Társalgó főoldal » Gyermekek / magzatok kor szerint » 2005.őszi babák

Lányok!

Babák egytől egyig cukorfalatok!

Bab!
Látom, te is nagyon profi vagy fényképezésben, jó NEKed. Tofika nagyon helyes kiskrapek!

Davailla!
Boldog Szülinapot!!!

Sziasztok!

Bab: mi meg az Üteg utcánál 35-ös szám, 10 em-es panel
Ha jobb idő lesz, mehetünk sétálni együtt?

Oltás: én most nagyon gondolkoztam, hogy mi legyen, ugyanis jan. elején elég beteg volt Balu (most meg a lánykám skarlátos), tehát a 4 hónapos oltás tolódik lassan egy hónapja, de félek, hogy az immunrendszerét eetleg jobban megviselné most a régi fajta. De dokinéni nem mond semmit erre, tényleg, ha a 3 hónaposat régit kapott, akkor mennyibe kerül a 4 hós???

HARINAK biztatásul:
Tegnap kicsi fiam nagyon jófej volt, szinte egész nap Délelőtt elvolt a járókában majdnem fél órát, közben megfordult a hátáról a hasára, majd vissza, és vízszintesen is fordult 180 fokot Pedig elég pici a járóka Délután meg legalább másfél(!) órát elvolt a hordozóban mindenféle külön szórakoztatás nélkül, elég volt az, hogy mászkáltunk körülötte
Azért címeztem külön Harinak, mert az én kicsi fiam olyan szinten igényelt, hogy amikor leraktam egyből üvöltés volt, összesen egy-másfél órát aludt napközben, ez is javult, van, hogy egyszerre alszik ennyit, meg egyszer-kétszer félórát és éjjel is szinte folyamatosan cicin lóg. (sajnos még mindig)
De van remény Hari Ja, hozzátenném, hogy nekem közben itt van Marci is akit el kell látni és ugye foglalkozni kell vele is, már egész megszokta, hogy B mindig rajtam lóg, és én is egész ügyes lettem félkézzel sok mindenben

Na, írtam egy kisregényt Mindjárt folytatom az alvás témával... Akit nem érdekel, átugorja

Pocak

Davailla: BOLDOG SZÜLINAPOT

Alvás: Az aludj jól gyermekemről: nekem a nagylányomnál bejött, már elmúlt egy éves amikor belevágtam és 3 vagy 4 nap után tényleg volt eredmény! Csakhogy akkor nem éltünk együtt a párommal. Ezt azért írom, mert amikor Marcinál is be akartam vetni a módszert, rajta bukott meg a dolog! Õ nem bírta hallani a kisfia sírását, és bár nem szólt egy szót sem, szinte sugárzott felém a nemtetszése, meg az idegessége, így nekem sem ment. Tehát az egyik legfontosabb momentum, hogy apuka is teljesen egyetértsen!
Egyébként maga a módszer arról szól, hogy alakítsunk ki szertartást este (éneklés, mese, összebújás) de mindenképpen csendes, nyugis dolog legyen, hogy ráhangolódjon a szundira. Vigyük az ágyába és adjunk neki valamit, ami vele lesz mindig alvásnál, mondjuk el, hogy az majd vigyáz rá éjszaka. Búcsuzzunk el és jöjjünk ki a gyerkőctől. Ha sír várjunk egy percet majd menjünk be, ne érintsük meg (!?) hanem halkan mondjuk el neki, hogy nem akarunk rosszat, csak megtanítjuk aludni, majd reggel találkozunk, stb. kb 30 másodpercet legyünk bent (ki méri?). A következő bemenetelig várjunk 3 percet, majd 5, utána 7 percenként menjünk be, állítólag első nap 1 órát is eltarthat mire elalszik. Éjjel ugyanígy 1-3-5-7-7 percenként menjünk be. Másnap 3-5-7-9-9..., harmadnap 5-7-9-11-11 és így tovább. De másnap, harmadnap már nem fog olyan sokáig sírni.
Röviden ennyi a lényeg, fontos még, hogy ébren tegyük le, mert ha máshol alszik el, mint ahol később felébred, nem érti és megijed, hogy hol van. Uez vonatkozik a ringatásra is...
Ha valami kérdés van szóljatok, megvan a könyv, bár Marcinál az említett okok miatt nem tudtam alkalmazni, és Balunál sem fogom tudni Apa meg nem érti meg, hogy milyen fárasztó egész éjjel (mostmár felváltva) kelni a gyerekekhez. A múltkor röhögve mesélte, hogy sem én, sem Balu nem ébredtünk fel teljesen a szopizásra, hanem épp elkezdett nyüszögni, én előkaptam a cicit és benyomtam a szájába. Kívülről persze tényleg vicces, de attól még nem pihentető

Na Balu ma eddig bírta nyafi nélkül, de fél 8 óta!

Pusz: Pocak

Sziasztok!

Davallia!



Panda nagyon édi, ő is elkomolyodik, ha meglátja a fényképezőgépet?
Zitával kukucsozok egyet, és megmondom, hogy ezt a Davallia néni kedvéért!

Pocakpacni!
Nagyon szép mindhárom gyermeked, nem semmi teljesítmény! én mindig azt gondoltam, a 3. baba már csak azért is "jó", mert rá nem jut annyi idő a nagyok mellett, és megszokja, így jobban elvan egyedül.

Tünde&Zita 4hó+3nap

Jóreggel!

