Itt lassan nagyobb kezd lenni a pörgés!
Na de ilyet. Akkor inklább költözzünk vissza. Egyet se bírok követni, nemhogy kettőt.
Csudaédesek a gyerkőcök.
holnap elovasom, miről is pörögtök annyira. Most megyek.
Pussz, Beu
2005.07.31 21:18
! . Úgyis szoktam még ide a Babanetre is írkálni, eggyel több vagy kevesebb... . . ! ! Bár Nektek ráadásul nem is egyre... 2005.07.31 22:53
Remélem, jól drukkoltunk! Az arcomat jótékony homály fedi, nem látszik, hogy milyen kelkáposztára van vizesedve... Ha van még esetleg (rólatok is), szívesen megnézném! 2005.07.31 23:19
a leghatékonyabbanak a nurofenes fecskendő bizonyult, 5 ml-ekkel próbálkozom, de ezt sem mindig fogadja el. Ma szerintem nem ivott többet összesen 2 dl-nél + egy kis meggy, fél alma, nem sok. Főleg ebben a hőségben. Összeszorítja a száját, rázza a fejét, ha véletlenül akarata ellnére mégis belétuszkolom, kiköpi. TEljesen el vagyok keseredve. Nincs valami ötletetek? Sztem a tokra is fájhat, már az orra is folyik. Levi holnap kapná a 3 hós oltást, nem is tudom, beoltják-e így, ha a tesó beteg, mert mi van, ha ő is elkapja? HOlnap bezsélek a dokival. 2005.08.01 08:33
! Levi is csinálta ezt, de "szerencsére" Õ februárban, akkor legalább meleg nem volt. Mi is mindent bevetettünk: fecskendő, pohár,cumisüveg,anya bögréje, apa bögréje, volt hogy lefogtuk és beletuszkoltunk 15 ml-t. Bocs, hogy nem tudok segíteni. Szorítok, hogy jobb legyen a helyzet minél előbb. Mi kaptunk egyszer egy infúzióoldatot, azt hiszem Neolyt-nek hívják, ilyen esetben azt szoktam adni,hogy legalább egy kicsi ásványianyag kerüljön a szervezetébe. ! Õszintén irigyellek ! Nekem az alapbálnatestből lett egy még nagyobb bálna vagy inkább . ! . Õk voltak szakembernél és végül sikerült leszoktatni. Egyébként Õ is középső gyerek, mint Mondiri rokona) ! De akkor valahogy más volt. És rettegek a hegszétválástól . ! 2005.08.01 11:28
:d Már vizsgáztál? Hogy sikerült? Domestos Pápán elmarad, de az messze van. 2005.08.01 11:51
Szoval ezt lehet,hogy 4 gyereknel meg lehet tanulni (lehet?) de masodszorra meg tuti lampalazas az ember lanya Csak gondolom Te/Ti is elegge feszultek vagytok a szules+teso miatt es Beki ezt erzi is. Szoval dacol ahogy tud. Ha elviseli sztem en meg adnek ra pelust, majd magatol ugy is szol,hogy mi a helyzet! 2005.08.01 12:32
Talán egyszer ő is pelusmentes lesz, bár jó pár hónapig sztem még tandem csomagolom a két kölköt. 2005.08.01 13:44
. Vizsga??? . Anka és Julcsi versenyeztek, hogy kinek a foga jön később, én abszolút emlékszem, mert Anka nyert 10 hónaposan ... Kíváncsi leszek az öcsire. Jó, hogy megúsztátok. Ujjszopi szerintem is múlni fog, Jázi egyszerűen nem az a típus... Szerintem TigrisJázi A bilizéssel egyáltalán nem bizti, hogy elrontottad. Szerintem vannak olyan gyerekek, akiknél ez nem megy egyik napról a másikra. Ne add fel, legyél türelmes, ne szidd le, próbálkozzatok. Mi is ezt tesszük... Ha emlékszel, egyszer írtam hasonló sztorit én is, amikor Anka "csakazértis" a lavórra pisilt, nem a bilibe. Most már a pisi többnyire ok, de a kaki sokszor a pelusba megy, és közli is, hogy "most épp kakilok a pelusba". Ja, és szerintem is hasonlítanak, bár újszülöttként sokkal nagyobb volt a hasonlóság, most már kevésbé látszik. . ). Semmi nem használ. A