Társalgó főoldal » Gyermeknevelés » Nem tudom eldonteni, hogy kell-e teso, vagy sem, segitsetek!

Sziasztok Lanyok!

Ezt a topicot azert kezdem, mert teljesen el vagyok kenodve a bizonytalansagom miatt.
Ha arra gondolok, hogy csak egy gyermekem marad (van egy kisfiam), rosszul vagyok a gondolattol is, mert anyukam is azert nem akart nekem tesot, mivel dupla gonddal jar. Sajnos nekem is sokszor ez van a fejemben. De viszont a kisfiam nap mint nap nyuz, hogy legyen mar tesoja, es hogy amiket kino ruhakat, es egy halom jatekot, amivel mar nem akar jatszani , mivel o mar nagyfiu , majd odaad mindent a tesojanak.
Igaz, hogy szoba kerul mindig ez a tema, de a lenyeg amiert meg mindig nincs semmi, annak en vagyok az oka.
Pedig nem akarom, hogy egyedul maradjon a kisfiam, igaz a nagy korkulonbseget mar nem tudom elkerulni, mert ha mar most terhes lennek is tobb, mint 5 ev lenne kozottuk a korkulonbseg. Mas dolgok is kozrejatszanak, de azt hiszem, hogy EN vagyok a legfobb akadaly.

Legyszi segitsetek, hogy tudnam eldonteni mi lenne a jobb, hogyha a kisfiamat megajandekoznank egy tesoval, es kozben en nem vagyok tuti biztos benne, hogy akarom-e, vagy gondoljak magamra, hogy nekem igy konnyebb?

Lehet megkoveztek, de nem rosszbol irom ezeket, hanem mert tanacsot szeretnek kapni valamilyen formaban.

Koszonom Nektek elore is

"Rita"

Szia Rita!

Szerintem legyen tesója, fõleg ha õ maga is szeretne. Nálunk a két lány mellé (5és fél és 3 évesek) három hónapja született meg a kisfiam is, és nagyon nagyon örülök hogy nem csak egy gyerekem van. Õk is imádják egymást (persze a maguk módján, néha jól eltángálja egyik a másikat) és a pici persze a középpontban áll.
Én mindenképpen buzdítanálak a folytatásra. Nagyon sok barátnõm jár hasonló cipõben mint te, közülük már egy-kettõ várja azóta a kistesót. Ugyanis nem gyõztek irigykedni mikor nálunk jártak, hogy a gyerekek milyen jól elvannak egymással, nem beszélve arról hogy ilyenkor az egyke gyerek rendszerint sírva fakad mikor hazamenetelre kerül a sor, ugyanis nagyon szívesen lenne gyerekek között.
Szóval én biztatlak!

Norcsi.

Rita!

Egyet értek Norcsival. És még hozzátenném azt, hogy bár eleinte több gondod lenne, de nem vészesen, mert a fiad már nagy, és megérti, ha nem csak vele tudsz foglalkozni. Viszont annyival könnyebb lesz, ha már ketten lesznek, hogy lekötik egymást, eljátszanak együtt, és nem neked kell szórakoztatni a fiadat.
Mi hárman vagyunk testvérek, és elmondhatom, hogy nagyon jó volt, mindog volt kivel játszani.
Ha meglesz a tesó, hidd el, nem fogod már úgy érezni, hogy mégsem kellett volna. Mindenki boldogabb lesz, meglátod, Te is.
Nekem "csak" kettõ van, a pici 2,5 hónapos, a nagy 2 éves, de szuper érzés, hogy ketten vannak.
Gondold át, szerintem érdemes.

Gabi

Rita! Tesó kell!!! Akár mennyi idõd jut a kisfiadra, azt SOHASEM tudod neki nyújtani, mint egy testvér. Az egészséges szocializálódáshoz óriási segítség, ha többen vannak a családban.
NEM IGAZ, hogy tudpla gond! Meglátod majd, hogy a kisfiad milyen hamar "felnõ" és mennyi dologban tud neked majd segíteni, ha megérkezik az új jövevény. A kissrácnak abban is igaza van, hogy közel sem jár annyi kiadással egy új baba (ruhák, játékok, meg minden), mint az elsõ.
Egy család életében hatalmas minõségi változás egy újabb gyerek érkezése, szerintem ez mindent megér.
Ugyanakkor van egy indiai mondás, miszerint a gyerek választja a szüleit (a megfoganásával). Szerintem hagyd, hogy kiválasszanak! (Ilyen fontos dolgokban, mint a gyerekvállalás az észérvek nagyon kevesek és nem szabad csak az agyunkra hagyatkozni.) Akkor vállald, ha a zsigereidben is érzed, hogy kell egy ici-pici puha, jóillatú csecsemõ, aki boldogabbá teheti mindannyiótok életét! Szurkolok neked! Szofi

Szia Rita!