Na jól elkiabáltam tegnap a dolgot, Zsuzsa ma hajnalra belázasodott, jó nyűgi is volt mellé, kapott kúpot de azt pár percen belül kikakilta, pedig fogtam egy ideig a fenekét, de ahogy függőleges helyzetbe került, rotty. A másodikkal már rafináltabb voltam, tovább tartottam a fenekét, és nem vettem fel, hanem vízszintesen vittem vissza a nagy ágyba, ahol még fél órát nyűgizett (de nagyon érdekesen, mert néha előtört belőle a reggel jójedv, vigyorgott, aztán minden átmenet nélkül sírt). Aztán elaludt, nemrég ébredtünk mindketten, és most tök jókedváű. Beraktam az etetőszékébe és nézi hogy mosogat az apja. Mindjárt felöltözünk és visszük azt a fránya kávéfőzőt javíttatni. Brrr.

Havtünde:

Zsuzsa 7 hetes volt, amikor tőlem is kapott cumisüvegből lefejt tejet, és most hogy emiatt vagy nem, nem tudom, de nem akarta elfogadni a mellem. Csak üvegből akarta a tejet. Akkor kemény voltam, elvettem tőle minden mesterséges cumit, és csak mellből kapott. Végül is szerencsém volt, mert a szenvedés csak egy napig ment vele, szépen visszaszokott a mellre.

De azóta tőlem nem kap cumisüveget, a cumit meg nem is nagyon kéri már. Viszont az apja kb fél etetés erejéig volt hajlandó kanálból etetni mikor legközelebb (9 hetes korában) rá lett bízva míg én tanfolyultam. Szóval tőle továbbra is kapja a cumisüveget. David nem volt hajlandó semmiféle más kütyüt kipróbálni, úgyhogy izgultam nagyon, nehogy megint az legyen, nem fogadja el a mellemet, de azóta ilyen probléma hálistennek nem volt.

Mivel már 4 és fél hónapos, most már hébe-hóba adok én is a kezébe cumisüveget, de én csak forralt vizet szoktam neki adni. Most se szeretném ha "leszokna" a mellemről, de 4 és fél hónapos korában nem fognám fel ugyanolyan bajnak, mint 7 hetes korában.

Egy link sok letölthető infóval, itt a baba kategóriában, altatásról címmel, megtalálható a könyv szkennelt kivonata:

http://www.freeweb.hu/nlctb/

Rokica!

Értem. Hát el is hiszem, hogy Davidnek nem volt türelme kanállal etetni, sztem ettől a babák is begurulnak, hogy kanalazva, hosszú ideig tart az etetés, miközben ők éhesek. Nem beszélve arról, mennyi levegőt nyel közben.
Én nem vinném ki Zitát, ha oltás után belázasodik. Nekünk mondta a gyerekdoki, hogy mihelyst hazaérünk, és este 1-1 kúpot kapjon. Be is tartottam, mégiscsak jobban tudja, mint én. így is nyűgi volt Zita 1 napig, és volt egy kis hőemelkedés is.

Zita így szereti a rongybabáját:

Csak egy gyors bekukk, mert gyártom a sütit holnapra!
Zsuzsa!
Oké! Találkozzunk a villamosmegállóban, 9.30-kor, jó?

Davallia!
Isten éltessen sokáig!

Andi

Davallia!
Boldog szülinapot!

Tünde!
nagyon szépen fogja! Aranyos.

Rokica!
Oltás után én sem vinném ki a gyerekemet. Főleg, ha belázasodott!!!!

Sziasztok !

Davallia! Boldog Születésnapot!!!!!!!
Nem emlékszem pontosan, biztos írtad már, de Panda tápszeres is, hogy már hozzátápizol?

Davallia, Bab, Bkriszta!
A babák nagyon helyesek!

Göndörzsóf!
Jó az "apával alszok, vagyis apa alszik" című kép!


Viki+Peti 19-1

Havtunde!

Zita is nagyon helyes, és tök ügyesen fogja a babát! Petinek van egy kislabdája, és azt ő is tök szépen fogja már, és igyekszik betuszkolni a szájába, több-kevesebb sikerrel!

Viki

Davallia, Pocakpacni!

végre elaludt a lányom. és nem álombasírta magát Szerintem mindenépp érdemes elolvasni akönyvet, szerintem jó. Ennek ellenére nem értek több dologban egyet vele. Én megsimogatom a babát, ki nem veszem olyankor, csak ha nem böfizett pl. Szerintem, semmi baja sem lesz később a gyereknek, ha sírdogál párszor magában. Mert sajnos el lehet kényeztetni egy féléves babát is, ha állandóan felkapkodják vagy folyton a cicin lóg, láttam rá példát nem egyet.
Én is megnyugatom Vikit, lássa számíthat rám mindig, nincs egyedül, megcirógatom, és abba is hagyja a sírást mindig. Magára nem hagynám soha. (ráadásul még velünk alszik egy szobába, és majd 5 hós kora körül költözik a tesója szobájába. )De nem jutna eszembe ciciztetni, vagy a fürdés utána szopi után, miután "elbúcsúztam" tőle kikapkodni az ágyból. Õ nem is igényli ezt, nem sír soha olyankor, tudja mi a menetrend. És ez a könyvben is benne van, az esti szertartás. Szerintem ez nagyon igaz!
Gergő sem vizelt sosem az ágyába, pedig már 8 éves lesz nyáron.

D.

Davallia!
Boldog szülinapot kívánok!

Babák nagyon helyesek, főleg Panda tetszik, ahogy szopizza az ujját!
Persze a többiek is!!!!

Sikerült mindent visszaolvasni, nem voltam itthon tegnap, barátnőmnél voltunk látogatóban.
Nem is tudok reagálni a dolgokra, olyan sokat írtatok!
Megyek is takarítani, hogy holnapra szép rend legyen!