sarokból kijön, a hideg víztől még jobban ordít, ha otthagyom, ugyanúgy ordít, nem hagyja abba. A baj az, hogy egy többlakásos társasházban nem hagyhatom fél órán keresztül torkaszakadtából üvölteni. Na meg ugye Dani is aludna. Igazán nem tudom már, mit tegyek, kifogytam a fegyverekből (elveszem pl. a játékát, és csak másnap kapja vissza stb.). Ja és elkezdett csapkodni, engem is megüt, pedig én soha nem bántottam... Mit tegyek, hogy azért érezze, hogy ez nem helyénvaló? Teljesen tanácstalan vagyok, lécci segítsetek. 2005.08.01 14:09
) emlékeim szerint 3mm volt, és az átlagos volt. Semmit nem éreztem, minden jó volt, főleg szülni és mikor már minden kint volt, betapintott és megállapította, hogy a hegvonal ép. Legújabb dili: nem alszunk délután Pedig össze is bújnék vele ) Hűség nagy erény, főképp házasságban, na de addig nézelődni csak szabad?!!! Szerintem simán hagyd az ördögbe a bilit pisiléskor, Julis is egy darabig fűbe pisilt, ha pucérkodott. Mostanában már biliba megy. De csak ha pucér, akármilyen kis bugyi van rajta, mindjárt becsorgat, sőt be is tojik. ) De biztos fáj a torka, csóringernek Puszi a kis csókos szájú fiacskádnak! 2005.08.01 14:13
hehehe, bocs) 2005.08.01 16:34
Sajnos nem tudom mit kell tenni abban az esetben ha nem iszik a gyermek Dokinéni mit mond? Mielöbbi gyógyulást nektek! Vigyázz magadra, tessék ám pihenni! Bilizés nálunk is így megy Mit csináljak sztetek? 2005.08.01 19:25
Lekopogom, de hagy dicsekedjek egy kicsit, mi még nem láttuk Petrát őrjöngeni. 3-szor volt talán megahisztis eddig az életében, de az is rövid ideig tartott és se előtte se utána semmi más tünet nem volt. ezek szerint magától is megérik a gyermek arra, hogy pohárból igyon. remélem a peluskérdés hasonló lefolyású lesz majd egyszer valamikor. 2005.08.01 20:35
Hamarabb fektetni nem tudjuk, ha néha mégis, akkor már háromnegyed hatkor kakukkol ... Dokinéni mondta, húzgáljam a fütyit körömvirágkrémmel. A régi dokinéninkkel ma találkoztunk, ő azt mondta, inkább hagyni kell. De ha mégis húzgálnám, akkor ígymegúgy, megmutatta, hogy kell. Erre ma este meghúztam úgy, ahogy mutatta, és körömvirágrémmel is bekentem, és képzeljétek, berepedt a kis bőre neki, ott volt egy piros kis vércsepp Gyorsan még kentem rá k.virág krémet, de azt kívántam, bár inkább tört volna le a kezem, mikor először hozzányúltam Mit tegyek szerintetek? 2005.08.01 20:39
2005.08.01 21:30
)Most fel akartam csippenteni valahogy az elejtett fonalat (végre van adsl-em is), ám két helyen se kedvem, se erőm hozzá El is ment a fene nagy ingerenciám a regényírástól, így most csak egy kép Meskéről: 
2005.08.01 21:39
Nálunk a csajok nagyon szeretik 2005.08.01 23:27
! . Nem tudom, mit ronthattál el, szerintem semmit. Adj neki egy kis időt, tuti, meglesz az eredménye! De ez szerintem is dacolás, a szőnyegre pisilésből legalábbis ez tűnik ki! Türelem, türelem! . Nemivásra nincs ötletem, de úgy látom, a gyümi megy neki. Ha abból picit többet adnál? Jobb, mint a semmi! És mit mondott a doki? . De majd gondolok Rád, ha ott tartunk! ! . . Persze a múltkori bakimnál volt egy kis gáz, de szépen túlléptünk rajta. Azóta nincs gond. . Én tudom, mit tennék, de nem szeretném kihívni magam ellen az ellentétes véleményeket ! . De szerintem, és így Titeket olvasva, ez tök gyakori, mármint az "önmegismerés". Csak kérdés, ki mennyi ideig végzi, és persze hogyan. ! Pohárból ivás . .Ez azért elég jó, nem? Úgy tűnik, nagy szerencséd van a Csajokkal! . Most mi lesz? Sírt is? . . . Jó lesz majd riogatni vele! ). ! 2005.08.02 00:02