Igen, igen, igen! Hidd el kell a tesó! Nem nehezebb, sõt...majd meglátod, a nagyfiad milyen lelkesen fog segíteni. Az én két lányom között két év van és a nagyobbik már olyan kicsinek (két évesen) is sokkal nagylányosabban viselkedett, mint a pici annyi idõsen. És ha minden jól megy lesz még tesójuk...pedig a lányok már nagyok 10 és 12 évesek lesznek tavasszal.
Szia, Jovika.

Szia Rita!

ÉN azt hiszem, azzal, hogy ezt itt leírtad, és hogy tõlünk kérsz tanácsot, bíztatásra vágysz. HOgy valahol belül te is szeretnél újra babázni, szeretnéd ha több gyermeked lenne. Ugyanakkor az észérvek erõsek benned, tudod, hogy anyagilag minél több gyereket vállal valaki, annál nehezebb. Sajnos a mai társadalom is olyan, hogy nem igazán áll pozitívan a sok gyerek mellé (lásd a nagycsalád kontra társadalom topikunk). Én úgy érzem, tebenned is munkálkodik egy ilyen félelem, hogy mit fog szólni hozzá a környezetem, vagy hasonló.
Ahogy sokan leírták elõttem, nem igaz az, hogy dupla gyerek dupla gond. Ahogy az embernek több gyermeke van, átértékelõdik számára sokminden, más dolgok vállnak fontossá. És ez talán nem is baj, hanem direkt jó.
Rengeteg új élmény vár rátok, olyan, amely egyszer s mindenkorra kimarad, ha egyedül marad a kisfiad. Ne félj belevágni! Hallgass a szívedre!
(írom mindezt úgy, hogy hármat terveztünk, három van, 6 elmúlt a legkisebb, és most újra itt bizonytalankodom, hogy jó lenne még babázni)

Ildi

Kedves Norcsi, BGabi, Szofi, Jovika, PIldi!

Majdnem megrikattatok ezzel a sok joindalutu biztatassal, ami kivetel nelkul pozitiv!
Nagyon orulok, hogy ilyen gyorsan reagaltatok a levelemre es tenyleg nagyon jolesik, hogy pozitiv tanacsokkal probaltok biztatni egy kis jovevenyre.
Igazabol en mar evek ota tervezek egy tesot, de mindig volt valami "eszerv", ami miatt nem lett. De tudom meg az is nagyon keves, ha minden tokeletesen meg van szervezve, meg akkor sem biztos, hogy ugy alakulnak a dolgok, ahogy az ember szeretne (gondolok itt munkara). Mert lehet, hogy amikor megfogan a pici minden szep es jo, optimalisnak mondhato, nade amig megszuletik van hatra 9 honap, ami alatt barmi tortenhet.
Es gondolok itt a forditottjara is, hogy lehet, hogy most pont nem idealis az idopont, de 9 honap mulva az ellenkezoje lesz, hat ezt senki nem tudja megmondani.

Most bucsuzom Toletek, nagyon koszonom a joindulatu tanacsokat es biztatast Nektek!

Nem tudok surun jonni, de neha majd bekukkantok Hozzatok, erdekel, hogy Benneteket mik foglalkoztatnak mostanaban!

Sziasztok

"Rita"

Szia Rita, és mindent bele!

Az az igazság, ha mindenki akkor szülne csak amikor a legoptimálisabb, hát az biztos hogy nem lennének ennyien a földön.

És most biztassuk egy kicsit Ildit is!
Ildi, csak semmi bizonytalankodás. Biztos nagyon örülnének a gyerkõcök is egy kistesónak. (Bár én még csak most szültem és megfogadtam, hogy elég a három, de már most nagyon vágynék újra arra hogy terhes legyek és szüljek....) Na de most nem magamat akarom biztatni.Szóval, csak rajta!

Sziasztok: Norcsi.

Norcsi!

Ildi

Sziasztok!

Én sem tudom eltönteni, hogy legyen tesó vagy ne legyen. Igaz a babám még csak 9 hónapos de én már ezen rágodom mert kicsi korkülönbséget szertnék ha mellette döntök.
A férjem teljes mértékbe rámbízza a döntést mondván én vagyok terhes, én szülõm meg, én vagyok vele. És itt jön az én gondom, folyton egyedül vagyok a picivel mert a férjem rendszerint csak amikor a baba már alszik akkor jön haza. Nagyon eleven a Nóri. Nekem egy gyerekkel is nehéz hát még ha belegondolok mi lenne kettõvel?A házunkba nincs lift és a 4.-en lakunk. Nagyon szeretek sétálni a babával, de,hogy oldanám meg két gyerekkel?
Jövõre szeretnék kistesót ha eldöntöm. Ne gondolkodjam csak vágjak bele?