Barbi

aki a virágot szereti,rossz ember nem lehet!hamm!
jaj,a fülem!
Nyúlné és Kisnyúl

Úristen, rengeteget írtatok

Benianyu,
miért nem próbálod meg, amivel Bodza csinálta nekünk a gryllus dalokat?

www.yousendit.com

Beírod a címzett címét, feltöltöd a fájlt, és ő megkapja a letöltési linket mélben.

Pusztok!

Sisotris és Máté

15.0

Davailla:
Teljesen igazad van, most visszaolvastam és látom, hogy rosszul fogalmaztam meg, ill. a saját érzéseimet nem jól írtam le. Elsősorban azért írtam a módszerről, mert valaki kérte és nekem van tapasztalatom is, DE tényleg megfordult mostanában a fejemben, hogy a csajszim azért alszik rosszul, mert annak idején ezt kényszerítettük, tehát én sem tartom ma már jónak a módszert!!! Akartam is írni, csak közben Balu "szólított", hogy a Suttogó titkaiban hasonló van leírva, de ott nem hagyjuk magára a gyereket! És valóban úgy jön le a hsz-emből, hogy sajnálom azt hogy nem tudtam/tudom alkalmazni a fiúknál, de valójában ha tényleg sajnálnám, akkor nem aludnék velük egy ágyban Amióta az érzéseimre hallgatok, azért könnyebb egy kicsit elfogadni, hogy felkelnek éjszakánként. Amikor Marcival ki akartam próbálni, azért voltam nagyon elszánt, mert 20 hetes terhesen, elég fárasztó volt éjjel FÉLÓRÁNKÉNT!!! (szó szerint) szoptatni. Nagyon ki voltam idegileg, végül Rampuszom mellettünk kötött ki egy szivacson Baluval meg aztán végképp nem idegeskedek ezen, csak néha éjszaka, amikor tényleg felváltva sírnak fel, én meg mint a ringlispíl forgok ide-oda, akkor elég távolinak tűnik az, hogy egyszer a saját ágyikómban, apához bújva aludjak VÉGIG egy éjszakát De halkan megsúgom, nagyon szeretem amikor valamelyik csöppség hozzámbújva szuszog. Ja és már szétszedtük a kiságyat, mert B szinte csak az első éjszakai ébredésig aludt benne Azért ez elég távol áll az aludj jól gyermekem módszerétől, nem?

Ilyen a hálószoba:

ez kb. a 6. változat amióta Balu megszületett

Ami még zavarni szokott, az az, hogy a Párom szinte semmiben nem vesz rész éjszaka, igaz, hogy Õ dolgozik napközben, de néha könnyebbség lenne, ha Marcihoz Õ kelne fel. Ill. egyszer-kétszer megpróbálja, de M nincs hozzászokva, és csak jobban nyafizik, hogy miért nem én vagyok! Amg Balu szopizik, addig meg ez egy jó kifogás számára, hogy cici kell neki, ergo, B sem fog hozzászokni apához éjjel

Pocakpacni,

Mehetünk majd valamikor sétálni, ha már meggyógyultunk, illetve az idő is szép.

Davallia, Kuha:
Köszönjük!

Davallia,
Sok boldog szülinapot! Ujjszopizos kép nagyon édes!

Alvás-altatással kapcsolatban:
Egyetértek Dórival. Mi az Aludj velem! (már említettem, hogy a Madarász Kórház orvosai írták) című könyv szerint jártunk el még régebben, ami hasonló az Aludj jól gyermekemhez. Nekünk nagyon bevált. A módszer lényege nem az, hogy addig hagyom sírni a babámat, amíg bele nem fárad és megadóan elalszik. Fontos, hogy rendszeres időközönként hallja a hangunkat, hogy azt érezhesse biztonságban van. Mi is pár megnyugtató szóval, simogatással tudattuk a babinkkal, hogy itt vagyunk, nem hagytuk magára, vigyázunk rá, csak éppenséggel nem vesszük már ki a kiságyából, mert most már alukálni kell. Végül úgy alszik el a baba, hogy megnyugszik, tehát nem sír. Az a lényeg, hogy a rossz alvási társításokat megszűntessük, mert az a babának sem jó, ha állandóan felsír az éjszaka közepén, mert nem tud máshogy visszaaludni csak ha pl. ringatják. Így a babának sem nyugodt az alvása. Gondolom nem alkalmaznák a Madarász alváslaborjában ezt a módszert, ha ilyen komoly problémákat vetne fel.

Ez csak az én véleményem és tapasztalatom. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mi a jó.

Nyúlné,
A képek szokás szerint csodálatosak!!!

Üdv.:
Anita

Bab!

Csípő:

Furi amit írsz a 80-80 szerintem nem túl jó
Mármint semmi nagy gond nincs, csak szerintem kicsit kötött a csípője a babádnak
A mi leletünkön a 85-90 re is még terpeszpelust javasoltak...(A 90/90 a tökéletes)
Szerintem se hagyd annyiban és menj el még egy helyre.
Heim Pál, vagy Betesda és vigyél háziorvostól beutalót...és telefonon egyeztess időpontot...
Szerintem..., nem muszáj de fő a biztonság és hogy te is megnyugodj

Én is ritkábban tudok jönni, nem tudok visszaolvasni

M.

Davallia!

Mielőbbi szabadulást Pavliktól

M.

Anita!

nekünk is volt terpipelus, és kezdetektől 90/90 volt a csípője! Fene se érti ezeket...