Köszi! Megyek is aludni, de azért még feldobok néhány képet 
2005.08.02 07:09
) 2005.08.02 07:51
. Majd csak megszokom a szürkeegér-szindrómát . ! 2005.08.02 08:14
Annyira helyesek Gergőt 2 méteres távolságra lehet max. megközelíteni ilyenkor, mert rugdos és toporzékol 2005.08.02 08:30
) ) Az önmegismerés is normális. De sztem túlzás semmiből sem ok. Mondom én, akinek van egy tuti különös ex középsője. Határon voltam anno, hogy nekiinduljak-e a psznéninek. NAná, éjszaka fájások, MArci felsírt, leálltak. Aztán da capo al fine. És burokrepedésseé indult, hogy nehogy elvétsem...2005.08.02 09:21
2005.08.02 12:30
) 2005.08.02 13:51
2005.08.02 14:17
2005.08.02 14:19
. Húúúúúúú de jók a képek a kispasijaidról!!! , csak még jobban ordít, ha bármit becsukok rá, sőt, kijön, és leordítja a fejem... 2005.08.02 14:27
2005.08.02 20:38
2005.08.02 21:08
2005.08.03 22:25
Szóval kilenc körülre oda is értünk.. bekunyiztam magunkat a parkolóba egy 5 percre, amiből végül egy óra lett... Az alatt az óra alatt kóvályogtunk egy sort a kórházban, mert már elfelejtettük hol a szülőszoba, a portán meg új fiú volt.. Szóval oda is értünk, be is rontottunk, kiderült, hogy sehol senki.. Se anyuka, se dokik… Aztán végül előkerült egy szülésznéni … Aranyos volt, mindjárt a fájoszkópra rakta az asszonykámat, és elkezdte felvenni az adatokat… Kiderült, hogy a mi jó doktorunk, Tidrenczel / cz-vel írja? / épp 9-től van ügyiben… Persze, épp délutánra kellett volna hozzá mennünk vizsgálatra, bár ő a baba jöttét csak péntekre datálta… Szóval én leugrottam a cuccokért, mert a nagy rutinban lent hagytunk minden iratot.. Mire vissza értem, ott termett a doki is, és felfektette Miszikét a kínpadra… Meg is állapította, hogy a méhszáj még jó magasan van, és csak egy újnyi a tágulat… De mivel a fájások közel 5 percenként jönnek, és nem akarnak abbamaradni, és mivel elfolyt egy kis magzatvíz, valószínűleg valahol repedés van a burkon.. vagyis nemcsak fájogatunk, hamarosan szülögetünk is.. Az asszonykám a vizsgálat kínjaitól még kómásan elővánszorgott, és megbeszéltük, hogy akkor megyek, és értesítem a nagyszülőket, hogy menjenek Bekihez, no és hozok egy kis kajcsit, / meki kaja kalória rula.. / no meg némi olvasni valót, mert ahogy ez kinéz, megint hosszú szülés lesz… Kiindulva Beki esetéből, akkor hasonló stádiumban este kilenckor mentünk be, és hajnali 5-re lett gyerkőc, így most DU ötre taksáltam a végeredményt… A doki mondta, hogy ha délig nem lesz valami normálisabb előrehaladás, akkor oxitocin lesz… No én elcaplattam fülke és bolt iránt, míg az asszonykámat már lekezdték beönteni, meg hasonló jóságok… Vissza is jöttem hamarost, a kocsit biztos fizetésmentes övezetben hagyva, értesítve az illetékeseket / többek között a cégemet is, hogy mára felejtsenek el / és a feleségemet a váróban ülve találtam.. Semmi sem változott… Elkezdtünk pótreggelizni, meg olvasgatni… Doki ismét jő, semmi változás.. A szmötyi már rég nem szivárog, de fájogatunk… A dél