Kriszta

Szia Kriszta!

Pontosan ugy gondolkodsz, mint en, amikor a fiam meg kicsi volt. Ugyanezt mondtam akkor, hogy mit csinalnek ket gyerekkel, amikor az az egy szem fiam is olyan eleven volt, hogy ihaj! Es hogy gondolkodom most? Azt erzem, hogy egy kicsit elkestem ezzel a huza-vonaval.
A mostani fejemmel, ha visszacsinalhatnek mindent, akkor maximum 2 ev lenne a gyerekeim kozott. De igy meg mindig ott tartok, hogy varok es varok, nem tudom meddig. Remelem nem sokaig, de mar igy sem ugyanaz lesz, mintha hamar szultem volna. Es kulonben nem biztos, hogy ugyanolyan eleven maradt volna a fiam, ha megszuletik a masik. Dehat ezt mar senki fogja tudni megmondani.
En annyit tudok csak mondani, hogy en nagyon banom, hogy nem szultem 2 even belul meg egyet, mert igaz, hogy egy kicsit nehezebb lett volna akkor ket picurral az elejen, mint most lenne, de szerintem megerte volna. Sajnos nalam ez mar mult ido, de viszont, ha ugy dontok, hogy meg ket gyereket akarok szulni, akkor tutira a legminimalisabb lesz a ket kicsi kozott a korkulonbseg.
Amugy a ferjekre terelve egy kicsit a szot, az en ferjem sem segitett nekem sokat a kicsivel kapcsolatban, mert ha haza is jott a munkabol, inkabb aludt, meg azt mondta, hogy mit kezdjen ilyen picurral, majd ha megno. Igaz, most tobbet foglalkozik vele, de azert nem vagyok elajulva.
Ebbol csak azt akartam kihozni, hogyha ket vagy tobb gyerek van, lenne, akkor a ferjek is tobbet fognak vallani a gyerekekkel kapcsolatban, mert nem varhatjak el, hogy mindent mi csinaljunk.
Bocsi, hogy ilyen hosszura sikeredett.
Amugy en irigylem, akinek a ferje mar a gyerek pici koratol teljesen beleolvad a gyereknevelesbe, es segit az anyukanak.

Tenyleg befejeztem

Udv. Mindenkinek

"Rita"

Szia Rita!

Köszi a választ. Nem hinném, hogy a férjem megváltozna ha lenne még egy baba. Nórival amúgy szeret foglalkozni, játszani igaz elég ritkán teszi. A baj, hogy nagyon sokat dolgozik és mellesleg elkényeztettem amikor még nem volt baba. Még most is tálcán viszem a szobába a vacsorát Neki
Ezt nem kéne tudom.
Én is érzem, hogy megbánom ha nem lesz kistesó. Még az évvégéig van idõm végig gondolni.

Kriszta

Kriszta!

Neked is csak azt tudom elismételni amit már Ritának korábban leírtam ebben a topicban. Ha te is szeretnél, szerintem akkor kell a kistesó. Ha már most összejönne, akkor is másfél éves lenne a kislányod mire a kicsi megszületik. Egy másfél éves gyerek már elég értelmes. Sokmindent megért és felfog. Egyébként nálunk a bõ 2,5 éves korkülönbség minden gyerek között nagyon bevált. Fõleg mivel a nagylányom sokkal érettebb volt két és fél évesen mint most a kisebb amikor a Bánk megszületett. Én mindenesetre buzdítalak, látogass el az egy kicsi egy pici topicba, ahol kis korkülönbséges anyukák vannak.

Nekem nagy mázlim van a férjemmel, mivel mindenben nagyon sokat segít. Elég azt elmondanom, hogy a gyerekeket, mindegyiket kivétel nélkül csak õ fürdette és fürdeti, én csak nagyritkán fürdettem valamelyiket is. Minden téren besegít, és szerintem ez így is helyénvaló, hiszen õ is akarta hogy sok gyerekünk legyen, és ha rajta múlna csak, akkor már nagyon hamar itt lenne a negyedik baba is. Én még hezitálok.

Egyszóval Rita és Kriszta, rajta, mert az egyke gyerek nagyon sokat veszít azzal ha egyke marad. És a több gyerek nem feltétlenül jelent több gondot. Én még mikor csak egy gyerekem volt, minden idõmet a gyerekre fordítottam, jól el is kapattam. Most meg a kicsivel nem állandóan foglalkozom, hiszen nem is szükséges õt állandóan lekötni, megteszik ezt helyettem a nõvérei is. A két nagyobbik lányom meg nagyon jól elvan egymással (persze a gyakori veszekedések ellenére).

