Társalgó főoldal » Gyermekek / magzatok kor szerint » 2006. tavaszi babák

Anita: az csak azért necces, mert Baluval fájásokkal kezdődött a vajúdás, és rögtön némi hasmenéssel is. Ezekszerint készítsek oda lavórt is?

Mamacka: ha ezzel fog járni, hát ezzel. Már nem izgatom magam a kérdésen. Ez jutott. Igyekszem a pozitív oldalát nézni, még egy dkg-t sem híztam

cory

helyes...

Helló mamák! Jó sokat írtok, klassz olvasgatni, most éppen a karácsi szépséges hagyományaitokat. remélem, jövőre már az én kis családom is kialakít egy saját hagyományt

Hű, látom, darázsfészekbe nyúltam ezzel a kötelező vizsgálat témával. Nem akartam senkiből rossz érzéseket előhozni. Szeretnék valamit leszögezni: nem vagyok sem vallási fanatikus, sem abortuszellenes. Szabadság-ellenes ellenes vagyok. Tehát az a vesszőparipám, hogy ki-ki eldönthesse, hogy milyen körülmények között tud/nem tud egy kisbabát elvállalni és ebben semmilyen hivatalos szerv/orvos ne akadályozhassa meg és ne is befolyásolhassa. Szörnyű, hogy mindannyiunkat óvodásnak néznek, akiknek ugye nincs se joga, se lehetősége felelősséget vállalni az életéért és önállóan döntést hozni. Az én álláspontom az volt a babavárással kapcsolatban, hogy bármilyen kisbabánk is születik, ő a miénk lesz és bár sokmindent megtehetek, hogy egészséges és éplelkű gyermek legyen, bizonyos dolgokban nincs beleszólásom, mint pl. az. hogy egészséges vagy fogyatékos gyermek lesz-e. Nincs, mert ez nem döntés kérdése. Így eleve kizártam annak a lehetőségét, hogy bármilyen probléma esetén elvetessük a babót. Viszont egyáltalán nem ítélem el (nem is tehetném, az ítélkezés nem az emberek dolga), ha valaki másképpen érez. Csak hagyjuk meg mindenkinek a szabad döntés jogát.

Remélem, az összes rossz emlék már múlóban Nálatok.

Tényleg az a jó, hogy itt mindig van valkinek egy kedves szava a másikhoz, nekem nagyon sok erőt adtok még akkor is, ha éppen nem nekem szól a vigasztaló mondat.

Szeretettel:
Vikó, átmeneti ágylakó

Cory: Most hátha elég lesz a lavór is Még nem híztál? Nem semmi ügyi vagy! Hátha puncis a bébi, azért piszkál ennyire!

Mamacka: Nem semmi lehetett szegény csajnak a vajúdása...

Vikó: tökéletesen egyetértek! Én is azt szeretném, hogy én dönthessek ezekről a dolgokról. Mint ahogy egy rossz amnio után is nekem kell döntenem,hogy akkor most mit csinálok. De ha eleve tudom, hgoy úgyis megtartanám a babát, akkor minek ezen stresszelni. Mások vagyunk. Mindenki mást tud felvállalni az életében. De ezt egy orvos sem döntheti el rólunk ránézésre!
Hányás ügyben meg tök sokat köszönhetek a lányoknak Mármint, hogy simán tartottam magam

cory

Vikó! HOgy érzed magad? Fáj még a pocikád? Magne B6-t nem szedsz?

Anita
Hát igen... nem irigylem... szegény teljesen kiszáradt!

<font color="119911"> Jó sokat írtatok délelőtt!
Én elmentem boltba + betértem a kedvenc kreatív boltomba. Persze vettem megint dolgokat, az adventi koszorúhoz is.
Anita,
nekünk is ez lesz a 2. karácsonyunk így házasan. És mi is hasonlóan szoktunk ünnepelni, mint Ti. Azzal a különbséggel, hogy 24-én nem tudunk átugrani a szülőkhöz, mert messze vannak....
Jó takarítást! Ne izgulj a nyelvvizsga miatt!!! Német lesz? Halgass sokat német szöveget, tv pl. és próbálj minden nap foglalkozni vele egy kicsit! Szorítok!!!!
Zsugyu,
szépek a gyerkőceid!

Angi
28+0</font>

Hajrá Cory Nekem az indiai nőgyógyom felírt egy b-vitamin komplexumot, ami egy szirup, hányinger és hányás ellen - bár egy pillanatig sem volt, csak azt mondta, hogy nagyon megterhelné a szervezetet, ha lenne, így jobb a megelőzés. Magyarországon nincs ilyen?
Ja, minek stresszelni a szegény ki mamócát, aki egyébként is érzékenyebb a világra a pocaklakó miatt! Én is ezt utálom a legjobban. Sajnos itt nagyon kevéssé megértőek a szervek/egészségügyiek... az empátia szó nem szerepel a szótárukban, az biztos.

Anita! Köszönöm szépen, én még csak-csak jól, de a pocak nem nagyon, sajnos, no azért biztatgatom, hogy legyen jobban...
Most volt itt a sógornőm és hozott nekem Magne-b6-ot (sajnos én nem tudtam venni, mert egy kanyim sincs de szerencsére így most ez megoldódott, úgyhogy pihike, olvasgatás, kötögetés meg vitaminok.