közelgett, és el is jött… Így áttelepültünk a szülőszobák egyikébe / mivel sehol senki rajtunk kívül, így az alternatívba kísértek minket / no és ágyra parancsolták az asszonyt belebökve egy infúziót és a beígért oxitocint… No innentől lassan bekomolyodtak a fájások.. kb egy óra múlva újabb vizsgálat: a méhszáj magasan, de már 2 ujjnyi.. Miszike meg majd lerúgta Tidrenczelt, mikor az naivan vizsgálat közben a felhúzott lábának ellentartva próbált benyúlni… Szóval ez még nem elég… A fájások pedig már olyan erősek lettek, hogy Miszike csillagokat látott / meg én is, mikor a kezemet szorongatta / … Egy együtt kivitelezett többmegállós pisitúra után kedvesem úgy döntött, hogy ez már több a sokknál.. Jöjjön az enyhet adó epidurál! Be is szóltam a nővérszobába, és rögtön intézték is. Fel elttünk világosítva, hogy ez bizony saját zsebes beavatkozás, és hogy fix 5k, mire én problémáztam kicsit a címletelégtelenségen, de végül is a doki intézte, hogy váltsanak nekem pénzt. Jött az anesztes doki asszisztensnőstől, kedvesem meg már erőseket nyögött… Úgy nézett rájuk, mint a messiásra.. Persze első körben hiú remény volt a dolog, mert még egy 4x A4-es papirkát ki kellett töltenie … Ki is töltöttem helyette snellben, de volt egy csomó ostoba kérdés, amit ki is hagytam.. Közben a dokinő / merthogy néni volt / kikérdezte a kedvesemet mindenről, és mikor két fájás között aláírta a papírost, végre hozzálátott a dologhoz… Hát mit mondjak… Beki esetében kb 5 percet vett igénybe a beavatkozás, és utána full kóser lett a dolog.. Igaz innentől kezdve még vagy 2 óráig tágulgatott, de lagalább tudott pihenni stb stb. No itt nem így történt.. Mikor már 15 perc után a másodikat szúrta, és az asszony szegény ott görnyedt még fájások közben is, már kezdett egy kicsit gyanús lenni a dolog… Elvileg a második jó lett, így végre lefeküdhetett, és beadták neki a teszt injekciót.. eddig a pontig csupán fél óra telt el… még 10 perc míg kiderül hat-e, vagy ismét bökés… Nos végül mégiscsak hatott.. legalábbis úgy tűnt, hogy enyhülnek a fájdalmak.. Be is lőtték a cuccost, majd távoztak köszönve az arcképes papírost… De mivel az oxitocint az epidurál idejére kikapcsolták, most visszakapcsolva kiderült, hogy nem minden gömbölyű… a fájásokat sokkal jobban hagyta érezni, mint anno Bekinél.. És bár olyan erős nem volt, hogy csillagokat lásson, de olyan gyenge sem, hogy 10 percet bírjon szusszanni.. Háromnegyed háromkor az egyik szülésznő / mert időközben jött egy másik is, aki szintén tök szimpi, és segítőkész volt / beígérte, hogy háromkor ismét vizsgálat lesz… Én visszatértem a könyvhöz, Miszike pedig megpróbált erőt gyűjteni.. én még mindig 17-re taksáltam a szülést, így még 2 óra elég energiaigényes lehet… 3 előtt öt perccel szólt Miszike, hogy úgy érzi a kicsi már ki akar jönni, és szóljak a szülésznőknek… Én lusta voltam kimenni, ezért először vitatkoztam, hogy ezt az öt percet már kibírja.. de végül csak kimentem… Jött is a néni, kuksizott, és közölte: az anyuka nagyon jól érzi, máris szülünk! Gyorsan előkészítette a cuccost, s hozzá is láttak. Miszike közben megbeszélte a nővel, hogy ne legyen nyiszálás, inkább ha lehet gátvédelemmel szeretne szülni… A nő be is vállalta, hogy megcsinálja neki, így mire odaért a doki, csak