Sziasztok, Norcsi.

Kriszta!
Off:szerintem ha szívesen viszed és õ meg szívesen veszi, akkor nyugodtam vidd tálcán a vacsorát!
Egy másik tálcán vivõ: Maminti

Norcsi!

Teljesen igazad van, hogy ne legyen egyke. Amikor terhes voltam csak egy babát szerettem volna. Ma már amikor látom, hogy a lányom mennyire szereti a többi gyereket megváltozott a véleményem. Fõleg miatta szeretnék tesót. Környezetemben akinek nincs tesója mindig megjegyezzük látszik, hogy egyke. (Bocsi az egykéktõl. Nem akarok általánosítani.) De tudom, hogy minden az én gondom lenne.

Maminti!

Néha azért nekem is nehezemre esik este 10-kor még körülötte ugrálni. De imádom.

Sziasztok, Kriszta

Sziasztok!
Az elsõ két gyerekem között 20 hónap van, mi is emeleteken laktunk. A férjem, ha otthon volt rengeteget babázott, mert már a legkisebbek is élvezik ha apa tornáztatja, dobálja, dögönyözi õket. Persze pelenkázta, fürdette, késõbb etette is õket, és azt mondta, irigyli a szoptatást, mert azt õ nem tudja megadni a gyerekeknek.
A harmadik hat év múlva jelentkezett be, így most 8,5 a lányom, 7 lesz a nagyfiam és 10 hónapos a kicsi. Mindhárman imádják egymást, a nagyok elképesztõen babáznak, megjegyzem sokat nyaggattak tesóért, és nagyon várták. A pici meg olyan mint egy hálás kis kölyökkutyus, mindenhova mászik utánuk, és egy mosolyért, egy szóért hálásan mosolyog és tapsikol.
A kis korkülönbség azért volt jó, mert nagyon együtt van a két nagy, rengeteget játszanak együtt, a fiam is beszáll a babizásba is és a lányom is katonázik. Sosem nyaggatak, hogy unatkoznának, hogy nincs kivel játszani, sõt sokszor még az ajtót is becsukják elõttem.A nagyobb korkülönbség azért jó, mert a kicsi elõtt sok példa van, mindenre megakarják tanítani a nagyok. Egy 5 évesnek mire tesója lesz, 6 éves lesz.Az ekkora gyerek büszke lehet a tesójára, "nagyosan" viselkedhet vele, és ha valahol megdícsérik a babát büszkén kihúzhatja magát: Az én tesóm!
A gond nem sokkal több 2-3 gyereknél.
A gyerekünknek élete során lehet bármilye, de testvért csak mi adhatunk neki. Én pl. mindig nagyon szerettem a nõvérem.
Azoknál ahol felmerül a kistesó kérdés, hogy legyen-e, ott szerintem valami más probléma is lehet a háttérben.
Nem kimondottan anyagi jellegû.
Mindig lehet találni kifogást, miért nem , miért most nem, stb. Sõt olyan is van aki nem akar egyáltalán. Mind megértem, a gyerekvállalás egész életre szóló program.
Ne felejtsük el azt sem, hogy a gyerekünk különálló emberke, nem mi vagyunk,van saját lelke,kívánsága, akarata.
HA megkérdezel egy 3 éves kisfiút, aki saját szobájában rengeteg játékkal rendelkezik, akar-e egy kisbabát tesónak, aki majd jól szétrombol minden játékát, és üvölt minden éjje a megosztott szobában, valószínûleg nem akar tesót.
De ha azt mondod, lesz egy kistesója, aki hasonlítani fog rá, mindenre megtaníthatja amit a nagyok tudnak, és mindenfélét lehet majd vele játszani, és elmondod neki, hogy azért szertnétek babát mert õ is tündéri baba volt, biztos akarja.
Zsomimama

Kriszta! Van egy topic: Egy pici meg egy kicsi. Szerintem sokoldalúbban megvilágítja a problémádat, mintha itt újra elkezdenénk. Egyébként én még olyan több gyerekes anyukáról nem hallottam, aki megbánta volna, hogy szült mégegyszer. Vagy csak nem merik bevallani?

Kriszta!