További szép napot! Tényleg olyan szépen süt a nap, de mennék sétálni egyet

Szeretettel: Vikó

Hát az Afp-ről nekem is lenne egy storym. A lánykámmal voltam terhes, megcsinálták a vizsgálatot, így karácsony előtt mentem be a boltba, ahol összeütköztem az azon a nyáron végzett védőnénimmel. Jaj, de jó, hogy lát, mert egész nap keresett, rossz lett az Afp-m. Alacsony, tehát lehet, hogy Down-kóros. Arra emlékszem csak, hogy Istennel hangosan pörölve, üvöltve sírva vezettem az autót hazafelé. Ma sem tudom, valószínűleg a robotpilóta segített, hogy a téli úton nem történt bajom. Elmentünk ezer helyre, hogy megnyugtassanak, nem tették, de azt mondták, semmi nem igazolja a kórt, viszont az amniocentézist nem csinálják -nem is akartam- mert az nagyobb veszélyt jelent, mint amit a vizsgálatok feltételeztek. Ezután próbáltam megnyugodni. Hogy mennyire sikerült, azt jelzi az is, hogy a lányom 3 napos volt, és még minden orvost, ápolónőt megkérdeztem, hogy ugye nem Down-kóros. Akkor a fogadott orvosom, aki korábban is nyugtatgatott, rám parancsolt, hogy higgyem már el, ez egy egészséges baba. Azóta elhiszem. Ennyit a -szerintem is- fölösleges vizsgálatokról. Ja, és még "csupán" annyit, hogy elgondolkodtunk: ha igazolják a betegséget, ki vagyok én, hogy eldöntsem, mert nem lesz tökéletes, akkor már meg sem születhet a kisbaba?

Valami csoda folytán két apró sejt egyesült, elindult a fejlődése, nem tökéletesen, na és? Én teljesen egészségesen születtem, ma mégsem úgy járok, mint mások. Ezért nem érzem magam selejtes árunak, boldog, teljes életet élek. Ettől szép, érdekes a világ. Mindenki elfér benne!
Na, nagyon fennköltre sikeredett ez az iromány. Bocsi.

Zsuzsi

Angi! Igen, német Egész nap megy az RTL Köszönöm a szorítást, majd meglátjuk, meglesz-e. Ha nem, majd Botikával tanulom tovább

Zsuzsi! A Te történeted sem gyenge És mindezt Karácsony előtt kedvesen közölte a védőnő, csak gratulálni tudok neki... Szerencsére, nincs semmi baj! És nagyon szép, amit az életfelfogásodról írsz, minden elismerésem! Miért is lennél különb bárki másnál??? Ostoba, aki így gondolkodik (de sajnos vannak egy páran )

Kedves Zsuzsi! Most még egyszer végiggondoltam, és talán mégis jó, hogy ilyenekről beszélgetünk így advent elején. Például azért is, amiket az előző hozzászólásod végén modntál. (Ettől szép, érdekes a világ. Mindenki elfér benne!) Igen, azt gondolom, hogy talán egy kicsit erősebbé tesz ez bennünket. Szeretet-növelő. És abból olyan kevés van manapság..
A férjem csodálatos pótmamájának van egy 22 éves Down kóros kislánya (Indiában a tolerancia meg sem közelíti a Magyarországi, egyébként botrányosan alacsony szintet sem)kb egy kiscsoportos óvodás értelmi szintjén él, egyedüli gyermek, hogy nem érhesse családon belül sem semmilyen megkülönböztetés. Pedig a mama egyáltalán nem egy olvasott, világlátott ember, de mégis könnyedén beletörődött a dologba... Én magam egyébként nagyon sok fogytékos felnőttel/gyerekkel dolgoztam önkéntesként, így talán ezért is nem félek attól, hogy ha valami baja lenne a babónak, akkor azt hogyan fogjuk feldolgozni. Egyetlen egy dolgot tudnék elképzelni, amiért szomorúan gondolnék a gyerekmre: ha nemtörődöm, önző és durva ember válna belőle. De ez meg rajtunk (is) múlik...

Mindenkinek boldog és teljes életet kívánok, és köszönöm Nektek, hogy olyan sok erőt adtok!

Vikó

Vikó! Pihenés-pihenés-pihenés!!!

Igenis! Pihizek... Az ágyból gépelek egyébként, mert a szobám többfunkciós, így viszonylag egyszerűen megoldható, hogy időnként frissítsem a képernyőt... közben meg megy valami tv-műsor az interneten(híradó vagy kulturális valami), így a nem unatkozom egy kicsit se.

Ja, erről jut eszembe: a múltkori Strucc (ez egy esélyegyenlőségi műsor a TV2-n Novák Péterrel) a kispapákkal foglalkozott. Elgondolkodtatok már azon, hogy ők mennyi előítélettel kell, hgoy megküzdjenek? No jó, nem azokról a papákról beszélek, akik sörrel a kezükben tévéznek este munka után, míg a mama küzd a háztartás és gyermeknevelés gondjaival egymaga, hanem azokról, akik igenis tudatosan és tevékenyen szeretnének részt venni a fogantatás utáni időszak eseményeiben (szerintük egyébként legtöbbször mi, anyókák zárjuk ki őket a dologból, ami elgondolkodtatott, van benne valami...). Nagyon érdekes volt a műsor, ha valakit érdekel, és van ideje is, nézze vissza a tv2 archívumában (www.tv2video.hu) a Strucc című műsorban.

V.

Arról nem is beszélve, hogy egy Down szindrómás kis embertől mennyi szeretetet lehet kapni és legfőképpen tanulni!!!! Én is ismerek egy kislányt! Mostmár nagylány, pedig első nekifutásra csak pár napot jósoltak nek, aztán max négy évet... most már 16 éves Katika.

Az interneten pedig olvastam Balázska történetét... annyira megrázott! csak akkor olvasd el ha úgy érzed, hogy van erőd hozzá! http://angyalokszulei.hu/ Schmiedt Balázs honlapja Egy Down szindrómás kisfiú, Balázs története

Sziasztok Kismamik! Egy kicsit dolgoztam, aztán mire visszajöttem micsoda termelés volt itt!!!

Nagyon komoly dolgokról beszéltek, bennem is sokszor megfordult mi lenne ha... és nagyon tetszik, hogy ti így gondolkodtok erről. Jó dolog ez a mi fórumunk nagyon.

Anita!! Tegnap érdeztem tőled, csak írtad, hogy nem volt időd visszaolvasni! A gyerekszoba érdekelt volna. A kép, amit küldtél már Botika kész szobája vagy máshol készült? Nagyon tetszett, hasonlóban gondolkodtunk. Merre láttad ezt?