közölték vele, hogy mi a hozzáállás… Úgy is lett.. a doki mellé állt, a szülésznő meg a fogadó oldalra, és elkezdték adni az instrukciókat… No itt kellett volna nagyobb adag cucc a gerincébe, mert gyakorlatilag mindent, vagy legalábbis majdnem mindent érzett… Bekiné is végignéztem a szülést, de még így soha nem láttam szenvedni… Én az egyik lábánál álltam, és figyeltem, hogy mi történik… Az első két nyomás után megjelent egy szőrös, csontos valami, amit elsőre nem tudtam beazonosítani, hogy mi is tulajdonképpen… A szottyok között nagyon nem olyan formája volt, mint anno Beki szép szabályos csúcsfejének… De aztán kiderült, hogy mégiscsak egy buksibúb, brutálisan összasajtolt állapoban… / itt végiggondoltam, hogy ezt mind, legalábbis elég sokan végigcsinálták, mégis ép és egészséges emberek… szinte hihetetlen / szóval a buksi elég hamar kikandikált, és jött is volna már, de a gátvédelem miatt a nő azt mondta, hogy ne nyomjon.. legalábbis ne izomból, hanem inkább több kicsit, hogy legyen a gátnak ideje tágulni… Amit mondott ésszerű volt, csakhogy a feleségem a belészorult „hatalmas” fejtől már gyakorlatilag levegőért kapkodott a fájdalomtól.. kékült-zöldült… aztán végül 2-3 fájásnyi vívódás után végül zöld utat kapott, így egy kicsi mélylila fej, majd egy sápadt testecske pottyant ki a lepedőre… és rögtön kapálózni is kezdett… Köpött szottyot rendesen, és szorongatta hol a köldökzsinórt, hol a segítségére siető szülésznő kezét… küzdött rendesen.. végül kiköpte a trutymót, és köhögve felsírt… A másik szülésznő közben köldökcsipeszt ragadott, s megküzdve az erősen tiltakozó csöppség heves ellenállásával rárakta a majdani köldökcsonk helyére… aztán felemelték és fölrakták az anyuci mellkasára… Aztán kiderült, hogy a nagy küzdelemben a lányom rögtön el is végezte élete első székelését, így egy kis magzatszurokmintát helyezett a már amúgy sem túl steril lepedőre… Végül aztán jött a rutin: apuci kezébe az ollót, szülésznéni kezébe a fotóapparát… Klatty… Szóval ismét elkövettem: szétválasztottam az egykor összetartozót, a két szerettem életét… Még pár másodperc vizsgálgatás, anyucizás, és máris elragadták, igaz nem messzire, csak az ágy fejrészénél lévő mázsára, meg az egyel arrébb lévő pelenkázóra… Méricske, meg kis törölgetés… Közben a szülésznéni kiszedte a bent maradt cuccot… Szerencsére szépen egyben kijött minden… / későbbi tanulmányozásra Miszike kérésére még egy fotót is csináltam a méhlepényről, de itthon rögtön a CENSORED könyvtárba másoltam / szóval úgy nézett ki, minden kóser.. jó, volt egy minimális, pár öltésnyi repedés, de nem jelentős… a doki bácsi neki is látott tapogatni, takarítani, majd varrogatni… Közben jó szokásukhoz híven hozzám került a bugyolált újonc… Nos akkor már eloszlott benne a vér, így láthattam, hogy gyönyörű, akár a nővérkéje anno… / persze lehet, hogy csak nekem, de én elfogult vagyok.. / Szóval a szemecskéjét ott kezdte igazán nyitogatni a kezemben.. a félhomályt kémlelte, s próbálgatta az új érzékszerveit… Volt még egy kis miazma a tüdejében, így az oldalára fordítottam, hogy kijöjjön.. de nem jött, mert rögtön le is nyelte a kis mohó… aztán el is kezdett cuppogni.. Rögtön vágtam, hogy mit akar a kis hamis… De arra kicsit még várnia kellett.. Megkapta