Egy év és 9 hónap a két lányom közt a korkülönbség. Volt idõ, amikor nem megkétszerezõdtek a hullámok, hanem megháromszorozódtak. Amikor mindketten ovisok lettek, az már nagyon klassz volt. Aztán a nagy isis, a kicsi maradt oviban, megint nyílt az olló. Most már mindketten iskolások és elválaszthatatlanok!!!!
Szerintem változó, hogy melyik életkorban hogy vannak egymással, de nincs klassazbb dolog a világon, mint amikor nem te játszol vele bubu-babásat, hanem a tesó!!
Tõle jobben elfogadja a segítséget, kis szövetséges a felnõtt világ, a szigor és fegyelem meg a gyagya szabályok ellen, stb, stb, stb!
Maminti

Maminti!

Norcsi.

Sziasztok Lányok!
Érdekelt ez a topik és benéztem.
Az én lányom most lesz 4 éves, én idén 35. Ami nem a legfiatalabb szülés szempontjából. De szeretnénk még egy kicsit.
Érdekes, én soha nem gondolkodtam azon, h. mi a jobb: a kis vagy a nagyobb korkülönbség. Most ugy érzem, jó lesz, h. a lányom "idõsebb" hiszen sokat fog tudni segiteni az új babával. Nekem sajnos volt egy komoly szülési sérülésem ami hosszú idõre elvette a kedvemet az újabb terhességtõl s mivel tudom, 99% esélyem van a probléma megismétlõdésére, még most is félek s félni is fogok egészen végig.
De kell a tesó, mert nálunk oly kicsi a család, s akik vannak, azok sem ragaszkodnak egymáshoz. Nekem is meghalt már az anyukám, s nagy öröm egyetlen öcsikém létezése. Holott nagyon messze lakunk egymástól, de tudjuk támogatni egymást legalább lelkileg. Szerintem nagyon rossz lehet "egyedül" lenni, tesó nélkül.
Persze gondolom, aki ebbe nõ bele, valahogy megszokja...
Lányok ahol nincs komoly, igazi komoly ellenérv, ne habozzatok legalább 1 tesóval. Bárcsak én lennék fiatalabb és akkor még legalább 2-re vágynék.
Bocs ha nem egészben idevaló a beirásom, de nincs idõm végignézni, milyen más hasonló topikok vannak.
Puszi: nimaat

Norcsi!

Ezek szerint téged is lehet buzdítgatni??!!
Vagy variáljunk egy kicsit a topic témáján: vállaljam a 3., 4. stb gyermeket?? Érdekelne, ki hogy döntötte el, meglevõ 2,3 stb. mellett, hogy vállal még további(aka)t!

Ildi

Ildi!

Még korai lenne, de az tény hogy már most nagyon irigy vagyok arra aki már közeledik a szüléshez és hamarosan újra átélheti azt a semmi máshoz nem fogható csodálatos érzést, mikor a kisbabáját a karjában tarthatja. És a férjem igazából mindigis négy gyereket szeretett volna. Hát majd az idõ megoldja a dolgot.
Ez nagyon jó ötlet amit felvetettél, hogy ki hogy döntötte el a sokadik gyermek vállalását. Mert szerintem itt a többségnél nem a véletlen mûve a több gyerek, vagy tévednék?

Szia, Norcsi.

U.i.: Téged továbbra is buzdítalak, rajta Ildi!

Halihó! Habár már világgá kürtöltem, hogy most várom a negyedik babámat. A harmadik nem volt kérdés, de egy orvosi mûhiba sokáig megakadályozta, hogy legyen.
A két nagy közötti korkülönbség (ha lehet annak mondani, ugyanis a kisebbik lány és õk elõbb érnek) 16 hónap.
Most a két kicsinél is pont ennyi lesz.
Hogy hogyan döntöttük el? Hát a nagyok suliba járnak meg különórákra, úgyhogy csak este keverednek haza. Szegény kicsi meg itt unatkozzon egyedül 3 éven keresztül egész nap tesó nélkül? Szóval így esett, hogy a kicsinek is legyen "igazi" 24 órás testvére.
Üdv: Szofi (Mondjuk nem vagyok teljesen meggyõzõdve róla, hogy normális vagyok)

Szofi!
Nagyon nagyon sok boldogságot, erõt, és kitartást kívánok a babához, egy kicsit irigykedhetek?
Zsomimama

Igen, igen, igen!!! , . Köszi Zsomimama!

Szia Szofi!

Nagyon jol csinalod, ebbol latszik, hogy nem magadra gondolsz elsosorban (mert ugye 4 gyerek, akarhogy vesszuk nem kis munka egy anyanak), hanem arra, hogy a gyerekeidnek minel optimalisabbak legyenek a feltetelek.
Amugy en is ilyen megfontolasbol lehet, hogy meg kettot szulok, mert ha most szulnek, akkor a fiam meg a kicsi kozott nagy lesz a korkulonbseg, tehat azt mar nem tudom kisebbre "csinalni", es a kicsinek is olyan lesz, mintha egyke lenne, mivel ugyanugy nem lesz jatszotarsa. Ugyhogy lehet, hogy nalunk nem is az a kerdes, hogy legyen-e masik, hanem az, hogy 1 vagy 2 legyen?

