én élből nem csipem egyébként sem a Norbit, sem a feleségét. Eleve nem szeretem az ilyen hozzáállást, hogy szülünk egy gyereket, aztán szerencsétlen ki tudja, hogy tudott-e szopni, de a nő legyen vékony és izmos.. anyátokat.. (már elnézést
)
Rita, Mj__Móni:
Az nem légcső, hanem nyelőcső
Szerintem first of all a natúr joghurttal, vagy a kefirrel próbálkozz Rita! Illetve azzal, hogy a bal oldaladon fekszel, mert akkor nem tud úgy visszaáramolni a gyomorsav a nyelőcsőbe.
Nya.. megyek sütni sütit
hanee (23+2)
Olyan megható volt.
Hizni még mindig csak másfél kilót hiztam, jó hogy nem voltam vékony azelőtt se, na de mégis! Ennyi esze már lehetne egy 36 éves férfiembernek, hogy nőnek olyat nem mond, hogy fel van puffadva!!!
