2005.06.12 09:17
). A nagyokat meg háziasságra próbálom nevelni, megvan mindenkinek a kis feladata, és a nagyobbik főzni is tanul, kávét főzni a kisebbik is tud már. Próbálom olyan megvilágításba helyezni a dolgokat, hogy ha segítenek, többet tudunk társasozni stb. Azt nem tudom csak, hogy ha elkezdenék majd dolgozni, hogy is lenne, de az is lehet, hogy nem fogok dolgozni, hanem főállású anya leszek. Jogi szempontból nagycsaládosnak számítunk, a tankönyv ingyen van pl, de amúgy pénz szempontjából elég nehéz. Összességében véve, most kerekebbnek érzem az életem, hogy 3-an vannak, a minimális szabadidő és sok fáradtság ellenére. A férjem szeretne még egy gyereket, de megbeszéltük,hogy ha ő kihordja, én megszülöm
. 2005.06.12 10:24

2005.06.12 11:16
2005.06.12 11:48
)
2005.06.12 13:19
2005.06.12 15:07
Na majd leírom, pár év múlva, hogy mi lett

2005.06.12 15:37
2005.06.12 16:09
2005.06.12 18:54
Ma már néha dühöng, mert vagy nem tudja levenni a kezéről a szemét és már unja, vagy épp nem oda akarja tenni, ahová épp teszi (volt, hogy tök kicsavarta és sikított, mert nem ment tovább a csavarás
). És tegnap óta tényleg érdekes dolgokon hangosan nevet (eddig csak néha, véletlenül vagy nagy hiszti előtt csinálta). Szóval növögetünk és hisztizünk.
De kilométer-hiányom sincs.
Tegnap én is írtam volna ki magamból a depimet, de mostanra elmúlt. De bőgtem a tieiteken. 2005.06.12 19:12
Nagyjából visszaolvastam, és megnyugodtam, nem én vagyok nem normális a szüléssel, a depivel, a gyerekre való haraggal kapcsoolatban.
2005.06.12 20:39
akarmiylen hulyen hangzik ugy erzem magam mint egy lestarpalt vizilo, de mar belevagnek a kovetkezobe ha lehetne.
2005.06.12 20:54
2005.06.12 21:29
Apa legjobb tette volt, hogy elkobozta a mérleget! Kíváncsi vagyok mennyit hízott, majd a háromhós dokilátogatáskor megtudjuk. Gondolom túlzásba nem vitte, de talán a maga kis szokásos félkilóját meghízta. Viszont tegnap megfordult, kétszer is, oda-vissza, pedig még csak 11 hetes!!! 2005.06.12 22:37
Már érzem is!
Tegnap pont, mikor elaludt, bekakilt, így pelust cseréltünk, mert 9 óra azért hosszú idő a popsinak. Ma meg evés közben elaludt ugyan, de olyan disznócska módon falt, hogy csupa lucsok lett, muszály volt átöltöztetni, nehogy megfázzon. Persze mindkét alkalommal friss erőre tett szert és több próbálkozás után, másfél óra múlva lehetett csak letenni.
De ma este legalább elfogadta a korának megfelelő 3-as cumit, szóval most már nem lehet kiéheztetni vagy 3 hónapig.
(Persze valszeg a cumi miatt evett tocsogósan.) 2005.06.13 08:42

2005.06.13 08:59

2005.06.13 12:45
2005.06.13 13:26
2005.06.13 14:46
Nálad mi történt? 2005.06.13 16:54

