Kiemelt témák

Sziasztok!

Ma nagyon felháborodtam!!!
A barátnõm hugát, aki 6 hónapos terhes, megtámadták az újpesti villamosmegállóban és senki sem segített neki. Mindez fényes nappal történt és csak egy öreg bácsi próbált neki segíteni, majd egy fiatal lány eltámogatta a barátnõmhöz. A támadó férfit nem ismerte, egyszerûen csak leszállt a villamosról és az elkezdte tépkedni a ruháját meg rugdosni. Bejelentést tett a rendõrségen, de azok sem csináltak semmit, mert semmi senem tûnt el. Ráadásul a lány veszélyeztetett terhes.

Eszter

bocs
semmi sem

Hát nagyon kiakasztó! Sajnos hogy vannak ilyen beteges emberek.

Norcsi.

Sziasztok!

Norcsi, hát ez felháborító! Ugye nincs semmi bajuk?

Bár én csak 9 hetes kismama vagyok, de azért én is szereztem már tapasztalatokat az emberek hozzáállásáról. Pestrõl jöttem haza vonattal, persze tömve. Hozzá kell tennem, hogy volt néhány hely, de mindenütt táskák terpeszkettek!!! A 3. kocsi után bemérgesedtem, na meg iszonyú pocsékul éreztem magam. Szoltam az egyik lánynak, hogy ugyan tegye már fel a hátizsákját a tartóra. Még õ volt felháborodva, hogy mi közöm hozzá, hogy hol a táskája. Mondom szeretnék leülni. Erre nagy kegyesen kb 3 perc alatt feltornázta a táskáját a szinte üres polcra. De azokat a pillantásokat, amiket nekem ezért el kellett viselnem, s nem csak tõle!
Külön örömmel vettem elõ a Kismama magazint és dugtam szinte a lány orra alá. Tetszett, amikor meglepõdött rajta. De nem baj, majd lesz õ is kismama valamikor, és majd megtudja milyen érzés. Fõleg ha rosszul van. Csak bánt az emberek durvasága.

Üdv:
Gitta

Gitta.

Akkor már most jó ha edzed magad a késõbbiekre. Sajnos a nagypocakos mamákkal sem mondhatnánk hogy nagyon elõzékenyek lennének. Sõt. Tisztelet a kivételnek! Én nagyon sokszor volt hogy végig álltam valamelyik BKV-jármûvön nagy pocakkal, sajnos ez van.

Eszter írta ami a barátnõje húgával történt, én csak reagáltam rá. De én is remélem hogy minden rendben van velük!


Sziasztok, és Gitta további jó pocakosodást!

Norcsi.

Nekem a minap a 21-es buszon egy apuka adta át a helyet, aki kétéves forma gyerkõccel és egy irdatlan nagy sporttáskával volt felszerelkezve. Nem is tudtam hogy most leüljek e vagy sem. Neki biztos kényelmetlenebb volt igy mint nekem állva. A buszon egyébként rengeteg gimis volt....

Dehát.

Sziasztok!

Szerencsére nem történt baj sem a barátnõm húgával, sem a babával, de nagyon felháborít, ha egy védtelent (legyen az terhes nõ, gyerek vagy idõsebb) bántanak.

Eszter

Hahó!
Az én tapasztalataim:
- Az emberek NEM adják át a helyet a jármûveken. Kivétel: fiatal fiúk.
- Viszont boldogan rámmosolyognak!
- A pont alattam ülõk meghatottan nézik a hatalmas hasamat, és találgatják, vajon hány gyerek lehet benne.
- Ugyanez érvényes a terhességi gondozóra is.
- Ha a kutyám is velem volt a jármûvön (megfelelõen felszájkosarazva, pórázozva, saját bérlettel ellátva), akkor SOHA nem adták át a helyet, még a 7. hónapban sem. Ez csak azért érdekes, mert ikreket vártam, és a 7. hónapban akkora hasam volt, mint másnak a 10-ben...
Az összefüggést kérném megfejteni!
Szerintem olyasmi lehet, hogy ha van energiád kutyát sétáltatni, akkor talán a lábadon is megállsz, itt a száguldó buszon.
Más javaslat?
- Az ikerbabakocsit úgy méretezték, hogy SEHOVA ne férjek be. Beleértve az gyerekorvosi rendelõ bejáratát is.
- Ikerbabakocsival sem engednek elõre semmilyen sorban.
- Viszont boldogan rámmosolyognak.

