Kedves Gréti!
Nekem a Schöpf-Merei Kórházban azt mondták, hogy ha a BHCG 2,8 alatt van, akkor ne izguljak az AFP 0,7-je miatt. Tehát, lehet, hogy Neked is ezt fogják majd mondani, bár az AFP-d még egy tizeddel alacsonyabb az enyémnél, de a BHCG-d viszont jobb! Szóval ne izgulj! Bár tudom, ezt mondani nagyon könnyû...
Az amniocentézisre gondoltál, hogy annak a menetét írjam le?
Melyik kórházba mész AFP-re és hol fogsz szülni? Több helyen is végeznek amniocentézist, például a Schöpf-ben is.
Én a Szabolcs utcában fogok szülni, így ide mentem további vizsgálatokra. Itt Hajdú doktornõ (most ne nézzen ide
) egy nagyon-nagyon kedves és empatikus doktornõ fogadott a reggeli ultrahangon. Ezzel kezdõdött ugyanis az a napunk. Ott újra megnézték Zsebit, mégegyszer átbeszélhettük, hogy mi legyen, mennyire szükséges és ajánlott az amniocentézis. Feltehettük a kérdéseinket, aztán délután fél kettõre kellett visszamennünk, de akkor már a kismûtõhöz. (Ugyanis mûtéti körülmények között végzik a vizsgálatot, hogy minden esetleges fertõzést elkerüljenek). Aznap elég sokan vártunk erre a vizsgálatra, mondhatom, futószalagon ment minden, de egyáltalán nem volt bántó vagy személytelen. Amíg vártunk a sorunkra (mindenki átöltözve a saját hálóingébe) persze izgultunk. Nyugtattuk egymást, meg nyugtatott az, aki már túl volt rajta.
Maga a vizsgálat kb. 10-15 percet vett igénybe az asztalra való felfekvéstõl a leszállásig. Ebbõl is a legtöbb idõt a fertõtlenítõ lemosás tartott. Mindent folyamatosan mondott a doktornõ, hogy mikor mit csinál. Közben persze az ultrahang monitorján folyamatosan figyelte a gyereket, meg a tût. Én igyekeztem a babámban gyönyörködni, rá figyelni. Ez egy kicsit túl jól is sikeredett, mert egyszer ugrott egyet a baba, és aztán én is. Én úgy éreztem, hogy valami szúrt az oldalamban, és akkor ugrottam, de a doktornõ szerint a babát láttam ugrálni és attól rémültem meg. Mindegy, baj nem volt ebbõl sem.
A tû beszúrása nem volt kellemes, de egyáltalán nem nevezném rémesnek sem. Egy vérvételhez hasonlított hasfalon át. Ettõl mindenki kifekszik, akinek mesélem, de tényleg nem igazán fáj. Kellemetlenebb, hogy hosszú idõnek tûnik mire kihúzzák a tût, mert állítólag nagyon vékony tûvel végzik a vizsgálatot, ezért lassan jön a folyadék.
A tû kihúzása sem fáj, utána meg meg lehet egy picit könnyebbülni, hogy a gyereknek közvetlenül a tûtõl biztosan nem lett baja. A doktornõ még egyszer megmutatta Zsebit, az arcát, gerincét. Gondolom õ is megnézte, de talán inkább levezetés képpen nekem mutogatta. (Köszönöm, jól esett, ha így volt!!!
) )
Utána nem kellett ottmaradni, feküdni (bár én ezt eleinte így tudtam). Picit óvatosságból mindenki ücsörgött az öltözõben, aztán a saját lábunkon leséltáltunk a lent izguló apukákhoz. (Õk is egymást biztatták ám odalent
)
Szóval ennyi volt. Egy hétig kímélõ életmódot javasoltak (nehéz fizikai munkát, házas életet mellõzni). Néhány napig állítólag görcsölhet az ember, szerencsére én ezt nem tapasztaltam. Minden esetre Nospát tarts otthon, ha egyáltalán szükség lesz nálatok erre a vizsgálatra, remélem, nem!!!
Sajnos az eredmény állítólag csak bõ három hét múlva lesz meg, így a vizsgálat után nem csak a vetélés miatt aggódik az ember, hanem alig gyõzi kivárni az eredményt.
Hány hetes terhes vagy most? Nálunk sajnos elég késõn került sor a vizsgálatra, mert a rendelõben másfél-két hét alatt készül el egy sima AFP-eredmény, mert nem helyben vizsgálják a vért.
Próbáld magad edzenni arra, hogy minden orvostól azt fogod hallani, hogy neked kell döntened a vizsgálatról, hogy kéred-e, hiszen van kockázata. Ilyen rövid idõ alatt ennyiszer még nem hallottam ugyanazt a mondatot ismételgetni. Persze megértem õket, de ilyenkor olyan tanácstalannak érzi magát az ember. Magától, a vizsgálattól ne félj! Ez ne befolyásolja a döntésedet! Az biztosan igaz, hogy az dönt könnyebben a vizsgálatról, aki magabiztosan tudja elõre, hogy egy esetleges rossz eredmény után hogyan döntene. Megtartja vagy nem a beteg babát.
De egyelõre ne gondolj erre! Neked csináltak már ismétlést az AFP-bõl? Nem tudod véletlenül a fogantatás pontos napját? Állítólag sokaknak az ismétlés már jó eredményt mutat!
Nagyon várom, hogy írj, mi van veletek! Kívánom, hogy minden jól alakuljon akár amniocentézissel akár annélkül!
Szia, Dorka