Lányok, nagy dilemmában vagyunk. Kint Németországban találtunk ABC babakocsit, és Concorde hordozót is, mindkettő nagyon jó minőség és mindketten ilyenre gondoltunk. Itthon a babakocsi 80 ezer forint, a hordozó 35 ezer. Németországban 80-ért mindkettőt megkaphatnánk, természetesen tök újonnan, boltból. Kérdésem, hogy szerintetek megéri? Nem is arra gondolok, hogy összehasonlítva olcsóbb és persze igen, hanem ennyit adni egy kocsiért és hordozóért? Hozzá tartozik, hogy első unoka lesz mindkét családban és lenne kire továbbszálljon, sőt mi is több babát szeretnénk. Ezért gondoltunk jó minőségű új dolgokra ebben a két esetben.
Szerintetek?

Bartika

Vikó! Tudom én, és remélem is, hogy nem vagyok egyedül a nézeteimmel, mégis jó visszajelzést is kapni. Köszönöm. A gyerkőcökkel való félelmemhez még nálam az őszintétlenség a vezető helyen áll. Úgy gondolom, ha nem meri, akarja elmondani nekem/ünk) a problémáit, a tetteit, nem tudok segíteni. Mások által befolyásolható, tetteinek következményeivel esetleg nem törődő ember válhat belőle. Ezért nálunk az a szokás, hogy ha valaki valami rossz fát tesz a tűzre, de azt bevallja, nem örülünk a dolognak, de nincs komolyabb következménye. Na de ha hazugságon, vagy sunyiságon kapom/nám, arra emlékezne sokáig. Nem kap ki, de büntetés, és főként az, hogy nekem fájdalmat okoz, nekik elég. A fiam sokszor sírva jön, és valja meg bűneit. Arany bogaram Nem győzöm vigasztalni. Bezzeg a lányom. Már a szeme sem áll jól. Vele volt már egy-két asszónk, hogy érezze, a szavainak súlya van. Persze a korát is figyelni kell, de ha most mosolygok (és magamban ezt teszem) a tündéri mesterkedésein, akkor később mikor mondom, hogy oké, eddig lehetett, mostmár nem. Tehát most sem szabad füllenteni. Tudja ő, hogy nem az a baj, hogy rosszat tett, hanem az, hogy letagadja, de azért még próbálkozik. Én meg varázslónak tűnök, hogy honnan tudom, hogy nem mond igazat. Hála Istennek, elmondhatom: még ismerem. Remélem később sem lesz ez másként. Na, miután eljátszottam a legfőbb bölcset /bocsi/, most megyek pihiznki, mert érzem, hogy eltelt 4 óra a legutóbbi fekvésem óta, és ez tarthatatlan!

További jó pihenést, munkát, intézkedést, stb!Ja, és nagyon sárgulok azért, mert tudtok találkozni. sajnos ez nekem ki fog maradni, lévén nem vagyok fővárosi, és egyedül utazni pedig már nem merek, a gyerkőcök miatt pedig a párom nem tud sofőrt játszani. Marad a net.
Zsuzsi

Bartika,
szerintem megéri mert manapság a csillagos égig is mehetnek az árak, ha babakocsiról és társairól van szó. 80.000,- Ft pedig, ha mind a kettőt nézed, szerintem egyáltalán nem sok értük!
Szerintem. Pláne, ha több babát terveztek, vagy másnak is oda akarjátok adni. Akkor tényleg érdemes.
Nadine 18+1

Lányok!!
Meg akartam nézni az albumomat, és azt írta üres az album!! Ez most mi???

Lányok!!
Meg akartam nézni az albumomat, és azt írta üres az album!! Ez most mi???

Aha, ez a hazugság-téma nagyon jó! Persze, ezt nyilván ugyanúgy kipróbálják a gyerekek, mint minden mást, vele jár, de valóban nagyon fontos, hogy megtanulják szavaik súlyát. Mondjuk, ha tényleg állandóan keményen megbüntetjük a gyereket, meg prédikálunk neki arról, hogy milyen rossz is ő, akkor pont azt érjük el, hogy ne merje majd elvállalni a tetteit... Ugyanakkor én azt tanultam a Waldorf-pedagógiában - és tapasztalatok is ezt mutatják - hogy nagyon fontos megérezni a tetteink súlyát. Tehát, ha a gyerkőc valami komoly rossz fát tesz a tűzre, de elmarad a büntetés érte( nem a kölcsönös megbékülésről van szó), akkor a gyerek nem kapja meg büntetéssel együtt a feloldozást sem, így mindenképpen sérül. Szóval fontos azt is megtanulnia, hogy ha bizonyos egyezményes határokat átlép, akkor annak következménye van (mikro- és makrotársadalmunk is így működik)- Persze a büntetés mindig egy egyezményrendszeren alapul, ahogy említed, nálatok "a mama szomorú, mert fájdalmat okoztál neki" egy komoly büntetés. És ez így is van rendjén. Nagyon tetszett még az "adjuk oda a játékokat más, rászoruló gyerekeknek, mert nektek úgyis csak tévére van szükségetek" megoldás is.

Az meg tök jó, hogy a gyerkőc csodálkozik, amiért anya egy igazi varázsló és átlát rajta, és mindig tudja, hgoy mikor füllent...

Bartika! Szerintem, ha megengedhettek magatoknak egy ekkora kiadást, akkor érdemes belevágni, hiszen a következő csemetéknek is kell majd a jármű... Ha pedig nem állnak kellő anyagiak rendelkezésre, akkor meg ne a többi unokatesó leendő igényeit tartsátok szem előtt, hanem a saját érdekeiteket. Szerintem mindig az a legfontosabb, hogy megnyugtató módon intéződjenek el az ügyek anélkül, hogy túlságosan nagy áldozatot kelljen hoznunk. Mert a babó nem nézi, hogy új-e... neki az lesz az öröm, hogy veletek együtt sétál/autózik... de az meg jó érzés, hogy ha mégis meg tudjátok venni

Szeretettel
Vikó

Nadine, én látom az albumodat de már megint vacakol a babanet, úgyhogy még előfordulhatnak furaságok.