Nálunk úgy néz ki az este, hogy előbb elalszik Balu 8 körül, szopival , de a saját helyén. Utána Marci, szintén a saját helyén, de mellette kell feküdni. Utána kijövök, pancsizás, apázás stb. majd kb. egy-fél kettő felé, az első éjszakai szopinál, vagy Marci ébredésnél beköltözök és onnantól nem tudom hányszor van szopi ill. Marci ébredés. (bent nincs óra)

Egyébként én most már (így a 3 gyerek után) úgy vagyok ezekkel a módszerekkel, hogy elolvasom/meghallgatom, összegyűjtöm, megrágom és leszűröm amit jónak tartok ill. érzek. Ha nem működik próbálkozok máshogy Ezért nem izgat az sem, hogy Balu szinte egész nap kézben van, majd lesz idő amikor már nem én fogok neki kelleni Akkor majd visszasírom

Bab: még a lánykám is beteg, bár ma elviszi apukám magukhoz, majd anyu kicsit felerősíti
Akkor majd találkozunk!

Lányok!

Komolyan mondom, rossz olvasni is, hogy 4-5-6 hónapos csecsemők éjjel óránként esznek. Ez csak az én véleményem, de sztem vmit nem csináltok jól. Egy ekkora gyereknek igenis ki kell bírnia az éjszakát max. 1 kajálással. Ha pedig nem, akkor sztem egy kis pótlással megoldható a dolog, sajnos a tejcsi estére mindig kevesebb, és ahogy nőnek a babák, nyilván többet ennének.
Szomszéd lánnyal beszélgettünk erről, neki is 2 óránként kelt a babája. Álomszopival 2 éjszaka alatt leszoktatta a babáját. És sztem meggondolandó a dolog, mivel most alakulnak ki az alvási szokások, ha nem akarjátok, hogy a gyerekeitek 2 évesen is óránként, 2 óránként keljenek ENNI, mert ezt szokták meg. és ugye már most írjátok páran, milyen hulla fáradtak vagytok az éjszakai nem alvás miatt.
De ez csak az én véleményem, természetesen mindenki úgy altatja-eteti a babáját, ahogy neki tetszik, ahogy neki jó (???)!

És várom a megkövezést!!!!

Megann,

Teljesen igazad van, úgyhogy még ma intézkedünk csípőszűrés ügyben.
Egyszerűen ki vagyok akadva az egészségügyön. Amióta Tofi megszületett már nem tudom, hogy hányadik alkalom, hogy totálisan csalódnom kell az orvosokban. Kezdődött azzal, hogy szopi ügyben nem igazán kaptam senkitől segítséget. Aztán a gyerekorvosunk, amikor először találkozott velünk máris el akart minket küldeni mindenféle komoly vizsgálatra a Madarászba, mert kis rózsaszínes folt volt a babócám pelusában. Utána olvastuk el egy babaápolási könyvben, hogy ez teljesen normális jelenség, egy ártalmatlan anyag, az urát okozza. Nem kell vele semmit se csinálni. Feleslegesen vittük volna a pár napos babát mindenféle vizsgálatra. Milyen orvos az ilyen? Amikor meg erős hasfájástól szenvedtünk a doki elintézte annyival, hogy ahol gyerek van, ott sírás is van. Persze ezt is jó epésen jegyezte meg. Biztos ránk nézett, és azt gondolta, hogy fiatalok vagyunk és türelmetlenek, nem tudunk elviselni egy kis sírás-rívást. Ekkor már áttértünk egy másik orvosra, aki egyből székletmintát vetetett, hátha valami fertőzés, valamint kaptunk beutalót gasztroenterológiára, ahol kiderült, hogy Tofi laktózérzékeny. Most meg ez a csípőszűrés. Szóval tényleg ki vagyok akadva!!! Persze lehet, hogy csak mi fogjuk ki az ilyen orvosokat.

Bab

Pocakpanc, Davallia!

Altatás.
Hát én az elején nagyon elszúrtam
Léna 6-10-11 hetes koráig sírós volt délutánonként és én nem mindig vettem fel, mondván hogy el ne kapassam.
Volt hogy nagyon sokáig sírt
Most már tudom hogy egy k...va nagy baromság volt, mert abban a korban még semmi tudatos, nincs a babákban, most már 4 hónaposan hisztizik azért hogy vegyem fel, de akkor az még nem hiszti volt
Mondták többen is hogy ez így van, de hát ugye a fiatal elsőgyerekes anyuka megy fejjel a falnak konokul..
Nagyon lelkiismeretfurdalásom van emiatt
Nem nagyon tudok magamnak megbocsátani
Most próbálom kompenzálni,hogy többe van kézben,de tudom,hogy úgyse tudom jóvá tenni

Szóval visszatérve az elalváshoz, egyáltalán nem biztos hogy azért kezdenek vándorolni a gyerekek a szülőkhöz mert babakorban hagyták őket sírni
Itt van élő példának a férjem, aki 6 éves koráig szinte kolóniában nevelkedett, együtt laktak az anyai nagyszülőkkel + még egy dédimamával, ha megnyikkant a férjem akkor egyből ott termett valamelyik nagyi(még éjjel is berontottak anyósomékhoz), és egyből kikapták a kiságyból...Nos amikor a férjem már járni kezdett, fentiek ellenére minden éjjel átvándorolt a szülő ágyba 11 ÉVES KORÁIG!!!!!!!!!!
Akkor szokott le róla, amikor kapott egy kiskutyát és az vele aludt egy szobába...

Úgyhogy szerintem azért vándorolnak a gyerekek,mert magányosnak érzik magukat és mert biztonságot ad a szülő jelenléte és közelsége!

És ráadásul,ahogy látom, hogy Léna rohamosan nő,már most keveslem azt az időt ami alatt karban,ölelgetve, ringatva tarthatom a kezemben.

Úgyhogy a tesónál már okosabb leszek én is

M

Bab!

Nem csak ti fogjátok ki!
Mivel új vagy nem tudod, hogy mi Léna csípőjével 3 orvosnál voltunk,mert az első kettő teljesen mást diagnosztizált
KITARTÁS,ÉS LEGYÉL NAGYON RÁMENÕS ÉS HATÁROZOTT!

m.