Még szerencse, hogy ritkán vagyok olyan zabos, hogy ezeken felbosszantsam magam.
Kati

Kati: a mi rendelönk ajtaján (XIV. Csertö park) befér az ikerkocsi is, kipróbáltuk

Az én történetem: Pénteken mentem dolgozni az 1-es villamossal, persze dugig tömve, de én korán szálltam fel, úgyhogy éppen ültem. (elég nagy hasam van igy félidösen, kb. 6 hónaposnak megfelelö lehet) Felszáll egy öreg néni (tudjátok, olyan aranyos fajta), nagy táskával, alig áll a lábán szegény. Mire én komótosan elpakoltol a könyvemet -hátha addig feláll valaki az iskolások közül-, és felállok a néninek. Ö erre rémülten ránéz a hasamra, és mondja, hogy nem, nem, én csak 2 megállót megyek. Mire én: én is, csak én sokkal fiatalabb vagyok, tudok állni. Néni boldog mosollyal leül ;) Olyan aranyos volt. Le van ejtve a sok tapló kamasz, fiatal, stb., ez a néni akkor is megérdemelte a helyet.

zsani

Lányok!
Engem nagyon megdöbbentett,hogy azt a terhes kismamát bántalmazták.Olvastam a Blikkben is. Ami az egészben a legszomorúbb,hogy ennyire közönyösek az emberek, hogy nem segitettek.
Én soha nem tuodm elforditani a fejem. Ha ott lettem volna,biztos,hogy kikelek magamból.Elég,ha 2-3 ember összeáll és máris félre lehetett volna pakolni a gyereket vagy (és bocsánat) de jól megrugdosni,mert az ilyen semmi mást nem érdemel.
Remélem a kismama tényleg jól van ! Csak ez lelkileg biztosan nagyon megviselhette.
Terhesen még én is nyuszi voltam,de mikor a fiammal a kezembe szállok fel és mindenki bámul kifelé az ablakon,én bizony nem szégyellem határozottan megkérni,hogy ugyan adja át a helyet,mert kisgyerekkel vagyok. Ha már magától nem jut eszébe,hát szólok.Ugyanis nem szeretnék elesni a gyerekkel egy hirtelen fékezésnél stb.stb. Udvarisan,de határozottan helyet kérek -ha már máshogy nem megy.
Puszi:Giti

Szia Giti!

Igen róla szól a cikk. Melyik Blikkben volt?

szia
Eszter

Eszter!
A csütörtöki vagy pénteki Blikkben olvastam és egyszerûen nem tudom elhinni,hogy ennyire ilyenek az emberek!!!!! Remélem azért jól van a történtek után és nem esett komolyabb baja sem neki,sem a babának,bár irtad,hogy rendben vannak.
Giti

Giti!

Szerencsére az ijedségen kívük más bajuk nem történt. Borzasztó, hogy ez megtörténhet fényes nappal.

szia
Eszter

Eszter!
az is borzasztó,hogy ilyen megtörténik és az,hogy az emberek hagyják,mert közömbösek.
A minap egy néni a HÉV átjáró után megbotlott és elesett.Épp arra mentem a kisfiammal.Persze mindenki elslattyogott mellette,én egyik kezemmel fogtam a fiam kezét a másikkal felsegitettem.Egy mozdulat volt csupán és a néni nagyon hálás vlt.Nem volt részeg ,stb.csak egyszerûen megbotlott és elesett.
Hátha a jó példa ragadós és máskor ilyesmi másnak is eszébe jut.És egy ilyen gyereket,mint az a támadó,2-3 ember simn leszerelhetett volna.Összefogás kérdése...Én ezen háborodtam fel,hogy terhes nõt ütnek és nem segit senki.Hol élünk????
Giti

