Még valami. Az egyesületünk (a TAVASZ
) a mai napon kiadott egy sajtóközleményt Anyák Napja alkalmából. Gondoltam, megosztom Veletek. (Akit nem érdekel, nyugodtan ugorja át ezt a hsz.-omat.
)
TAVASZ Egyesület Anyák Napi Sajtóközleménye
A TAVASZ Egyesület (Tegyünk A Világért! - Anyák Szövetsége) azt szeretné elérni, hogy az Anyák Napja többet jelentsen, mint egy csokor virág, amit évente egyszer anyaságunk elismeréseként kapunk. Bár politikusaink rendszeresen hangot adnak aggodalmuknak a népesség fogyása miatt, az egymást követő kormányok egyike sem tesz hatékony lépéseket annak érdekében, hogy az anyák terheit csökkentsék, az anyaságot egy olyan perspektívává alakítsák, melyet sok nő szívesen, lemondás és megalkuvás nélkül tudna vállalni.
Anyák Napján fontosnak tartjuk ismételten felhívni a figyelmet arra, hogy sok egyéb mellett a babakocsival történő akadálymentes közlekedés problémája is nehezíti a kisgyerekes anyák életét, és korlátozza esélyegyenlőségüket. Nemcsak arról van szó, hogy a 15-20 kg-os babakocsikat cipelni kényelmetlen és veszélyes, hanem két vagy több gyerek estén már fizikai képtelenség is. A jelenlegi helyzet szabad mozgásában akadályozza meg mindazokat, akik egynél több kisgyereket nevelnek, és jelentősen korlátozza az egy gyereket nevelőket is.
Több mint fél év telt el azóta, hogy a TAVASZ Egyesület 2004. szeptember 20-án demonstrációt szervezett az akadálymentes közlekedésért, és a következő napon petíciót adott át Vajda Pálnak, Budapest főpolgármester-helyettesének. A petícióra azóta sem érkezett válasz, és az akadálymentes közlekedéssel, illetve ügyintézéssel kapcsolatosan sem tapasztalható semmilyen előrelépés. Annak ellenére sem, hogy időközben lejárt a középületek akadálymentesítésének törvényileg előírt határideje (2005. január 1-jén). A helyzet jogi rendezését a kormány a határidő 2010-re módosításával megoldottnak véli. Ami a lényeget illeti, kilátásba helyezte ugyan egy stratégia kidolgozását a kérdés rendezésére, de annak részletei - ha léteznek egyáltalán - a közvélemény előtt nem ismertek.
Nem megoldottak a közintézményekben, hivatalokban a szoptatás és a pelenkázás körülményei sem. Jogszabályi kötelezés híján a kismamák elvétve és kiszámíthatatlanul találnak megfelelő helyiséget a babák ellátására. Ahol van külön szoptató- és pelenkázószoba, az többnyire kicsi, rosszul felszerelt és kevéssé higiénikus. A létező pelenkázók szinte mindig a női mosdó részeként nyernek elhelyezést, kizárva az apák segítségnyújtását.
Elfogadhatatlannak tartjuk továbbá, hogy a gyerekes nők a munkaerő-piacon kiszolgáltatott, többszörösen hátrányos helyzetben legyenek. A diszkrimináció a foglalkoztatás valamennyi stádiumában érinti a gyerekes nőket, kezdve a felvételtől, egészen a jogviszony megszűnéséig. Úgy véljük, hogy a jogi háttér megteremtése csak formálisan jelenti a probléma megoldását, ahhoz, hogy ténylegesen is érzékelhető legyen az egyenlőség, elengedhetetlen, hogy az állam a költségvetésből megfelelő összegű pénzt különítsen el erre a célra. A foglalkoztatók csak abban az esetben lesznek kellően motiválva gyerekes nők alkalmazására, ha azzal anyagilag nem fognak rosszabbul járni.
Felháborítónak találjuk, hogy a gyermekgondozási díj folyósítása, melynek bruttó összege idén legfeljebb 83.000 Ft lehet, kizárja a jogosultat akár részmunkaidős állás betöltéséből is. Hiányoljuk, hogy az alternatív munkavégzés formái - távmunka, részmunka, stb. - még mindig nem terjedtek el Magyarországon, noha jelentős mértékben segítenék a gyerekes nők munkához jutását.
Semmilyen racionális ok nem indokolja, hogy a gyermekgondozási segély összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimumhoz igazodik a minimálbér helyett. Annak ellenére van ez így, hogy nyilvánosan egy politikus sem vonja kétségbe, hogy a háztartási munka, a gyereknevelés értéke legalább akkora, mint minden más munkáé. A megalázóan alacsony összeg mellett ráadásul csak 4 órás állást lehet vállalni.
Ezek a fajsúlyos kérdések nem intézhetők el azzal a rutinszerű válasszal, hogy nincs rájuk pénz. A forrásokat elő kell teremteni, ezzel kapcsolatban el kell készíteni, és nyilvánosságra kell hozni egy koncepciót. Ugyanakkor számtalan kisebb költségű lépés is sokat enyhíthetne a helyzeten. Ilyen a felszíni gyalogos közlekedés kialakítása olyan helyeken, ahol az aluljárók nem akadálymentesíthetők. Vagy a GYED melletti munkavégzés engedélyezése, és költségkedvezmények - például ingyenes tömegközlekedési lehetőség - nyújtása a GYED és a GYES alatt.
Kérjük, hogy a Kormány Anyák Napi virágcsokra olyan konkrét lépések megtétele legyen, mely figyelembe veszi a fenti szempontjainkat és ténylegesen is alkalmas az anyák helyzetének javítására.
2005. május 1.
TAVASZ Egyesület
(Tegyünk A Világért! - Anyák Szövetsége)
Gyerekorvos meg kettő van a városban, ez a jobb. Amúgy nincs vele bajom, tényleg megbízom benne. Egyetlen gondom vele, hogy túl sok a betege, így tanácsadáson is éppen csak rápillant a picikre, állandó rohanásban van. 
Remélem a kicsi már jól van. 