Sziasztok!

Davallia! Boldog szülinapot!

Anita!
Nagyon sajnálom,hogy nem jöttök holnap és igy nem találkozunk. Gyógyuljatok meg mihamarabb és akkor összehozhatnánk egy talit, jó lenne újra látni Téged és azt a tünemény édes kispasidat.

Elalvás:
Szerintem könyv által leirt altatási módszer jó, mert következetes, de csak akkor alkalmazható, ha a babánk már érett hozzá. Én már rég elfogadtam, hogy nincs olyan, hogy egy x hónapos babának, már mit kéne tudnia csinálni... Mindennek eljön a maga ideje, nem jó semmit forszirozni. Pl. én az elején biztos voltam benne, hogy tutira elrontottam Maját, mert velem aludt a nagyágyban (apa a kanapén a kutyával), de akkor ezt igényelte és mennyien modták nekem, hogy nem szabad, mert utánna nem tudom majd kiszoktatni onnan. Aztán olyan 8 hetes korában elkezdtem éjjel átpakolgatni a kiságyba, és már rég csak ott alszik egész éjszaka. Az,hogy megától elaludjon csak másfél hete történt meg először. Biztos emlékeztek,mikor csatlakoztam olyan három hete, arról panaszkodtam, hogy az esti elalvást még mindig óriási hiszti kiséri, teljesen tehetetlen voltam a kezemben is nyüszitett,de ha letettem a kiságyába akkor fuldokolva üvöltött, igy inkább addig dajkáltam mig elaludt. Azt hittem, megint hogy ez igy biztos nem lesz jó, de nem volt szivem sirni hagyni. Aztán mikor kb.10 napja nem kezdett el este üvölteni, beraktam, az ágyába próba-cseresznye alapon, és egy kis nyűglődés után elaludt. Ez azóta csak egyre jobb minden nap. Majának úgylátszik nagy szüksége volt/van arra, hogy valahogy levezesse a stresszt elalvás előtt. Korábban a hiszti szolgálta ezt a célt, most (gondolom az idegrendszer fejlődésével lehet kapcsolatban)már csak csöndben kicsit átrendezi a kiságyát mielőtt bealszik, csukott szemmel és halkan nyögdécselve megrángatja a fejvédőt, gombócot gyúr a feje alatti pelusból és a fejére rángatja a takaróját (a nagylukú horgoltat, ami egyébként nagyon bejött). Aztán úgy 5-10 perc után szétterülve alszik a kupi közepén. Annyira édes a kis rosszcsont. Naszóval, a litániám esszenciája az lenne, hogy szerintem a babák sem akarnak rosszat se maguknak se a szüleiknek, és mikor eljön számukra az ideje, akkor mindent "jól" fognak csinálni, maguktól is, viszont ha ebbe a folyamatba erőszakosan beleavatkozunk csak rontunk a dolgon. Vége.

cleo

ps: nagyon várom a holnapot

pps: annyira, hogy úgy döntöttem, az alma-répalé mellé rittyentek még egy görög salit is.

Cleo

Egyetértek veled, a magam tapasztalatán mondom.
Kicsit csalódott voltam 2-3 napja, amikor egy hét átalvás után Léna ismét felébredt éjjel...
(Pedig anyósom szerint 4 kiló felett már át kell aludni az éjszakát-micsoda baromság, mi???)
Tehát még mérges is voltam, de aztán rájöttem hogy majd eljön mindennek az ideje, ugyhogy nem próbáltam ma már visszaaltatni simogatással, cumival stb, hanem ugyanúgy megkapta a kis adag kajáját és szépen vissza is aludt...
M.

Megann!

Ez a 4 kilós dolog biztos menő volt anyáink idejében, mert nekem is mondta valaki.
Hááát, jót röhögtem. Pláne, hogy Zita kb 3 hetesen 4 kg volt.

Alvás témához még annyit, hogy nekünk az első pár hónap úgy telt, hogy jóformán le se tudtuk tenni a babánkat, mert a hasgörcsök miatt csak sétálva, kézben ringatva tudott aludni, persze úgy is csak keveset. És akkor nem is akartam letenni, mert annyira sajnáltam Tofit, majd megszakadt a szívem, hogy szenvedni látom. Vigasztaltam egész nap, én is rengeteget sírtam vele együtt. Amikor már túl voltunk a hasfájáson, akkor persze már annyira hozzá volt szokva ahhoz, hogy ringatva alszik el, hogy sehogy máshogy nem volt képes aludni. Akkor meg ezért nem aludt eleget. De nekem már annyira megterhelő volt fizikailag is, hogy egész nap azt a nehéz babát kell cipelnem, hogy úgy gondoltuk, hogy most már ezen tényleg változtatni kell. Totálisan ki voltam merülve, ráadásul nekem ugye fejnem is kell. Már arra is felébredt, hogyha csak leültem vele pihenni, mert ugye ő mindig sétálva aludt el. Akkor folyamodtunk a könyvben vázolt módszerekhez. És amikor azt látom, hogy most már az esti mese után betesszük a kiságyába, elbúcsúzunk tőle, mondjuk neki apával együtt, hogy mennyire szeretjük, ő a mi kis büszkeségünk, ügyes, okos baba, ő pedig örömében majd kirepül a kiságyból, annyira kalimpálnak a kis kezei és lábai, úgy gondolom, hogy semmi kárt nem tettünk benne. Tudja, hogy ott vagyunk neki, nem hagynánk magára a világért sem. Utána meghúzzuk neki a zenélő cicája farkát, megsimogatjuk, agyonpusziljuk és szépen kimegyünk a szobából. Õ még játszik pár percet a cicával, aztán szépen békésen elalszik.