V.

Bartika: szerintem megéri. Ismert márka itthon is, szervíz van. Én megvenném kint.

Indianyó,
köszi, már újra látom én is az albumot. És valóban akadozott az egész, mert egyszerűen nem volt meg ez a topic sem..
A 2005/téli babák volt az utolsó, ami látható volt, a többi egyszerűen csak "mappa". De most már OK.
Sziasztok: Nadine 18+1

<font color="119911"> Egész délután nem volt meg a topik.
Beszéltem a szülésznőmmel telefonon, nagyon kedves volt, szerdán találkozunk.

Nadine,
nekünk is egy napon volt az egyházi és a polgári. Vidéken volt, ahol anyuék laknak. Mi így akartuk.

Angi 28+0

Mi volt ma a varráson? Szabtatok valamit? </font>

Sziasztok!

Vikó, Zsuzsi, Nadine: Kész regény amiket írtok! Nagyon érdekes a téma!

Anita: Tök jó, hogy a szülésznőd szimpi volt és a babával is minden rendben! A 2. szurás nekem is fájt Mondjuk más csinálta és másik karomba.

Angi: Még nem tudom a cukoreredményem, mert nem tudtam elmenni érte, majd hétfőn!

Nadine: Nekem a 22. héttől nézik a méhszájat minden alkalommal.

Mamacka: A lányok is tudnak ám nagyfejűek lenni! Bár a medencemérettől is függ, hogy kifér-e.

Zsuzsi: Nagyon szép gyerekeid vannak!

Szelivi: Okos az anyukád, hogy nem hallgatott anno a hülyeségekre! Nekünk is így kell tennünk a babáinkkal kapcsolatban.

Egyébként én sem vetetném el, ha beteg, csak akkor, ha 100% az élettel összeegyeztethetetlen betegsége van (pl.: teljes koponyahiány).

Nem tudom látta-e valaki a TV1-en a Provokátor című műsort a múlt héten? Volt benne egy anya, aki 43 éve gondozza a teljesen magatehetetlen lányát. A lány mozogni, enni, semmit sem tud. Én először azon bőgtem, hogy szegény anya és szegény lánya. Aztán azon, hogy mennyire imádja a lányát az a hölgy. Azt beszéltük a férjemmel, hogy a lány lehet hogy teljesen boldog, mert nem tudja, hogy van más élet is. Ki tudja?
Na azért az ilyen történetek mindig elgondolkoztatnak, hogy mi azon görcsölünk, hogy melyik ülőgarnitúrát vegyük meg, mások meg nap mint nap a létért kűzdenek vagy egész életükben ki vannak szolgáltatva másoknak.

Na én is regényt írtam.

Bartika: Vedd meg a kocsit!

Tünde 28+1

<font color="ff0000">Ildikó!

Itt maradt a lábzsák vagy mi, a babakocsiról!
(sorry, majd olvasok vissza, csak most ért haza apa.)

Pussza!
Nancsika</font>

Én is láttam délután, hogy megint vacakolt a fórum De legalább befejeztem végre a takarítást!

Jaj, Bartika ne haragudj! Pedig olvastam, csak elfelejtettem válaszolni! Ez nem a Botika szobája, de majdnem ilyen lesz! (Nálunk nincs ilyen kupi)
http://www.faktumbutor.hu - vannak nagyon szépek, ez a Viktor Natúr Baby bútorcsalád! Mi valószínűleg jövőhéten rendeljük meg! A kocsi szerintem is jó árban van! Ha minden szempontból megfelelő nektek, vegyétek meg!

Angi: Tök jó, hogy szimpi volt a telfonban a szülésznő és szerdán találkoztok! Majd utána mesélj!

Tünde: Kipihented már magad? Az utolsó bekezdésedben amit írsz, sokszor én is ezt érzem, ráadásul én ilyen fiatalon... Nehéz az élet...

Anita (25+6)

Nancsika, köszi!!
Légyszi leírnád mégegyszer a tel.számod, vagy átküldöd mail-ba, és lehet, hogy hétvégén felugrok érte.
Köszi szépen.
Egyébként jól éreztük magunkat, és remélem ízlett a feta sajt

ildikó 21+0

Szia Ildikó!
Megnéztem az albumodat és teljesen elandalodtam az Anya és Olivér című képen... Ezt a kisfiad rajzolta? És mennyi idős volt a rajzoláskor? Tudod, én a gyerekrajzokból írtam a szakdolimat, azóta is vadászok az ilyen képekre. Fantasztikus! És hát nagyon szép család vagytok, most már öten

Remélem, jól sikerült a varrás, majd meséljetek!

Vikó

Sziasztok Lányok!

Emlékszem, amikor az AFP-re kaptam a papírt, kérdeztem a védőnénit, hogy mi lesz, ha rossz. "Á, akkor még van egy csomó vizsgálat, de ne aggódjon, a 20. hétig simán elveszik" akkor egy kicsit ezen fennakadtam.

Egyébként úgy gondolom nagyon szép amit a sérült babákról írtatok. Azt hiszem én nem vagyok olyan bátor, mint anyu. Bocsi mindenkinek, de én így érzem.

Tünde!
Filozófiából tanultam elsőben valami olyasmit, hogy egy barlangban emberek élnek, a fal felé fordulva, még egymást se látják. Csak a falon lévő árnyékokat látják, amit a barlang száján beszűrődő fény rajzol a falakra. Aztán az egyik feláll, és kimegy a fényre. És amikor visszajön, rájön, hogy nem tudja elmagyarázni, hogy mit látott, mert a "kollégái" nem tudják miről van szó, Õ viszont a kinti sok szépség után már érzéketlenné válik az árnyékok csodájára.