Sziasztok,
kétgyermekes mamaként naponta tapasztalok én is ilyesmiket. Ma megint kiakadtam...
Pelével (egyik babanetes társunk) mentünk a 47-es villamoson, az õ kisebbik gyerkõce (másfél éves múlt) a derekán, ami mellesleg majd' kilwenc hónapnyi méretû . A villanmoson nwem voltak sokan, épp annyian, hogy minden ülõhely foglalt volt. Mindenki békésen nézegette a pocakját, meg a karjáén a gyereket. (Mellesleg, ha nem teerhes, épp csak van a karájn egy gyerkõc, szvsz akkor is illene átadni a helyet, így meg pláne). Álltunk úgy vagy három percig, amikor igencsak érezhetõ idegességgel a hangomban megkértem az utasokat, hogy a kismamának ugyan adja már át vki a helyét. Hárman ugrottak fel egyszerre.
Azt nem értem, ehhez miért kell felszólítás...
Anníyira felhúztam magam, még most is sikerült (na ide kellene az a dühös vörös fejû smiley-ördög)
Zsóka

Zsóka!
(tessék a dühüs fej)
Igazad van!!!!

sasha

Sziasztok!

Hûha, jó régen nem járt már itt senki! Én csak most fedeztem fel ezt a topikot, és bár már lassan 8 hónapja lesz, hogy világra röpítettem Ákoskámat, azért kikívánkozik belõlem is az, hogy roppant bunkók az emberek (tisztelet a kivételnek, természetesen!) Velem is elõfordult a 40-es buszon délelõtti langy forgalom idején, hogy jöttem haza CTG-rõl, (szülés elõtt 1 héttel), és jól karbantartott 50-es nénikék álltak a megállóban, persze próbálva úgy helyezkedni, hogy lehetõleg elõttük nyíljon ki a buszajtó. Ajtó nyílik, "nénikék" egyike felstrartol a buszra, nem átallva könyökkel belemászni 9 hónapos pocakomba, lehuppan a legközelebbi ülésre, és Auchan szórólapot kezd böngészni figyelmesen. Nos, értem én, hogy ezen a 25 percen gyûjteni kell az erõt az áruházbeli császkáláshoz, de azért szerintem nem túl vérmes remény egy kismama számára azt remélni, hogy le tud csüccsenni. Ráadásul az a sofõr is rallyzós kedvében volt, így csak azon imádkoztam hazáig, hogy ne szüljek meg ott helyben, és hogy ne üssön meg a guta. És ez csak egy a bájos sztorik közül. Nem lehet általánosítani, hogy csak az idõsebb generáció ilyen, de az biztos, hogy mindenféle emberke átadta a helyét, csak 50-es Auchan-nénik és 20-on éves leánykák nem. Érdekes?!

Mindenkinek problémamentes, dühöngésmentes pocakosodást és babázást kívánok!

Zsu

Sziasztok!

Én is írok egy szösszenetet:

Hétköznap délelött 10 óra két gyerekkel állok a buszmegállóban: a kicsi 2,5 éves a nagy 5,5 éves + járógép van a bal lábán.

Jön a busz, piros 96, a Pólus fele megyünk. Feltolom magam elött a nagyobbik gyereket, lépek utána én is, gyerek megszólal anya nincs hely hova üljek le? Még meg sem bírtam szólalni amikor egy kedves öreg hölgy akinek szintén nem jutott dinnyeföld megszólalt: "Sehova kisfiam álljál és kapaszkodjál". Szerencse, hogy más látta a fiam lábán a szerkentyüt és toleránsabb volt mint a sértett öreg hölgyike, átadta a helyét a fiamnak. A sluszpoén három megállóval késöbb öreg hölgyike tõlem kérdezte meg hol kell leszállni a Pólus Centerhez.

bigacsiga Kata

Sziasztok!
Folytatni lehetne a nyugdíjas+kismama sort az orvosi rendelõvel, gyógyszertárral stb. Múltkor szokás szerint õrült sor állt a postán, és magam elé engedtem egy csajt a kicsi gyerekével, és még felháborodtak rajta! Én a buszon a következõt szoktam csinálni: ha nem adják át a helyet a kicsivel mikor utazom, akkor biztosan a helyes szokásokról beszélgetünk, kinek- miért kell átadnia a helyet. Még sosem mentünk egy megállónál többet úgy, hogy állnunk kellett.
Timi

Nálunk a patikában a patikusnõ rendelt az elsõ helyre. Két fickó volt csak elõttem, de rögtön vették a lapot. Én ilyenkor nekik is megzoktam köszönni, amitõl elmúlik a feszültség. Röhely, hogy két ember maga elé enged tizenöt meg nem.