Bab

Cleo,

Ti holnap villamossal mentek? mert ha igen, mehetnénk együtt.

Most rohanok, későb még jövök visszaolvasni.
Puszi:

Manka

Havtunde!

Jaja! Meg vannak itt egy páran akiknek kapásból 4 kiló fölött született a babája...

Na tök ügyi vagyok!
Elkezdtem céklát főzni ebédre Lénának, jól ráfaragtam...mert a fene se gondolta hogy 1 órán át kell főzni, Léna meg már követelte a kaját, úgyhogy kapatt üveges bébiételt, megkajált, kezdtem őt összecsomagolni(mert száműztem a teraszra levegőzni), hát érzem hogy valami nagyon égett szag van...
Hát nagy titokban lefőtt a cékla összes leve és leégettem a kislábast
Most állati bűz terjeng a lakásban
Tök ügyi vagyok nem???
Mehetek új kislábast venni.....

M.

Séta:

Hmm, hát mát túl vagyunk rajta... nem lázasan vittem ki, láza hajnalban volt, azóta lement és láthatólag jó kedve volt, normálisan viselkedett. Jól bebugyoláltam, elsétáltunk a piacra (de nem találtuk a szervízboltot!!! ) ő nézelőtött majd szundított míg hazaértünk.

Lázcsillapítás:

Doki néni mondta is, hogy most valószínűleg felmegy a láza, eddigi oltásoknál annyit mondott, hogy lehet. Mindenesetre én nem szeretek neki megelőzőleg gyógyszert adni, pláne hogy a láz nem betegség hanem csak egy tünet amit azt jelzi, a szervezet küzd valamivel. Ha csillapítom a lázát, akkor a szervezet fegyverét veszem el tőle. A kivétel persze ha a láz magas, mert akkor valóban maga a láz is veszélyes lehet. Szóval én inkább kivártam, hogy lesz-e láza, mert eddig egyik oltásnál se volt, és hagyom, hogy küzdjön a szervezete. Szerintem így erősödik az immunrendszere.


Alvás:

Hát. Szerintem minden családban úgy kell megoldani, hogy az mindenkinek jó legyen. Engem pl nem zavar, hogy Zsuzsa éjjel felébred és szopizik, én ezt elkönyvelem a fejlődési szintjének, és kész. Erre van igénye, ezt kapja. Ha emiatt úgy érzem nem aludtam eleget, akkor minden további nélkül ledőlök vele napközben aludni.

De ha valakinek teher az éjjeli felkelés, vagy nem megoldható a napközbeni alvás (mondjuk tesó miatt), azt látom, hogy a legtöbb babát tényleg át lehet szoktatni... mint hogy át lehet őket szoktatni a 3-4 óránkénti evésre is. Nem a baba sínyli meg, szerintem a babák borzasztó rugalmasak, alkalmazkodóak ilyen szempontból. Viszont azt látom magam körül, hogy az éjjeli szopikimaradás és az időre szoptatás általában megcsappantja a tejmennyiséget, ha nem azonnal, akkor egy idő után mindenképpen. Ezt sem szeretném, tehát többek között emiatt is inkább felkelek hozzá éjjel, vagy beveszem a nagy ágyba, szopizzon ott, és akkor tudunk mindketten aludni. Minden nap a saját bölcsőjében alszik el, erre is lassanként szoktattam rá.

No meg a sírni hagyás. Sírás és sírás között is van különbség. Olyan már volt, hogy fáradtságában "tutolt" és hagytam őt álomba tutolni magát, mert úgy gondoltam, ha felveszem, azzal csak felébresztem. Ha tényleg sír, akkor nem hagyom őt sírni, megvígasztalom. Ha csak simire van igénye, akkor azzal is megnyugszik, de ha azzal sem, akkor bizony felveszem és megnyugtatom úgy. Vagy megszoptatom, mert az is nyugtatólag hat rá.

Miért jobb a babának éjjel teát kapnia mint anyatejet? Ilyen erővel azt se szabadna neki adni, nehogy még 11 éves korában is teázzon éjjel. Nem?

Az én kis unokatesómat orvos nagynéném tényleg ilyen elvek szerint nevelte: első naptól kezdve külön szoba, külön ágy, éjjel csak tea, szopi időre. Persze, szeretettel, megértéssel, simivel, stb. Nem is lett semmi baja egyiküknek sem, unokatestvérem nem lett érzelmileg megcsonkítva, nem pisilt be, nem volt semmi ilyen zavara. Nem erről van szó. Ellenben mikor éjjel sírt, akkor egyik szülő ott kókadozott mellette és simogatta amíg el nem aludt. Az egy dolog, hogy az úszülött értelmileg nem képes azt felfogni, hogy attól te még ott vagy, ha ő nem érzékel téged, de ez most nem lényeges. Az a kérdésem, mennyivel jobb ott kókadozni a gyerek mellett nap mint nap, mint felvenni, megszoptatni, és akkor mindenki kipihent? Unokatesóm pl tizenvalahány éves koráig igényelte, hogy az egyik szülő vele legyen lefekvéskor míg el nem alszik. Húgom (aki 12 évvel fiatalabb nálam, tehát aktívan részt vettem a gondozásában) és öcsém (aki 16 évvel fiatalabb) szintén annak ellenére, hogy időre lettek szoptatva (nem is volt Anyunak elég teje), és külön ágyban aludtak, mindketten igényelték, hogy valaki melléjük feküdjön míg el nem alszanak este. Ez szerintem a 2-3-4 éves kor sajátossága, meg a gyerek temperamentumától is függ, nem attól, hogy csecsemő korában hogyan altatták. És nem biztos, hogy a külön ágy, alvásszoktatás azt eredményezi majd, hogy az idősebb gyerek ne ébredjen éjszaka és ne igényelje a szüleit.