Szelivi, ez nagyon szép volt, köszi

Szerintem az a jó, a sok ember sokféle és sokféleképpen gondolkodik. Ha nem vagy olyan bátor, mint anyu, megvan rá a jó okod. És nem hiszem, hogy bárki elítélhetne emiatt. Remélem, nincs baj, rosszkedvűnek tűntél így ebben a hozzászólásban.

V.

<font color="ff0000">Ildikó!
06-20-9413256

Örülök, h jó volt. Jaja, ízlett. Meg fincsike a sali!

Pusza!
Nancsika</font>

Szelivi,
én is hasonlóan gondolom... Talán én amiatt, hogy még nem vagyok elég érett, vagy nem kaptam igazi nagy pofonokat az élettől, vagy csak nem gondoltam (nem mertem belegondolni) bele abba, mi történne, ha esetleg... Csak a többiek olyan szép és elgondolkodtató hozzászólásokat írtak, hogy nem mertem írni semmi mást, inkább nem írtam semmit. Természetesen nem eltér a véleményem a többi kismamáétól, csak én nem tudom a megfelelő módon szavakba önteni/leírni, hogy mit éreznék, mit érzek most. Vagy hogy a te szavaiddal éljek: nem vagyok elég bátor hozzá. Nem tudom pontosan.

Én most várom az AFP eredményét, eddig nem jött, remélem most már a terhesgondozóban fogom megkapni, és nem a postaládában! Nekem a védőnő szerencsére nem mondott semmiféle riasztó dolgot, csak azt, amit már sokaktól hallottam, hogy a "rossz" eredmény még nem feltétlen jelenti a ROSSZAT, mert rengeteg embert küldenek további UH-ra, stb-re, de közben nincs is semmi baj. Volt egy időszak, amikor úgy gondoltam, nem is baj, ha megnéz egy másik doki is egy másik, komolyabb UH-gal, hisz több szem (talán) többet lát alapon nyugodtabb vagyok. Szóval hamarosan ez is kiderül.

És hogy valami jót is írjak, ma vacsira beburkoltam két nagyon finom melegszenyót! Nem érdekelnek a kilók, ezt kívántam, isteni ropogós volt és nagyon-nagyon jólesett! Ilyenkor, amikor valami számomra nagyon kedveset, finomat eszek, mondogatom is a bent csücsülő babónak: "Egyél kicsim, egyél velem, mert ha kijössz, egy darabig ilyet úgysem kapsz!" Végülis igaz, nem? Na jó, írom itt a hülyeségeket!
Szió mindenkinek!
Nadine

Nadine! Kedves egészségedre válajanak a melegszenyók
Az AFP miatt meg ne aggódj Én csak azért kezdtem el ezt az egész témát, mert ki voltam akadva a bánásmód miatt, meg mert ismerek konkrétan olyan eseteket, ahol ezek a vizsgálatok a rosszat mutatták, és a védőnő azonnal küldte volna őket abortuszra magátől értetődően(ráadásul ogye téves volt a diagnózis szerencsére!!!). Szóval ha félsz az eredménytől, inkább mutasd meg magadat másnak is és olyan orvossal beszélj, akinek gondolkodása közel áll hozzád és megbízol benne. Mert döntést végül is te és férjed hozzátok, nem az egészségügy - és bárhogy is döntötök, azt mindenkinek kötelessége tiszteletben tartani.

Szerintem a melegszendvics után egy kis sütike/csokika/fagyi jót tesz a hangulatnak, máris szebb színben látod a világot És úgyis minden rendben lesz, igaz

Ha már szabad nekem hosszan fenn lenni, akkor nálunk császármorzsa lesz, mert még soha nem sikerült korábban, és rájöttem, hogy ahhoz nem kell sütő, tehát majd Indiában is tudok olyat!

Szeretettel:
Vikó



Ja, és szerintem Te nagyon is érett ember vagy.

Szelivi: én pont azt hiányolom, hogy kihagynak minket a döntésből. Nem vagyunk egyformák. Ki ezt tud bevállalni, ki meg azt Unalmas is lenne, ha egyformák lennénk De helyettem ne döntsön senki más! Felnőtt ember vagyok. Utána tudok olvasni dolgoknak, ha elmondják nekem a különböző lehetőségeket, akkor képes vagyok dönteni. De ehhez a döntéshez ragaszkodom!

Nadine: azért azt jó ha tudod, hogyha egy babó szopizik, akkor különböző ízekkel találkozik ám, mert az anyatej íze változik az anya által fogyasztott ételek hatására

Sziasztok!

Töredelmesen végigolvastam midnent. Hááát, adtatok feladatot, az biztos.

Én úgy gondolom, hogy minden történik valmiért és nincsenek véletlenek. Anyum nagyon babonás lett a gyerek miatt és mindenre azt mondta az első hónapban, hogy "annyi midnen történhet még" "olyan picike még" nem érezte a szavak súlyát. Sajnos. Szerintem ha egy baba meg akasr születni, megszületik, ha beteg akar lenni, mert épp ezzel tanul a mostani életében, akkor betegen fog születni és ezt semmilyen gép nem fogja tudni kimutatni. De ez az ő élete és az ő döntée, még mielőtt lejön hozzám. Ha bennünket választott, mint genetikai szüleit, megvan rá az oka. Õ sokkal jobban tudja, hogy mit-miért csinál. Ezért mondom, hogy teljesen büszke vagyok a törpémre, mert az, hogy én rosszul vagyok, nem tudok aludni, meg egyéb nyalánkságok, az ő fejlődését egyáltalán nem zavarják. És ügyesen ő se hallgat a hülye megjegyzésekre, mint amiket anyukám is el tud ejteni....
Remélem nem voltam túl bonyolult.

Cory! Ti milyen textil pelust használtok? A régi típüsut vagy az új tépőzáras modellt?

Angi! Milyen koszorúd lesz?

Varrósok: Képek???

Jó pihit mindenkinek!

Eszter +18+5

Sziasztok!