2005.06.13 16:58
Jó lett volna a GYED alatt összehozni a következő babát, de az nagyon hamar lenne sztem, meg aztán mi alig voltunk még együtt a férjemmel, még két éve sincs, hogy megismerkedtünk, azóta kész rohanás az életünk, lakást vettünk, összeházasodtunk, jött a baba. Szeretnénk kicsit pihenni is, már amennyit lehet egy 1-2 éves mellett.
2005.06.13 17:08
Ez egy nagyon kíváncsiakból álló topic!
Nődoki ismerősünk mesélte, hogy van olyan, aki szoptatás mellett a 6 hetes kontrollra már terhesen megy. Tessék vigyázni!
Utána persze tök kidőlt, még most is hisztizik e miatt a 20 perc miatt, de természetesen már csak nekem. 2005.06.13 21:58
2005.06.13 22:47
2005.06.14 07:49
2005.06.14 10:05
2005.06.14 10:25
Az általad leírt sírástípus akkor fordul elô, ha fáj a pocija, vagy nagyon megijed (de akkor csak rövid ideig tart, amíg meg nem nyugtatjuk), vagy pl tegnap az oltás után, amikor úgy általánosságban rossz közérzete volt. Ha éhes, akkor inkább "figyelmeztetô" sírást hallat, én legalábbis így hívom, mert elkezdi, aztán abba is hagyja, és várja a hatást.
Ja, és hasonlóan szaggatott és enyhe a sírása, ha megunta a játszást és elfáradt, aludni szeretne, de még mindig ott az a fránya játék, amit muszáj nézni. Ha ilyenkor megfordítjuk és ingerszegény környezetet biztosítunk számára, akkor megnyugszik. És még olyan sírása is van, amikor váltogatja a sírást és a nevetést, mert alapvetôen jó kedve van, de azért picit nem stimmel valami.
Ez lehet kezdôdô éhség, pelustelítettségi probléma, anyahiány.
Hát most hirtelen ezek jutottak eszembe.
Annyira bealudt, hogy nem ébredt fel sem az ébresztgetésre, sem a vetkôztetésre, sem arra, hogy berakjuk a vízbe.
Annyira édi volt! Csak arra nyitotta ki végül a szemét, amikor kivettük a vízbôl, gondolom elkezdett fázni, és az már nem tetszett neki. Legszívesebben persze ki is hagytuk volna a fürdetést, de pont másnap vittük dokinénihez az oltás miatt, és hát nem akartuk, hogy pont aznap ne legyen frissen fürösztött. 2005.06.14 10:34
Szüléstörténet? Miért ne?!
Egy csomó dolgot akartam még elintézni, varrni, takarítani. Meg azt mondják a fiúk kicsit később születnek, ezért biztosra vettem, hogy van még időm. Azonban a pánik igencsak úrrá lett rajtam, amikor kikelvén az ágyból elkezdett ömleni belőlem a víz. Előtte arról is meg voltam győződve, hogy nekem fájásokkal indul a szülés, így hirtelen tanácstalan lettem. Még nem készültem fel lelkileg sem. Reszketve zuhanyoztam, majd a neten kezdtem böngészni, hogy most mit is csináljak
A szülésfelkészítőn azt mondták, hogy ha elfolyt a magzatvíz azonnal kórházba kell menni és kerüljük a függőleges testhelyzetet. A védőnő ezzel szemben azt mondta, ráérek besétálni még így is a klinikára (Szeged). Teljesen tanácstalan voltam, ezért inkább reggelit készítettem, mert azt tudtam, hogy a szülés alatt nem szabad enni, így jól bekajáltam. Aztán a víz elfolyása után 2 és fél órával bementem a klinikára. Ott először durván letoltak, hogy csak most megyek, aztán... hihetetlen...aztán haza akartak küldeni, mert nem folyt állandóan a víz, csak ha megmozdult a babó, akkor ömlött, ez pedig soha nem esett arra az időpontra, amikor a doki láthatta volna, így azt mondta, hogy lehet, hogy összekevertem a nyákdugóval, mert ő nem látja, hogy folyik. Na erre felment a pumpám. Ennyire hülyének néz??? Egyébként egy gyakornok volt...azt hogy ő a doki, csak a szülés közben tudtam meg