Mondjuk a kornyezetemben biztos mindenki megbotrankozna, ha meg ketto lenne. Szerintem lehet, hogy ikreket kell "csinalni", es akkor meg van oldva a problema. (hihi)

Najo, befejeztem

Mindenkinek jo babazast, baba varast

Irjatok minel tobben!

Udv. Mindenkinek

Rita

Szia Szofi!

Gratulalok a gyerkocokhoz!
Annyira klassz,hogy a negyedik babat varod
Nekem harom gyermekem van de sokszor gondolok ra,hogy jo lenne meg egy kisbaba.(A gyerekeim is mindig erdeklodnek mikor jon az ujabb kisteso)
Nalunk is kis korkulonbseg volt a nagyobbak kozt.12 es fel ho.Szerintem ez nagyon jo,bar eleinte nehez volt.
Minden jot kivanok Nektek es Minden anyukanak!

Antoncsi

Sziasztok!

Nem biztos, hogy nyerõ az ikreket csinálni... Nálunk ugyanis így most a 4. vállalása a potenciális 5. -et is igényelné, hiszen a 4. kis egyke lenne, míg elõbb ott a 3 együtt.

Ildi

Sziasztok!

Én nem anya, hanem "a húg" szempontból írnék. Azt gondolom, hogy életem egyik legjobb dolga a nõvérem. 2,5 év van közöttünk, ami elég sok ahhoz, hogy Õ irányt mutasson és segítsen a kis húgának, de szinte semmi, amikor órákat dumálunk, röhörészünk, elemezgetjük az embereket az eseményeket, a gyerekeinket... Nálunk a TESTVÉR szó valóban az, ami, mert az elsõ pillanattól fogv olyan mintha egy test és egy vér volnánk (persze a jellemünk nagyon különbözõ). Ha bármi bajom van Õ az elsõ akit hívok, (mit mondjak, így kisbabával hívom is 2 naponta )
Szóval azt gondolom, ha nem lenne a "tesóm", akkor egy fél emberrel kevesebb lennék.

Nálam nem kérdés, hogy legyen e testvér vagy sem. Úgy érzem nincs jogom megfosztani a gyerekemet ettõl.

Hezitálók! Gondoljatok erre is!

Milla

Sziasztok!

Hasonolóan Millához, köztünk is 2,5 év van, csak nálunk én vagyok "a nõvér". Nekem nincs is olyan emlékem, amiben a húgom nem szerepelne, szerencsére természetes, hogy õ van. Mivel hasonló az érdeklõdési körünk, és uazt a zenét szeretjük kb.16 (õ 14) éves korom óta együtt jártunk, szórakozni, koncertekre, moziba, vásárolni stb. A lényeg: nem azért mert muszáj, hanem mert mindkettõnknek jó. Mikor a fiam megszületett nem is volt kérdés, hogy ki lesz a keresztanyja. A szüleinktõl is egyszerre költöztünk, együtt is laktunk, múlt héten költözött el a szomszédba(!), mert jön a 2. babánk.

Én el sem tudnám képzelni, hogy a gyermekünket ne ajándékoztuk volna meg testvérre.

Valakitõl azt hallottam - bár minket nem ez vezérelt, de van benne vmi -, hogy márcsak azért is KELL! testvér, mert eljön az az idõ is amikor szülõk már nem lesznek, és az ember bele tud kapaszkodni abba, aki a saját vére, nem marad egyedül a világban.

Sok anyukától hallom, hogy már kialakult napirendjük van, már lefogytak, már élvezik, hogy nagyobb a gyerek és bárhova el lehet vele menni stb..., és egy kisbaba mindent felborítana.

A párom és az öccse között 12 év korkül. van, ami abban nyilvánul meg, hogy az öcsi felnéz a bátyóra, a bátyó pedig megtanulta, hogy nem csak körülötte forog a világ.

Mióta saját családom van, természetesen õk a legfontosabbak, de a húgom rögtön utánuk van.

Remélem segítek vkinek a döntésben


Kriszta

Sziasztok!
Nekem nem az a problémám, hogy legyen-e kistesó, hanem hogy mikor legyen. A kisfiam most másfél éves. mikor még nem született meg szerettem volna ha közte és a testvére között két év a korkülönbség, mint köztem és a hugom között, de ezt már kevésnek találom, viszont négy évet soknak.