Vikó!
Nincs semmi baj, remélem nem is lesz. Csak azért nekem se egyik napról a másikra jött össze a baba, és amikor tuti volt, hogy ott van, a következő héten elkezdtem vérezni. Akkor nagyon bőgtem, a párom is, pedig őt még sose láttam. Aztán kiderült, hogy nincs semmi komoly. A kezdetektől rettegtem, hogy elveszítem, a baráti-családi körben elég sok ilyet láttam. Emellett féltem, hogy nem egészséges, főleg a sok hülyeség miatt, amit összeolvasgattam. Aztán majd áprilisban kiderül.
Egyébként nincs bajom a sérült emberekkel, anyukámnak izomsorvadása van a bal kezén, úgyhogy egy kicsit tudom milyen ez. Persze az értelmi sérülés az más tészta.

Cory!
Én se kérem, hogy helyettem döntsenek. Én is azt várom el, hogy ha riogatnak valamivel, akkor a pozitív megoldást is elmondhatnák az orvosok.

Nadine!
Én most habkarikát eszek!
Bocsi Cory!

Eszter: én lusta vagyok rettentően, úgyhogy eldobhatót használunk. Alapvetően pamperst és bugyipelust.

Sziasztok!

Na, azt nem ígérem, hogy a több oldalnyi irományra reagálni fogok

A varrás nagyon kellemes volt, mi mondjuk később mentünk. Eszti gyönyörűséges játszószőnyeget varrt, még nincs kész, de a lényeg már elkészült, biztos lesz majd róla fotó, mert készült. Babetta, Anna, Lyly kötöttek, Nancsi keresztszemezett, Bori mindenhova besegített, Ildi csudafinom görög salit csinált - én meg csak beszélgettem A gyerekek (Olivér és Kata) meg helyesek voltak Kata még Ágiboszival is chatelt, ha jól tudom, mert Nancsi nem féltette tőle a számítógépet - nem úgy, mint a gonosz anyja

Hú, lányok, kedvenc témáimat veséztétek a napokban Egyrészt ma már én is azt gondolom, hogy mindennek van valami oka - másfelöl nézve mindig azt kutatom, egy-egy történésből mi a tanulnivalóm. Én is úgy gondolom, hogy a baba a fogantásától kezdve az én gyerekem, akit nem vetetnék el azért, mert azt valószínűsítik róla, hogy beteg, de ezzel a hozzáállással még a családom sem ért egyet. Mindenkinek megvannak a maga tapasztalatai, meghatározó élményei - és tényleg az a fontos, hogy ismerjük magunkat annyira, hogy ne másoknak, vagy egy magunktól elvárt ideálnak akarjunk megfelelni, amikor ilyen fontos dolgokról döntünk.

AFP-ről meg amnióról: nekem Katával az ismételt AFP is alacsony lett, ezért megjártam a klinikát. Ahol a genetikus orvos közölte pár nappal a 29. születésnapom után (amit ő is konstatált, hogy pár napja volt), hogy a rossz eredmények és a KÖZELI ANYAI INTERMEDIER ÉLETKOR miatt javasolt lenne a magzatvíz-mintavétel, csak addigra már előrehaladott volt a terhesség, ezért nem lehetett. Amikor az orvosomnak mondtam, hogy úgyse engedtem volna, akkor azt mondta (ha jól értettem), hogy ezt mondhattam volna neki hamarabb, akkor nem küld a klinikára.

Eszter, mi textilpelust használunk Monapel tépőzáras külsővel, de most fogok majd venni gyapjúkülsőt, állítólag az a legjobb - na meg a legkörnyezetbarátabb. De eldobhatóból is lehet kapni környezetbarát pelust, eddig kukoricapelust vettünk a mostnemjuteszembemilyen utcában a Széna térnél, most meg a biopiacon vettem másfajtát, azt még nem próbáltuk.

Többedgyereket váró anyukák: ti mennyire vagytok ráhangolódva a pocaklakóra? Én olyan furán érzem magam, Katával egész más volt, végig dolgoztam, de mégis sokat foglalkoztam vele, most meg valahogy Katával vagyok elfoglalva, és Bababóra nem nagyon tudok ráhangolódni

GyeZsu

Jó reggelt!

Örülök, hogy jól sikerült a varrás, már csak a képeket várjuk ezerrel

Szép napot mindenkinek!

Anita (26+0)

Helló!

Amikor már azt hittem, hogy milyen jól működik az agyam (ugye ez csak átmeneti szokott lenni) össze is kevertelek benneteket rögtön. GyeZsuval beszéltük a textilpelust és erre meg rákérdezetk Coryra... Tuti agyrém. És egyre csak jobb leszek benne.... Tegnap elfelejtettem, hogy az uncsitesóm és barátnői engem is várnak egy lájtos dumapartyra és én meg ültem a konyhámban és beszélgettem a barátnőmmel és eszembe se jutott, hogy van valami dolgom... Igaz, azt mondják, ne aggódjak, elmúlik, de néha elbizonytalanodom, hogy tényleg visszakapom-e az egyébként nem olyan rossz memóriámat.


GyeZsu
Én is a Monapelt néztem ki. Szóval akkor jó. És honnan szerezed be őket? Én eddig csak a Bababolt.com-on találtam. A bió pelusról még nem is hallottam. De jó, hogy van ilyen is. Tudsz róla weboldalt, hogy utána olvassak?

További jó reggelt mindenkinek!

Eszter 18+6

Sziasztok!

Még élek........Csak pihi ezerrel és nagyon büszke vagyok magamra, hogy az előző problémás terhességek ellenére, most a legjobb a méhszájam, remélem még januárig marad is......

Üdv az újaknak, bár bevallom nem tudom nagyon követni a topicot.