Szóval neki az volt az elmélete, hogy a magzatvíznek egyfolytában kell folynia, különben az nem magzatvíz. Azért elküldött CTG-re. Ez volt a szerencsém, mert az alatt a fél óra alatt sokat mocorgott a baba, így amikor felkeltem ömlött megint a víz. Ezt látta egy szülésznő, így már hittek nekem. Persze a doki még mindig kételkedett...fájások nem voltak, de azt mondta, hogy MARADHATOK!!! Na, remek, bekönyörögtük magunkat. Azt mondta a víz folyásának kezdetétől számított 6 óra múlva kell megindítania a szülést, addig sétáljak. Még mindig nem hittem el... AZtán megkaptam a hashajtómat, beadták az infúziót, és mi vidámkodtunk a férjemmel. Csuda kellemes dolog ez a szülés. Üldögéltem a labdán, hogy gyorsabban táguljak, szinte "élvezetes" alhasi görcseim voltak, amelyek közül néhányat a CTG monitor 100%-osnak ítélt meg. Hű - gondoltam - nem értem miért dobálják magukat az asszonyok szülés közben. Ez ugyanakkor gyanús is volt.Az infúziót du fél 4 kor kötötték be. 8-kor mé mindig kellemesen éreztem magam. A dokik csodálkoztak, hogy ilyen jól tűröm a fájdalmat. Nos... 9 felé már kezdett a dolog durvulni...érzetre, de a monitor most csak 30-40%-os fájásokat mutatott. 3cm-nél tartottunk. Megcsillogtatták a császár lehetőségét. Begyulladtam. Ettől féltem a legjobban. Nos, lehet, hogy kellett ez a begyulladás, mert bár a monitor továbbra sem mutatott erős fájásokat, én már kezdet csillagokat látni. Feladtam a labdás elméletemet... le kellett feküdnöm. Könyörögtem a fiamnak menjen lefelé. És ment. Legközelebb 11-kor már 7 cm-nél tartottunk. Nem is gondoltam volna... de innentől kezdve nem emlékszem a külvilágra. Nem tudom mi volt körülöttem. A max adag oxitocint kaptam már ekkor. A fájdalmon kívül semmi sem létezett. De nem léphettem vissza
Állítólag a férjemnek olyat is mondtam, hogy én ezt nem bírom tovább, meg a helyes légzésre való bíztatására azt mondtam, hogy hagyjon békén, én tudom, hogy nekem mi a jó. Ezeken eléggé megbántódott szegénykém. De én nem emlékezetem később erre. A legközelebbi tisztább emlékem, hogy én nagyon el vagyok merülve a fájdalomban, és nem látom a végét. AZt hittem még nagyon sok lehet hátra, de a szobában elkezdtek gyülekezni az emberek. (A klinikán ekkor egyes egyedül én szültem
) Jött még szülésznő, jött gyerekorvos. HOztak valami újszülött tálcát, és elvették a kéjgázomat. Ebből sejtettem, már közel a vég. És végre éreztem a tolófájást. Azt hiszem itt megint tiszta volt a tudatom. Úgy vettem a levegőt, ahogy kellett, és komolyan mondom, élvezetes volt nyomni. Erről a szakaszról csak szép emlékeim vannak. Többször kellett nyomnom, ezt sem úsztam meg gyorsan. De végül hajnali 2-kor (16,5 óra elteltével) a kedves szülésznő vidáman, hitetlenkedve felkiáltott. "Gyönyörű kislányuk született." - Lány...Milán...lányunk lett - nyögtem a boldogság könnyeit nyeldesve. Annyira boldog voltam. Kit érdekel, hogy nem fiú... olyan gyönyörű... egyből elhallgatott, ahogy a hasamra tették...olyan jó volt megszagolni...hozzáérni... a lányom. Gyönyörű . 3400g-mal 49 cm-rel született Réka lányom, akit ugyan Elődnek vártunk, de én mindennél jobban örülök az én Rékámnak
, de azt majd máskor, ha érdekel valakit.
Öröm az ürömben. 2005.06.14 10:38
. Ez ugyanis azt jelenti, hogy nem kell megismételni. Nálunk az is előfordult, hogy picit véres lett tőle a pizsamája, de az sem gáz.
. 2005.06.14 11:57
2005.06.14 12:01
Jó volt a szüléstörténetedet olvasni. 2005.06.14 12:03
2005.06.14 12:42
2005.06.14 12:50
2005.06.14 14:33
2005.06.14 16:38
2005.06.14 17:05
((
Komfortszopi megy séta és mesélés közben is
És két btétel között igazi felüdülés, de tanulni is lehet mellen lévő gyerekkel. Csak az ember mellbimbója bírja!
2005.06.14 18:33
Szóval sajnos nem gondolja át, hogy mi baja lehet, aztán mire ordításig jut a dolog, nekem is nehezebb kitalálni. Ráadásul éjszaka egyedül kelek a gyerekhez - eddig a párom segített mindig, visszaaltatni is - így még fárasztóbb, mint otthon. Meg már unom a vitatkozást, a cumi miatta, azért, hogy túl gyakran eszik a gyerek, meg hogy folyton üldöz a Spockkal.
Most legalább látta a rokonság, aztán az augusztusi keresztelőig nyugi van.
2005.06.14 18:59
2005.06.14 19:23
2005.06.14 19:36
Azóta egyszer voltunk náluk, és tök rossz volt, hogy mindenki szunnyadt, kis délutáni pihiben, én meg igyekeztem Ákos zajszintjét minimalizálni, mert igen bömbis napja volt.
Ja és előtte éjjel 3 órát aludtam. Vissza: Gyermekek / magzatok kor szerint


| X EZT MÁR OLVASTAD? |
|
![]() |
|