a „szigeti belépőjét” a bal csuklójára a neme szerinti rózsaszínből, s vissza is bugyolálták.. volna, ha a kis hamis meg nem fejti, hogy is nyílik a dolog, így rögtön kinyújtotta kis pracliját megfogható dolgok után kaparászva.. szó szerint, mert ekkor közelről megnézve láttam csak igazán, hogy nem csak a haja hatalmas, hanem bizony tekintélyes köz és önveszélyes körmöcskékkel is rendelkezik a lányka… Bocsánat, ki is hagytam, hogy akkor már neve is volt, mert valamikor a szülés után és varrás előtt az egyik szülésznéninek még a dokumentálásra is jutott ideje… Így a feleségem egy rövidke nemellenőrzés után ki is mondta a varázsszót: Eszter Én is csak később kérdeztem meg a hölgytől mik is a hivatalos eredmények időben, súlyban, magasságban, hogy be tudjak számolni… / egyébként 3700g, 58cm, 15:15 / Szóval visszatérve az ülő helyzetemre / bocs, de ez volt eme gyermekemmel kapcsolatban az első meghatározó élmény, így elnézhető, ha benyomásaimról bővebben írok.. max nem olvassátok el / a kicsi ott cuppogott a kezemben, hadonászva a megjelölt kezével, közben néha erős szabaduló mozdulatokat tett lábilag is a bugyola ellenében… Mikor végre Miszikét késznek nyilvánították, az anyja mellé tettük a kicsit, és igazam is lett: rögtön cicire kapott.. először persze a csöpp orra elől el kellett hessegetni a hatalmas etetőszerkezet többi részét, de csakhamar rájött az evés+lélegzés nyitjára, és pár percen belül szaxerűen tankolta volna a cuccot, ha van.. persze nem volt, de ez őt egy csöppet sem zavarta.. no meg minket sem, hisz csak gyönyörködtünk szerelmünk második gyümölcsében… Magunkra hagytak minket kicsit… először szopi balról, majd jobbról.. már azt néztük hogy bírja a kis vasgyúró kifulladás nélkül.. végül aztán úgy döntött ő is, hogy pihi van… Aztán méltatlankodni kzdett, mi meg néztünk egymásra értetlenül.. Miszike még azt is felhozta, hogy mi van, ha ismét bekakilt, és belül nedves neki, és az zavarja… Furcsa volt újra egy közel kommunikációképtelen csöppség gondolatait kitalálni.. de aztán Miszike rájött, hogy egyszerűen csak a luxus hiányzik: egy kis hátsimi… amikor megkapta elégedetten elkezdte a karmait a szájába tömni, majd kisvártatva megpihent.. hiába, elég viszontagságos volt neki is ez a pár óra… Én kimentem, hogy megpróbáljak életet lehelni Miszike még reggel / pont amikor kellett volna / kipurcant telcsijébe, és csodák csodája: sikerült! Nagy telcsizés vette kezdetét: nagyszülők, dédszülők, közeli barátok, cég stb stb. A 900-as feltöltőkártya úgy felszívódott, mintha sose lett volna.. pedig legtöbbször visszahívattam magam… Addig a lányok pihiztek.. Épp végeztem, mikor már jöttek is értük… Pedig kb másfél órára hagyták őket együtt… A kicsit kocsiba rakták, és elvitték… aztán Miszikéért is jöttek, és felmentünk az osztályra, de a bejáratnál a kocsisfiú közölte, hogy kalandom itt véget ért.. Szóval hazajöttem… Azóta persze beszéltünk telcsin, és kiderült, hogy míg Beki idejében még elvitték őket inkubátorba pár órára, és csak utána hozták vissza, most egy gyors fürdi után rögtön odaadták… szerencsére a kicsi tök nyugis, így nincs sok gond vele… egyenlőre…:D Miszike mindenkit üdvözöl! 2005.08.04 00:50
Vissza: Gyermekek / magzatok kor szerint
| X EZT MÁR OLVASTAD? |
|
 |
|