Velünk tegnap volt vidám. A 61-es villamossal mentünk. Fel vannak festve, hogy hol van babakocsis felszálló. 4 idõs néni sorfala övezte, aztán mikor beállt a villamos két 22 éves forma csaj még beékelõdött közénk és az ajtó közé, aztán gyorsan leültek a babakocsis helyre. A villamoson volt még egy csomó hely. Igy mi máshova ültünk, de igy el kellett torlaszoljuk középen a villamost. Engem nem zavart, de a néniket, akik a maradék helyekre igyekeztek nagyon.

Orvosnál a nyugdíjasokról:
Én a 3 hetes gyerekem mellõl kényszerültem elmenni a háziorvosomhoz egy jó kis torok gyulladással. Ott ültem már 1,5 órája, és vészesen közelgett az etetési idõ. Már kezdett átázni a pólóm a tejtõl, megkértem a még elõttem álló 5 embert, hogy engedjenek be, mert haza kell rohannom szoptatni. Nem engedtek
cory

Orvosról még egy.
A legdühítõbb.
Mikor állsz a nagy pocakoddal a terhesambulancia elõtt, és a padokon ülnek a kispapák. (pláne szétvetett lábakkal, minimum dupla helyet foglalva) Akiknek legjobban tudni kéne, hogy figyelni kell a pocakos kismamákra.
Ildi

Azaz!
Meg a kórházban a terhes/szülésfelkészitõn. Az utóljára érkezõ pocakosok nem tudnak leülni a sok kispapától aki szorongatva kedvese kezét mereszti a fenekét és mosolyog az ácsorgókra.

Sziasztok!

Nekem az ellenkezõ véglet okozott kellemetlenséget, mikor még pocakos voltam. Az utolsó 3 hónapot betegácsiban töltöttem. Nem volt semmi bajom, csak egy óra BKV-zást jelentett eljutni a munkahelyemre, és ugyanennyit vissza, ráadásul elég stresszes is volt a munkám, úgyhogy beelegeltem, és kiírattam magam. Szóval lógtam itthon, lustálkodtam, sétálgattam, babaneteztem, életem legnyugisabb periódusát éltem. Aztán mikor bementem a boltba, és beálltam a felvágottas pultnál a sorba, az eladó meglátta a pocakomat, és kedvesen elõre hívott. öt sietõs, türelmetlen és dühös ember nézett rám, mint a véres rongyra, én meg legszívesebben elsüllyedtem volna. Baromira ráértem, jól éreztem magam, nem volt semmi bajom, ráadásul még azt se döntöttem el, hogy mit is vegyek. A többi sorbanállótól nem is láttam a kínálatot. De hiába szabadkoztam, hogy nem, köszönöm, ráérek, jól vagyok, kivárom én a sorom, az eladó hölgy csak erõsködött, hogy de márpedig õ senkit ki nem szolgál, amíg én meg nem mondom, mit kérek. Végül kértem gyorsan tíz deka valamit, amit elõször megláttam, és kimenekültem a boltból. Nagyon kínos volt.
Tömegközlekedésben tapasztaltam olyat is, hogy egy aznapra kiírt, a kórház felé buszozó kismamának én voltam az egyetlen (3 hónapos terhesen), akinek eszébe jutott átadnia a helyét. De olyan is volt gyakran, hogy nekem átadták. Sokszor nehéz lehet eldönteni a külsõ szemlélõnek azt is, hogy molett testalkatú hölggyel áll-e szemben, vagy kismamával. Gondoljatok bele, milyen sértõ lenne egy dundi nõnek, ha átadnák neki a helyet, hogy kedves kismama foglaljon helyet! Velem fordult elõ olyan, hogy konkrétan megkérdezte egy tömött buszon ülõ hölgy, aki mellett megálltam, hogy babát várok-e, és mikor mondtam, hogy igen, akkor azonnal átadta a helyét.

BMárti

Sziasztok!
BMárti: ja, a kórházba én is busszal mentem szülni, és álltam a 3 perces fájásaimmal, de már meg sem lepõdtem.
cory

Cory!

Mire beértél, a dokira már csak a gátvarrás maradt?