Nálunk négy év van a hugom és köztem és nagyon jó a kapcsolatunk. Szerintem ez a max., amit érdemes várni. Inkább kezdjetek el próbálkozni.
Solya

datolya, te magad irtad le a valaszt: 3 ev. :-)))

amugy szerintem az abszolut idealis. egy jo modszer a tuti babahoz:

lazmero reggel ebredeskor meg az agyban a huvelybe, es amikor 36,9 akkor johet az egyuttlet. nekunk ez tuti bejott, pedig elotte 6 honapog tervszeruen (tudod, elvben 14 napra a fogamzas) probalkoztunk, aztan sehol semmi, amikor kiprobaltam ezt a lazmerest, es kiderult hogy maskor van a peteeresem.

:-))) jo bebizest!!!!!

Ja es meg valami, azt hogy mikor jojjon a babszi, csak Te es a parod donthetitek el, mi sajna megcsak otleteket sem adhatunk hisz ahany haz annyi szokas.

Solya, Gate!
Köszönöm a tanácsokat. Az az igazság, hogy se a két év se a négy év korkülönbséggel nincsenek jó tapasztalataim. A teherbe eséssel nincsenek gondjaim, csak ki is kell tudni hordani. Ha sikerül és meglesz a három év korkülönbség, majd leírom milyen (pár év múlva).
Nálatok már van(nak) kistestvér(ek)?
Datolya

Datolya,
15 hónap a korkülönbség a lányom és fiam között. Szerintem szuper, bár lehetne egy kicsit több. A 18-20 lenne az ideális. Persze nem tudom, milyen, mert nem tapasztaltam.
Solya

Sziasztok!
En is testverparti vagyok, bar en sajnos egyke vagyok. nem lehetett tesom, en is kesoi gyerek vagyok, ugymond mar le is modtak anyuek arrol, hogy lesz gyerekuk. nagyon rossz, hogy nincs tesom, mindig is szerettem volna. En 4 gyerkocot szeretnek, ebbol 2 mar megvan, de a tobbirol a ferjem hallani sme akar! Talan a 3.-ba belemegy, de szerintem a 4.-be tuti hogy nem. Ezert lennenek jok az ikrek, mint valaki fentebb irta. Nekem sem segit semmit a gyerekek korul, sot neha ugy vezsem eszre, hogy nyug neki. Pedig szereti oket. De nagyon ritkan furdeti oket, akkor is konyorognom kell. Szerinte a gyerekek korul minden az en dolgom! Irigylem Norcsit, hogy olyan a ferje, amilyen! En nem gondolkodnek a 4. baban helyetted! En meg ugy is vallalnam, hogy tudom, hogy a ferjemre nem szamithatok! Imadom oket! Es azert szeretnek tobb gyerkocot, mert tudom milyen rossz, hogy nincs tesom. Bar a ferjemnek van, de nem jonnek ki egymassal. En anyosomekat is hibaztatom, de ebbe most nem mennek bele. Szoval nem bizots, hogy a testverek jo testverek lesznek, de szerintem ez is rajtunk mulik! Nekem 5 ev van a 2 kozott. Kicsit sok, de igy jott ossze. Igy is imadjak egymast! Nekem a 3-4 tunik jonak.
Moni

Solya!
Nekem a 15 hónap kicsit kevésnek tûnik, nagyon meg lettem volna ijedve, ha a kisfiam féléves korában teherbe estem volna. Nem lehetett könnyû egy kicsi és egy pici gyerekkel.

Moni!
Áruld el a titkodat! Ha beteg vagyok vagy rossz napom van egy gyerek is soknak tûnik, pedig, ha a férjem itthon van nagyon sokat segít. Négy gyereket biztos nem vállalnék. Azért sem nehogy a legnagyobb úgy érezze, hogy a legkisebb az õ "gyereke" és késõbb õ ezért ne akarjon gyereket.

Datolya a második félév volt nehéz, már együtt játszanak és így szinte olyan, mintha nem is kettõ lenne, csak egy. Persze az elindulásoknál, evéseknél, füsdésnél, stb. valahogy mindig úgy érzem, kevesebb kezem van, mint kéne. De mi majdnem így terveztük, csak egyikünk sem gondolta, hogy az elsõ próbálkozásból baba lesz!
Solya

Datolya!
Mindenki csodalkozik az energiamon. Egyszeruen imadom a gyerekeket! Es ha hozzateszem, hogy a 2 gyerek mellett tanulok is, es hetfotol-csutortokig minden du. magantanitvanyaim is vannak... Na de nem akarom isteniteni magam. Igy erzem jol magam. Bar most azert varom a suli veget. Mert azert neha osszegyulik a vasalnivalo, meg nem mindennap takaritok...
Szerintem az csak a nevelesen mulik. Ha en nem veszem a nagyot igenybe ugy mint egy potszulo, akkor nem alakul ugy.
Moni

Sziasztok!