Szóval szerintem minden család a saját vérmérséklete szerint alakítsa ki, hogy jó mindenkinek. De abban egyetértek Cleóval, hogy az nem célravezető hogy az x korú babának már mit kéne tudnia, mert minden baba más ütemben fejlődik. Ez olyan, hogy ha mondjuk még 8 hónapos korában nem tud ülni, az a megoldás hogy akkor ülni kényszerítjük? Akkor az alvással miért jó ez? Nem tud egyedül elaludni, akkor kényszerítjük?

Szóval én valahol úgy érzem, hogy a sok tankönyv és jótanács mellett már csak a babára nem figyelünk... hogy ő mit jelez. Elmondja a doki bácsi, a védőnő, a szomszédasszony, az anyós, hogy mit kéne tudnia a gyereknek elvileg ilyen idős korban, de azt nem "hallgatjuk" meg, hogy a baba maga mit mond, hogy valósan ő mit tud!!!

Nem tudom mi a "helyes" megoldás, szerintem ilyen nincs is, hiszen a gyerek rugalmas, ő alkalmazkodik ahhoz amire a családban szoktatják tényleg. Csak azt kérdőjelezem meg, hogy nem csupán megnehezíti az ember a saját dolgát mikor olyasmire szoktatja a babát amit saját magától még nem csinál? Nem tudom, lehet majd 10 év múlva azt mondom, hát, másképp kellett volna Zsuzsával... ki tudja. Egyelőre csinálom úgy, ahogy jónak érzem. Mint mindenki más.

Alvás téma: Julcsinál szerencsére nem gond az elalvás, általában nyugodtan, vagy kis nyüglődés után elalszik magától, nem kellett ránevelni. Néha sir, olyankor állok mellette és vigasztalom, de egyszer kétszer már az is előfordult, hogy kivettem. Úgy látszik, nem kapott rá, mert tényleg rendesen elalszik magától. Először huncutul vigyorog, kalimpál, aztán pár perc múlva alszik, nem tudom, hogy csinálja ezt.
Éjjel viszont többször felkel, néha elég neki a simi, de inkább a cicimen nyugszik meg. Szerintem ezzel semmi baj nincs. Nagyanyáink biztosan nem gondolkoztak ezen ennyit, csöndben tették a dolgukat. És a legkézenfekvőbb cicit adni a babának, ha sir éjszaka. Ha meg nem sir, átalussza az éjszakát, akkor szerencséje van az embernek. Unokatestvéremék, akik számomra a mintacsalád, 3 gyereket nevelnek és a legkisebb 9 hónaposan még kétóránként kel éjjel. A nagyobbak ugyanezt tették anno. Rajtuk már látszik, hogy ragaszkodó, ugyanakkor igazán jólnevelt gyerekek. Szerintem a nevelés nem ott kezdődik, hogy éjjel szopizhat-e a baba, vagy nem. Ez inkább arról szól, hogy az anyukának mi a jobb, illetve milyenek az elvei. Én nem bánom, hogy éjjel kelni kell. Persze biztosan jobb lenne átaludni az éjszakát, de általában nem érzem magam fáradtnak a kelések miatt. Sőt, sokszor még örülök is, hogy látom a kis álmosszemű manócskámat.

Hát ez az új oltás nagyon jó. Julcsi ma kapta meg, észre sem vette, ott vigyorgott a doktornéni asztalán. Remélem, láza sem lesz, bár az a régiektől sem volt.

Én is nagyon várom a talit, mindjárt elkezdek sütni. az még rejtély számomra, hogyan szállunk fel a villamosra, de hát minden kezdet nehéz, majd biztos belejövünk.

Zsuzsa

Alvás ügyben én azt gondolom, hogy ha valakinek huzamosabb ideig kell éjszakánként óránként kelnie, eljön az a pillanat, amikor úgy érzi, nem megy tovább. Én is imádom a gyerekem, tűzbe mennék érte, nyilván nem akarok neki rosszat. Ugyanakkor az éjszakai ébredések miatt, nem tudom kipihenni magam és nappal már türelmetlenebb vagyok. Ez pedig senkinek nem jó!
A nővérem két nagyobb gyermeke 7 és 3 évesek, egészséges, értelmes kisgyerekek. Mindketten az említett módszer alapján "tanultak" meg aludni és ha nem látom, nem hiszem el, milyen simán alszik el a kisebb délután és este is.
Szerintem a módszer nem hagyja magára a gyereket, hiszen adott időközönként be kell menni hozzájuk. A módszer lényege szerintem, hogy minden lefekvés ugyanúgy történjen, a gyerek körül legyenek a számára fontos játékai stb. és ha éjszaka felébred, ugyanezeket a dolgokat kell, hogy lássa maga körül. Igy biztonságban érzi magát és vissza tud aludni.

Tünde!
Amit leírtál, azzal én is tisztában vagyok. Csak sajnos a gyakorlat más. Mit takar az álomszopi?

Andi

Sziasztok!

Nagyon szépek a babák! Fel sem sorolom őket egyenként, mert mind egytől egyig gyönyörűséges.

Davallia! Mi is boldog szülinapot kívánunk!

Altatás nálunk 3 hónapos koráig cicizéssel ment, és köztünk aludt Oli. Aztán 3 hónapos kora körül észrevettem, hogy egyedül elaludt a nagyágyban, és úgy döntöttem megpróbáljuk a kiságyat. Szerencsém volt... Minden további nélkül elsőre elaludt Olivér a kiságyban, úgy hogy ott sem voltam mellette. Azóta is így van. Este fél kilenckor szopizik egyet, aztán viszem és leteszem a kiságyba, megpuszilgatom, és kijövök. 5-10 perc alatt elalszik. Előfordul, hogy nyüszög, vagy egy kicsit sír is, de 10 percnél nem szokott tovább sírni.