BMárti

Azért el lehet dönteni, egy nõrõl, hogy babát vár-e vagy csak szimplán molett.
Figyeljétek meg aki babát vár annak látszik a testartásán, kisugárzása van, és érdekes mozdulatokat tesz a pocakja felé, (megsimogatja, ovó helyzetben teszi a kezét a pocakca elé) stb.

bigacsiga Kata

ui: Nekem volt a télen egy érdekes esetem. Lakik nálunk a kilencediken egy sok gyerekes család. Egyik nap a legnagyobb lánnyal mentem le a liften (kb. 17 éves lehet). Tél volt mind a ketten begombolt téli kabátba voltunk. Ránéztem a lányra és egybõl az jutott eszembe, nem terhes ez a lány? Persze nem kérdeztem meg, mert milyen ciki egy 17 évestõl ilyet kérdezni, de láttam újra tavasszal kabát nélkül és gömbölyödött a pocakja!
Szerintem ez egy olyan nõi érzék lehet amire már szült nõk képessek. Na most ne gondoljátok, hogy különlegesnek hiszem magam, de számomra nagyon érdekes eset volt.

Sziasztok!
BMárti: )) Azért még volt 2 órám hátra Szerencsére csak 2 megálló volt.
cory

Pildi: a kispapák jól tudják cifrázni a terhesgondozóban. Nekem az a kedvencem, mikor az asszony bent a dokinál, k.papa kint terpeszkedve ül, és a mobiljába üvölti, hogy "8 hetes terhes a feleségem". A mindenórás terhesek meg ott állnak felette a pocakjukkal.

BMárti: szerintem nem annyira sértö, ha az embernek át akarják adni a helyet, mert azt hiszik, hogy babát vár. Én nem voltam sovány a terhességem elött, és párszor át is akarták adni a helyet, de én mindig röhögve mondtam, hogy kösz, csak a hasam nagy
Sokkal nagyobb bunkóság, hogy eszükbe sem jut.
Egyébként abban teljesen egyetértek Katával, hogy látni azt, hogy valaki terhes v. kövér.

Ja, 1 kis történet: kb. 2 hónapja (7 hónapos terhesen is piszok nagy pocakkal) bementem egy étterembe, ahol menüt lehet enni délben. Egyedül voltam benn (szerencsére), álldogáltam kicsit a pultnál, várva hogy jöjjön valaki. Benéz egy hapsi (az a tipikus ápolatlan sörhasú brrroá), és kiüvölt a pincérnek: "szolgáld már ki ezt a kövér nöt, ne ácsorogjon itt !" Hááát.... Nem sértödtem meg, csak közöltem vele, hogy Zamárdiban faszobrászverseny lesz júliusban, szivesen vesszük a jelentkezését a tuskók közé.

Viszont ma az okmányirodában csoda történt: a sorszámosztó ember megmondta, hogy mikorra tudok visszamenni, nem kellett várnom 8-tól 1-ig. A másik, hogy az elöttem lévö maga elé engedett (bár igaz, hogy akkor már úgy lüktetett a derekam, hogy ha nem engedett volna elöre, akkor hazajöttem volna). Úgyhogy ma jó napom volt

zsani

Zsani!

Tetszett a kövér nõs sztori. Szerintem is lehet azért látni az emberen hogy szimplán kövér-e vagy terhes. Fõleg a vége-felé. Nekem számtalan negatív tapasztalatom volt terhesként meg kisgyerekesként is az emberek magatartásával kapcsolatban (azért is indítottam anno ezt a topicot, mikor nagyon felhúztak), erre még csak rátettek néhány hete egy lapáttal. Mikor rajtam lógott a sznugliban a 8 és fél hónapos kisfiam, a hátamon egy bazinagy hátizsák, a két kezem a két kislányom kezét fogta, és így próbáltam feljutni a remek konstrukciójú hannoveri villamosra, ahol persze nagy tömeg volt. SENKI nem adta át a helyet fél megállón át, akkor láttam meg hogy messzebb egy belsõ hely szabad, oda betessékeltem a lányaimat, mire egy kikent-kifent szõke szépség fél megálló múlva felállt és átadta a helyet. Ja, elõtte még lukasztanom is kellett. Azért ezen is kiakadtam, hogy ennyire bunkók az emberek, nagy-nagy tisztelet a kivételnek!!!
Zsani melyik okmányirodában voltatok, nekünk is idõszerû lesz egy látogatás oda, és mivel útlevélrõl van szó, vinni kell a három gyereket is, így egyáltalán nem mindegy a hozzáállás!

Norcsi

Tessek mondani: mi az a sznugli???

Sziasztok!