Én is testvérpárti vagyok. A nõvérem és köztem 10 év korkülönbség van, hát igen, kisebb korunkban mindketten kicsit egykék voltunk, de most felnõtt korunkban nagyon jó a kapcsolatunk, mindenben számíthatunk egymásra. És õ nem érezte soha úgy, hogy az "anyám" lenne...

A kisfiam 10 hónapos, neki is a nõvérem a keresztanyja. Én is négy gyereket szeretnék, mert az apukámék is négyen vannak, meg az anyu öccsének is négy fia van, és nagyon klasszak mindannyian, nagyon összetartóak, imádják egymást. A párom egyelõre kettõben - talán háromban - van benne, négyrõl hallani sem akar. A korkülönbségen nem nagyon gondolkodtunk, eredetileg úgy terveztük, hogy idén õsszel indulna az újabb babaprojekt, és akkor két év lenne a gyerkõcök között. De ennek igenis vannak anyagi vonzatai, nevezetesen, hogy én igen kevés pénzt kapnék, és gondolkodunk, hogy elõbb inkább visszamegyek dolgozni egy kicsit, ha Peti három éves lesz. Majd meglátjuk. A férjem nekem is sokat segít, már amennyit munka és tanulás mellett tud.

Mindenesetre úgy érzem, nekem a gyerekeim lesznek az igazi boldogság, lesz rájuk energiám, bármennyi is lesz. Szóval a tesó kérdés nem kérdés.

Mindenkinek minden jót!

Dió

Kedves Dió!

Mi most várjuk a 2. babánkat, aki ha minden igaz a kicsi fiam (aki szintén Peti) 2. születésnapja elõtt érkezik.

Mondjuk "szerencsés" helyzetben vagyok, mert a párom legtöbbször itthon dolgozik, további tanulásról hallani sem akar Mi úgy terveztük, hogy majd õsszel fogan meg a köv. bébi, de õ úgy döntött, hogy január az pont megfelelõ

Mi az anyagi részén nem gondolkoztunk, de nemrég kiderült, hogy a felét se! fogom kapni annak, amit a Peti után kaptunk. Közben kiderült, hogy kislányunk lesz, úgyhogy új kelengyék ...

A párom segítségére számíthatok, de a kakis pelus "az anya dolga". Még tehermentesítettem magam azzal is, hogy halasztok, csak jövõ év szeptemberétõl tanulok.

Irigylem azokat, akiknek ez a korkül. már sok, bevallom egy picit félek , de inkább arra gondolok, hogy minden "simán" megy, a két gyerek imádja majd egymást, és ez fontosabb, mint anyuka "kényelme", és majd vakon hiszem, hogy a legfontosabb amit adhatok a gyerekemnek az a testvére.

És ha túl leszünk az elsõ sokkon, jöhet a többi. Már most fûzöm a párom a harmadikért, egyenlõre tovább nem "zaklatom".

Mindenkinek jó egészséget!

Kriszta

Hali!

Mi 4 gyerkõcöt tervezünk kis korkülömbséggel. Annyira kicsivel, hogy már márciusban a pocakomba kellett volna költözni a tesónak, pedig Gábor akkor még csak 5 hónapos volt. De az Anyatermészet közbeszólt. Elég gyakran szoptatok, így a pici még várat magára.
Nálunk a párom vetette fel a 4 gyerek gondolatát. A szülés után úgy gondolotam hogy max még 1 jöhet, de most hogy olyan távoli a fájdalom, már megint egy hullámhosszon vagyunk a 4 kölköt illetõen.
Biztos nehéz lesz mind anyagilag, mind lakásügyileg (egyelõre 1+1 fél szobánk van bár az a fél egy negyed), de mindig van megoldás. Kell lennie!

puszi
sasha és a 34 hetes Gábor

Szia sasha!
Tetszik ez a pozitiv hozzaallasotok! Mi ket szobas lakasban lakunk 4-en, de en is szeretnek meg ket ygerkocot, mint fentebb irtam, de a ferjem inkabb csak meg egyet, de ide mar nem szivesen, vagy csak ugy, hogy meg kicsi a 3. es utana tovbbmennenk. Azert en is bizom, hogy lesz megoldas, es a 3-bol negy lesz! Nem adom fel!
Moni

Szia!
Szerintem mindenképpen legyen testvérkéje. Mert egyszer mindenki meghal, és akkor teljesen egyedül maradna a világban. és ezt te se akarod. Ha van testvére, van, akivel mindig játszhat, felnézhet rá, stb. Csak ennyi lett volna. Puszi!