A karácsonyi készülődés nálunk is beindult.Várjuk a jövő vasárnapot, hogy ünneplőbe öltöztesük a lakást, készülget az adventi naptár /a lidl-ben tök jót vettünk már Szonjának is és lehet töltögetni meglepikkel, aztán minden évben ez lesz újra töltve/.Aztán nálunk beindul a szülinapozás Bence 1-én, Dorka 6-án, közben családi banzáj, meg jön a Miki, ja és a fiam is szülinapi bulit akar tartani.Szóval nagyon szuper mindig a december.
Karácsonyi ajándékok már szinte becsomagolva csücsülnek a szekrényben, ez már szokás nálunk /kiindulva abból ogy kétszer decemberre vártunk babát és le kellett időben tudni/, hogy októberben novemberben gyűjtjük az ajándékokat.
Az ünnepeket itthon töltjük /főleg hogy pihi van nekem, de egyébként sem szeretünk elmenni,egyikünk családja sem olyan ahova érdemes elmenni karácsonyozni/.Főleg hogy anyós itt lesz.......
Csak betegek ne legyünk, tavaly szegény csajszink 39 fokos lázzal bontogatta az ajándékokat

Jó a téma a beteg babáról.
Szerencsére még nem voltam olyan helyzetben, hogy dönteni kelljen.Megértem azokat is akik elvetetik és azokat is akik megtartják.
Szerintem 3 helyzet állhat elő:amikor elve közlik, hogy nem élne sokat a baba ezzel a betegséggel , akkor talán jobb idő előtt megszakítani a terhességet.A másik amikor olyan betegen születik ami nem igényel különösebb orvosi bevatkozást /pl.Down/, és a harmadik amikor a gyerek szenved a betegségétől és ez szerintem egyáltalán nem jó.
Én sajnos csak ilyet láttam a környezetemben.
Egyik babáról egy hónaposan derült ki ,hogy veleszületett genetikai rendellenessége van amikor már majdnem elvitte.Ezután nagyon nehéz és hosszú hónapok következtek aminek minden perce fizikai fájdalommal járt a baba számára, ez egy szülőnek is kibírhatatlan.A kisfiú egyébként azóta is "jól van" csak életevégéig gyógyszereken kell élnie, állandó fájdalmas orvosi beavatkozásokon résztvenni és még nem is tudják mi minden vár rá.kb.10 évet jósolnak a veséinek amikor is a sok erős gyógyszertől felmondják a szolgálatot.....
Úgy gondolom ez esetben ha ezt időben megtudják a szülők nem vállalták volna ezt a babát és ez érthető.Mert hiába mondja a szülő hogy ő mindent kibír és az ő gyereke ha a gyereknek kész szenvedés az élete....
Van még egy nyitott gerinccel született ismerősöm is.......ő csak fekszik ,de első hónapjaiban ott is volt naponta mindenféle kezelés.......csak hogy életben tartsák.
Szóval én úgy gondolom nem minden áron......csak mert én ehhez erősnek érzem magam és az az én gyerekem.

Bocsi, de mikor írtátok ezeket a sorokat végig ez a két kis manó járt az eszembe.....muszáj volt kiírnom magamból.

Csema örülök, hogy otthon vagy!!

Nagyon jók a képek a talikról!

Megyek, legközelebb próbállak nem sokkolni benneteket.

Becsi 25+1

Szép hétvégét mindenkinek!

Jól belenyúltunk ebbe a témába, egy kicsit felelősnek is érzem magam miatta. Ismétlés azt mondogatni, hogy mindenki maga dönhet, és arra mindenkinek meg is van a jó oka. Ahogy titeket olvaslak, tulajdonképpen ismét kiderült számomra, hogy minden igaz és az ellenkezője is. Becsi, én azt szeretném neked mondani, hogy nekem 5 éves korom óta vannak problémáim, 10 évesen súlyosbodtak. Akkor kis híján leállt a vesém, aztán valami csoda folytán máig működik. Most is fokozottan figyelik, remélem nem hagy cserben. Tudok önállóan járni, de tulajdonképpen 14 éves korom óta elmondhatom, (most 33 vagyok), hogy minden lépés fáj. De már észre sem veszem. Van egy remek férjem, közgazdász vagyok,jó állásom van, két gyönyörű gyerkőcöm, és vállaltam a harmadikat, pedig már nem értik sokan miért. Az orvosom azt mondta rendben, de a 3. császár után tutira leköti a petevezetékeimet, mert a következő baba már az életembe kerülhet. Mi sajnáljuk, de felelősen gondolkodva (tudván, hogy nem lennék képes az abortuszra) neki van igaza.
Amikor a páromat megismertem, megkérdeztem tőle: Nem szégyelsz? (sok hasonló élmény után) A válasza: Szégyelje magát, aki ilyent kérdez! Ez volt a válasza. Azóta ez a dolog nem téma nálunk. Pedig, ha rám néztek 10 évesen, nem gondolták, hogy értelmes életem lehet. (a nagymamám, aki nagyon egyszerű ember, és imádom, csak hibásnak titulált, és szégyelte, hogy ilyen van a családban.) BOLDOG ember vagyok! Ezt csak azért írtam, mert amikor azokat a babákat nézed, a fájdalmuk ellenére nem tudhatod, hogy mit éreznek igazán. Biztos szörnyű nekik, de az élet mégis SZÉP. És biztos vagyok benne, hogy nekik is az tud lenni. Ha másért nem, Mert szeretik őket, és ez maga a csoda!

Egyébként az ilyen mélyenszántó gondolatok szépek, elgondolkodtatóak, de ránk nem érvényesek. Mindannyian gyönyörű, egészséges babákat várunk! Aztán, amikor megszületnek, kezdődhet a szélmalomharc a bacikkal, de bárcsak ott tartanánk már!

Gyezsu! Én a 3. babámat várom, és valahogy most én sem vagyok még annyira ráhangolódva a Picurra. Biztos ez egy kicsit tudatalatti is, mert nem merem beleélni magam, mivel a nyár elején tötrént, hogy a másik baba 4 hetesen elhalt. Most már alig várom, hogy ÉREZZEM, él. A gyerekek viszont tündériek. Mindenkinek ajánlom, hogy vállaljon úgy babát, amikor a másik(ak) kicsit nagyobbak. A fiam 2,5 éves volt, mikor megtudta, hogy huga lesz, fel sem igazán fogta. Most viszont nyüzsögnek, kérdeznek, simogatják a pocakomat, dicsekszenek. Teljesen más, mert már várják, igazán értik. Szóval engem most ők nyűgöznek le, és mivel egy fiú és egy lány, bárki is lesz a jövevény, bizony gyakran felteszem a kérdést: tudom majd úgy szeretni, mint a nagyokat? (Persze ehhez hozzátartozik, hogy a lánykám előtt ugyanez volt a dilemmám, aztán persze: a szeretet nem feleződik, hanem többszöröződik, kifogyhatatlan. Ez benne a csodálatos.)