Sznugli=babazsák. De úgy sem mond többet annak aki nem ismeri hogy ez hogy is néz ki. Olyasmi mint a kenguru.

MÉg a kispapákhoz akiket felhoztatok, hát ez bizony a mi kórházunkban sem volt másképpen. Mindegy hogy CTG, uh. vagy vizsgálat miatt kellett várakozni, a helyek nagy részén legalább akkora hasú apukák terpeszkedtem szétdobott lábakkal mint én amekkora pocakom nekem volt az utolsó hónapokban.
A BKV-n egyedül két helyet elfoglaló, szétdobott lábakkal ülõ, újságot olvasó férfiak meg különben is a "kedvenceim"... Az elõzékenység anti-mintaképei!

Hát mára ennyit: Norcsi.

Jezusom:sznugli???!!!
En angol nyelvteruleten elek,gondolom a SNUGGLE szobol vettetek at,de hogy ezt hasznalja egy magyar anyanyelvu anyuka? Kivancsi lennek,mibol,hogyan alkotattok at ezt a "szep magyar kifejezest"? Szerintem,nagyon ciki.Nincs neki magyar megfeleloje?
Amikor en meg otthon eltem,az en gyerekeimnek kengurujuk volt.Ez mennyiben mas attol?

Sokkal, és mikor vettem ilyen néven vettem. Nem tudom miért kell mindenbe belekötni?!
Ez NEM kenguru. Aki többet akar tudni róla az nézzen már utána és ne itt köszörülje a nyelvét!

Sziasztok!

Én csak bele-bele olvasgattam a topicba, de elsõ gyerek lévén (októberben születik, és KISLÁNY lesz) én sem tudom mi az a sznugli... jajj nagyon tudatlan vagyok? Olyan sok még az újdonság :-)

Nekem még aránylag egész pozitív a tapasztalatom a BKV-n, bár be kell vallanom, hogy általában a férjem visz dolgozni és haza is hoz, de heti egyszer azért villamosra szállok... eddig 99%-ban átadták a helyet. De azt is megfigyeltem, hogy inkább a férfiak... a nõk, és azon belül is kifejezetten a 35-55 évesek nem... remélem, én nem leszek ilyen!


Üdv Mindenkinek:

Barbara

Sziasztok!

Barbara! Ezen a címen tudod megnézni a snuglit, vagyis babazsákot: [url=http://www.extra.hu/nandu/nandu_c.html.frame" TARGET="_top]http://www.extra.hu/nandu/nandu_c.html.frame[/url]


BMárti

A sznugli az sznugli, és kész. Akinek nem tetszik a szó, az ne használja

Norcsi: én a XIII. ker. Visegrádi u-i okmányirodához tartozom, mert itt lakom. Ez a központi okm. ir. is. Az útlevél az 1 kapuval odébb van, de mindig iszonyú sokan vannak. Úgyhogy én azt ajánlom, hogy ha nem nyárra kell az útlevél, akkor várjatok egy kicsit vele, mert igy nyron mindig kikanyarodik a sor a másik utcára. 2-3 gyerekkel elég horror lenne kivárni azt a sort.
Más: áll még az ajánlatod a kislányruhákkal kapcsolatban? Ugyan még mindig nem tudjuk a nemét, de ha lány lesz, akkor kell készülnöm az öltöztetésre

BMárti: kösz a linket, megnézem magamnak azt a zsákot

zsani

Zsani!

Köszi az okmányirodás jótanácsot. Most már nem sürgõs, úgyhogy tényleg várni fogunk vele. (Én is ott laktam közel 20 évig!)

Off. Ha tényleg kislány lesz, akkor persze áll, de a kisebb ruhácskák zöme unisex volt(na ezt is magyarul kéne mondanom hogy mindenki szája ízének megfelelõ legyen?) azokat már továbbadtuk (a kisfiúruhákat is folyamatosan eladogatom amit már kinõttünk). Mennyi idõs is már a baba?

On. Köszi BMárti, így már tényleg megnézheti az akit ez érdekel.

Norcsi.