Na a regénynek vége:
Zsuzsi

Még valami! Mindazok ellenére, amit leírtam, nem tudom, hogy lenne-e bennem elég erő, hogy egy súlyosan beteg babát vállaljak. Azt szoktam mondani, remélem. De mivel szerencsére nem kerültem ilyen helyzetbe, nem tudhatom BIZTOSAN a reakciómat! Tehát nem térítési a szándék, félre ne értsétek!
Zsuzsi

<font color="119911"> Jó reggelt,
megy valaki a babaruhabörzére? Én kihagyom.

Vok,
ezüst-bordó lesz az idén. Mi anyuval szoktuk elosztani a díszeket, 4 színünk van és ezt cserélgetjük. Nála lesz most az arany.
Becsi,
örülök, hogy jól vagy! Jó lakásszépítgetést!

Puszi Mindenkinek! Jó 7végét!
Tettem fel az albumomba új pocakképet!

Angi
28+1</font>

Sziasztok!

Anita, a fotókat én is várom

Becsi, köszi, hogy árnyaltad a képet.

Zsugyu, nálunk vetélés nem volt, és én már érzem is, és valahogy mégsem ugyanaz. Én szeretnék harmadikat, már csak páromat kéne meggyőzni róla , szóval remélem, hogy megélem majd azt is, ahogy egy ovis várja a kistesóját. De Kata is tündéri, nem tudom persze, hogy valójában mi van a kis fejében, de nagyon hamar megtanulta, hogy Bababó (így hívjuk a kistesót), ha szóba kerül a kistesó, akkor mondja, hogy Bababó, és mutatja a pocim, ha mondom neki, hogy adj egy puszit a kistesódnak, akkor megpuszilja a pocim stb. Azt várom már nagyon, hogy Bababó jól megrúgja , nagyon kiváncsi vagyok a reakcióra. Kata nagyon sokat simizi a pocakom (ez az altató-nyugtatója, amióta nincs szopi), de mindig fönt, Bababó meg lent bokszol.

Eszter, látogass el a Gyereknevelés témánál a Pelenka: melyiket válasszam? topikba, illetve az Életmódnál a Környezettudatos mama topikba, ott rengeteg infót találsz a környezetbarát pelenkákról. (A Monapel gyártója, meg az új ökopelus (Moltex Öko Plussz) forgalmazója is írtak bele.) Monapel külsőt egyébként először a Minim Manó babaoltban vett a párom a Nagy Lajos király úton, de az Ökoszolgálatnál is lehet kapni (Nádor u. azthiszem 32., a Kossuth térnél). Arra számíts, hogy a Monapelnek van ugye saját belsője, ami nagyobb csomag, mint egy textipelus, szóval nagyon sokáig jó a kis méret. Az Ökoszolgálatnál egyébként környezetbarát mosószert (mosószóda), mosogatószert, tusfürdőt, sampont is lehet kapni, én szantálos tusfürdőt használok, és imádom. Egyáltalán nem drága, és még finom illatú is Vannak náluk is üres flakonok, de jó, ha viszel, és akkor abba töltik. Csak a nyitvatartás inkább irodai, mint bolti, ha jól emlékszem, hétfőn vannak csak 18-ig, egyébként 16-ig, pénteken meg csak 14-ig. (Én is potyára mentem ) A honlapjuk www.okoszolgalat.hu, a kukoricapelusé www.fw.babyfun.hu

GyeZsu

Sziasztok!

Gyezsu: Zsomával voltam ugyanígy, mint most Te. Valahogy sokkal kevésbé fogtam fel, hogy pocaklakóm van. Én ráadásul Baluval a pocakban egyetemre jártam, de nem volt túl sok órám, aztán jött a nyári szünet... rengeteg időm volt rá. Most valahogy több nyűgöm emlékeztet arra,h ogy ott a pocak.

Eszter: biopelust a Csalogány utcában lehet kapni. Ránázásre sima eldobható, de a tépőzárán kivül minden elbomlik belőle.

cory 23+2

Biobelus, meg újfajta textilpelus? Nagyon vénnek érzem magam, eddig ilyenekről nem is hallottam.

Lenne egy kérdésem. Láttam, hogy már többen keresgéltetek babakocsikat. Látott valaki olyan esernyőre csukható kocsit, ami két irányból tolható? Én nemrég láttam, külföldön, de nem figyeltem meg a márkáját, itthon pedig néztek rám az eladók, mintha ufót szeretnék vásárolni. Nagy kocsink van, azóta sem láttam olyat, ami nekem jobban tetszik, viszont az autóba bepakolni nehéz lenne, ezért szeretnék egy könnyebbet. Viszont én látni AKAROM a babát, szeretem szemből tolni, és beszélgetni vele.

Help please!
Zsuzsi

Sziasztok!

Köszi! Megnézem.

Angi!
Mi is kihagytuk a nyüzsit. Nem volt hozzá kedvem... Inkább elmegyek Bigyókával sétálni, az sokkal jobb és nyugisabb.
Tök jó, hogy anyuddal cserélgettek. Aranyos szokás. Általában anyuval kölcsönösen meglepjük egymást valami széppel adventre. Volt, amikor én csináltam a koszorút, volt, amikor egy gyönyörűt kapott tőlem. És fordítva. Bár anyu még kézzel nem igen csinált semmit. Nem az a fajta. Mostanában az ablakmatricáim a menők. Abból midnenki kap. Az a mikulás aji.

Jók legyetek!
Eszter