Jaj,lanyok,nagyon jot mulattam rajtatok!
A MAGYAR anyuka bemegy a MAGYAR boltba es azt mondja:
"Jo napot kivanok,kerek egy sznuglit!" :-)))
"Parancsoljon Asszonyom,milyen meretu sznuglit ohajt?Es fiunak lesz a sznugli vagy kislanynak?Nagyon szep uj sznuglijaink erkeztek a forgalmazotol tegnap"
Szegeny Lorincze Lajos,hogy foroghat most a sirjaban! :-(((

Mulathatsz de azert probald meg pl a televiziot tavolbalatokent, a telefont tavolbahangolokent kerni, vagy a digitalis kamerat... hogyan is???

A snugli az egy kicsit extras kenguru, de magyar nevet nem alkottak. Megprobalkozol vele? Es akkor mar magadnak is kitalalhatsz valamit... Bar engem nem zavar a nevtelenseg csak nehez utana pont Neked valaszolni, Nevtelenbol olyan sok van...

BMárti!
Köszi a linket! Nem is tudtam, hogy évek óta sznuglitulajdonos vagyok! Még anno Németországból kaptam, ott ez van kikiáltva legegészségesebbnek a hurcolók közül. De ez OFF.

A témához kapcsolódva egy pozitívum: 6 hónapos terhesen , mikor végkimerültség miatt felszálltam az arra járó trolira, persze jegy, az nem volt nálam, nem büntetett meg az ellenõr, hanem lelki válságba került, mert õ egy kismamát nem büntet meg. Persze nõ volt az illetõ...

Sziasztok!
Kedves Névtelen, az általad ajánlott "kenguru" szó sem Etelközbõl származik... Egyébként tudod, hogy kapta a nevét a kenguru? Az Ausztráliában partot érõ angolok megláttak egy különös állatot, és -persze angolul- megkérdezték: -Mi ez? Mire a bennszülöttek azt válaszolták: -Ken guru.
Ez viszont az õ nyelvükön sajnos nem kengurut jelent, hanem azt: "Nem értem"...
Szóval a szavak jövése-menése elég öntörvényû dolog, nem hiszem, hogy ilyesmin érdemes dühöngeni. Szerintem inkább érdekes, ahogy a "snuggle"-ból sznugli lett, a "malina"-ból málna, stb...
Témához kapcsolódó negatívum: engem bezzeg simán megbüntettek kismamaként, pedig volt jegyem, csak az még áremelés elõtti volt...
Vera

Sziasztok Lányok!

Babzsák-babazsák témához!
A body-t és kombidressz szót szabad magyarul használni?


Anno nekem fekvõ "kengurum" volt, "most kérdezd meg az mi" , ahogy vittem benne a kicsit aki nem ismerte azt hihette, hogy a sport táskámat viszem érdekes módon a hasamon.

Na a szomszéd asszony (akivel nagyon ritkán futottam össze) azt is hitte, mert a liftajtóban amikor kinyitottam a liftet nagypofával betolakodott elöttem. Talán ha nem alszik hanem ordít a gyerek bíztos észrevette volna, hogy ez nem egy sporttáska.

bigacsiga Kata

Ma (ill. most már tegnap) nekem is kijutott a BKV-s közlekedésbõl.

Állunk a fiammal a járdán várjuk a villamost. Hátamon a zsákom, egyszer csak elszalad mellettem egy öreg csaj és tiszta erõbõl hátba vág majd szalad tovább. Kiabálok utána, hogy megbolondult vagy mi a fészkes fene ütött belé. Nem, nem hiszitek el, a villamos nem jött, a busz igen, és a buszmegállóba szaladt, hogy elérje azt a buszt, aminek egy megállóra van a végállomása.
Utána még az jutott eszembe, hogy mi van ha nincs rajtam hátizsák ugy vág hátba, mi van ha összetört volna valami a táskámba, és mi lett volna velem és a gyerekkel akkor ha úgy meglök, hogy alá esek az ott elszálguldozó autók alá?

És még nem volt vége...

Átszállunk a villamosról a buszra. Most, hogy járógépe van a gyereknek (5 éves) a jármûvekre felteszem, meg le emelem, hogy ne szerencsétlenkedjen, meg nehogy lelökjék, mert lassabban megy neki a fel leszállás.

Elöttünk nyomul a nyanya, de már a megállóba se tudta, hogy, hogy helyezkedjen. Felszáll, teszem utána a gyereket, de nem tudta eldönteni, hogy a jobbnál jobb ülések közül melyiket válassza, persze alálépet a gyerek lába alá.
Erre jött a megjegyzés, hogy !!!! a gyerek vigyázhatna azzal a szarral a lábán !!!!


bigacsiga Kata


ui:

Csajok beszélgetnek, hogy ki mivel jött a fitnesz edzésre.
A barna Opel Corsa-val jött.
A fekete Suzukival.
Kérdezik a szökét: hát te?
Szöke szerényen:
BMV-vel.
Hogy-hogy irigykednek a többiek.
Mire szöke csillogó szemmel:
Hát BuszMetróVillamos.

Lányok de jó hogy végre túl tudunk lépni a babazsák-sznugli témán!

BigacsigaKata, hát nem semmi volt az öregasszony, és mit mondtál neki a kedves megjegyzése után? Én ilyenkor nem szoktam lakatot tenni a számra, mondom a magamét!Vicc.

Norcsi

Norcsi!

Semmit, csak néztem csunyán meg elképedve, de már kora délután volt éhes, szomjas és fáradt voltam, nem volt kedvem veszekedni.

bigacsiga Kata

BigacsigaKata, hát ez nem igaz!!! Vera

Nem is tudjátok, hogy nálunk milyen esztelenséget vezettek be jó pár éve Debrecenben: csúcsidõn kívül csak az elsõ ajtón lehetett felszállni, és fel kellett mutatni a jegyet v. bérletet. Persze az utasok nagy része max. a középsõ ajtóig jutott, mondván úgyis leszáll. Én hónapokig el sem indultam a két gyerekkel a városba, mert csak 1,5 év van köztük, és egyszerûen a két kicsivel+babakocsival+cuccal nem tudtam a buszra feljutni, vagy a végére menni, ja, és a jegyet is mutogatni. Ritkán voltak emberséges buszvezetõk, akik a babakocsinak kinyitották a hátsó ajtót, de erre nem számíthattunk! Mára fellazult az a szabály, de babakocsival a szûk helyek miatt nehéz a tömegközlekedésen utazni.
Timi

Tímea, ez a nehéz tömegközlekedés ez sajnos ugyanígy van itt a fõvárosban is. Én villamosozni el sem indulok babakocsival. Metrózni sem szívesen szoktam, mivel ahol vam mozgólépcsõ, ott iszonyú nehéz egyensúlyozni a nagy batár kocsival, ahol viszont nincs, ott meg az a gond hogy cipelni kell. Tisztelet a kivételnek, nem nagyon szokták magukat strapálni az emberek hogy a babakocsi-cipelésben segítsenek. Hát ez van.

Sziasztok: Norcsi.

Most találtam ezt a topicot, jókat nevettem és szörnyülködtem a történeteken.
Engem a terhességem alatt az botránkoztatott meg a legjobban, amikor 6 hónaposan utaztam a tömött villamoson és egy perverz állat elkezdett tapizni. akkor még elég mulya voltam, de ez úgy felháborított, hogy elküldtem jó hangosan a francba. Persze õ úgy tett, mintha nem értené, hogy miért.
Kedvenceim voltak ezenkívül a feleségüket a terhesrendelésre elkísérõ kispapák, akik foglalták nekik a helyet, amíg ki nem jönnek. Mondanom sem kell, hogy általában ott volt a díszes família is a padon. Sosem értettem meg, hogy miért nem mennek el sétálni addig a gyerekkel (vagy a Mekibe), hiszen egy néhány éves kissrácnak kész unalom lehet a várakozás.
Terhességem utolsó heteiben pedig azon gondolkodtam, hogy érdemes lenne tanulmányt írni az emberek viselkedésérõl, amit akkor tanusítanak a buszon, villamoson stb, ha meglátnak egy terhes nõt. Hogy hogy el tudnak merülni egy akciós újságban, vagy hogy ki tudják tekerni a nyakukat, csak hogy kinézzenek az ablakon. Olyan jókat röhögtem rajtuk magamban.
Amióta Bencusom megvan (holnap lesz 7 hónapos) megváltoztam. Már nem álldogálok szerencsétlenül a buszon, hanem az ajtó közelében ülõket megkérem, hogy adják át a helyet. És átadják ám, ha tetszk nekik, ha nem. Rájöttem, nem érdekel mit gondolnak rólam, nekem az a fontos, hogy ne essek el a gyerekkel, ha fékez a busz és ne is nyomják õt össze a tömegben.
Na, ez jól esett.
Sylvike