A párom sógornőjének tapasztalatából viszont azt látom, hogy az nem célravezető, ha cici helyett éjszaka teát vagy vizet kap a gyerkőc. Az Õ kisfia 2 éves, és minden éjjel kétszer felkel "inni" (vizet)

Jucc! Egy cikk a lisztérzékeny gyerekek diétájáról:
http://www.babaszoba.hu/topics/articles?aid=288;BXID=210D3D8F-C2FCAF59-A2A5E736-3805CEE0
Talán érdekes lehet számodra...

Ildi

Bodza:

Email ment!!! Elnézést hogy csak most válaszoloK!

Duda:

Abszolút egyetértek az óránkénti keléssel... nekem 3 nap után jött el az a pillanat, amikor Zsuzsa óránként szopott (éjjel is) 3 hetes korában, hogy idegösszeomlás kerülgetett, annyira ki voltam merülve. Huzamosabb ideig el sem tudom képzelni. Ilyen helyzetben nem tudom, mit csinálnék, ha Zsuzsa még most is ezt csinálná majd 5 hónapos korában... valószínű bevenném a nagy ágyba, hogy minél kevesebbet kelljen felugrálni hozzá, tehát minél többet tudjak aludni vele... meg észrevettem, hogy mellettem jobban/hosszabban alszik. Meg nappal is lefeküdnék vele aludni... és megpróbálnám egy cumisüveg kíséretében odaadni másnak, hogy hadd aludjam ki magam. Ezt 3 hetes korában nem mertem megtenni, de most már minden további nélkül. Ha ennyire kemény lenne a helyzet, én odaadnám anyukámnak egy éjszakára, hogy kipihenjem magam. Olvastam olyat, hogy van, hogy a babák "felcserélik" az éjjelt és a nappalt. Nappal is ugyanilyen gyakran szopik? Vagy éjjel mikor óránként ébred, akkor nem szopik? Bocs, ha már egyszer leírtad a részleteket.

Az előbb elfelejtettem, még azt akartam irni, hogy szerintem a gyerek szokásai nem ilyen egyszerűen alakulnak ki, és nem is ilyen egyszerű a nevelés, hogy ezt csinálom, akkor az lesz.
Sokáig tanár voltam (magyar-olasz szakos)és arra jutottam, hogy a tanár nem az elveivel, nem is a tudásával tanit, illetve nevel leginkább, hanem az egyéniségével. Ez a gyereknevelésre még inkább igaz. Ha valaki olyan határozott elvekkel rendelkező egyéniség, akkor rá tudja venni a babát az alvásra. Ha inkább kenyérre kenhető, hát szoptatja éjszaka. És szerintem az egyik sem rosszabb a másiknál. Ha még azt is elhisszük, hogy a babák nem véletlenül születtek mihozzánk, akkor meg épp arra van szükségük, ahogy csináljuk
Zsuzsa

Duda!

álomszopi:
álmában megeteted a babát. Én mondjuk könnyen vagyok, mert Zita tápis, így este 11kor bedugom neki a cumisüveget, kiszívja, alszik tovább, fel sem ébred. Így átalussza az éjszakát, reggel 1/4 9kor kelünk, általában óracsörgésre.
Előtte éjjel 2kor ébredt, és sokszor kaja után nem aludt vissza, volt, hogy 2 óra hosszat is szórakoztatni kellett. És biztos rossz anya vagyok ezért, de nekem nehezemre esett éjszakánként 1-2órát fent lenni, és utána itthon is ellátni egyedül a napi teendőket. Így sokkal jobb mindkettőnknek-mindhármunknak.

Rokica!
Én teljesen elfogadom, hogy Nektek ez így jó.
De azért kiváncsi lennék, mit mondasz pár év múlva, 2 gyerekkel, fokozva úgy a "gondokat-bajokat", hogy a férjed dolgozik, egyedül vagy otthon, és legyen meg a főtt kaja, napi séta, stb. Zitával a hasamban én is szerettem volna igény szerint szoptatni (sztem nem ettől függött, hogy meddig volt tejem), de aztán itthon hamar rájöttem, hogy én egyedül nem tudom megcsinálni a napi teendőket, ha a baba egyfolytában rajtam lóg, mert bizony akkor tutira éhen haltam volna. Aminek megint nuku tej az eredménye...

Havtünde:

Lehet, sőt valószínű, hogy 2 gyerek mellett nem lehet mindegyiket mindig igény szerint etetni/altatni... pláne úgy hogy még a szülők igényeit is figyelembe vegyük, mert azért az sem utolsó szempont ugyebár... szóval minél többen vannak a családban, annál többet kell minden tagnak alkalmazkodnia a többiekhez. Az az igazság, hogy nincs konkrét haditervem. Próbálok minél informáltabb lenni, érdeklődöm, kinél mi vált be, aztán csinálom úgy ahogy jónak gondolom. Ha nem válik be, akkor visszanyúlok az olvasottakba, és választok egy másik módszert ami szimpatikus. Mint Zsuzsa is írta (hé, én is nyelvtanár voltam! 3 évig) a nevelés szerintem is inkább egy ilyen dinamikusan változó interakció a szereplők között, mindig igazodni kell a helyzethez, a gyerek/felnőtt természetéhez, vérmérsékletéhez. És így kialakul egy olyan rendszer ami mindenki számára elfogadható.

Rokica!

A nappali alvásról sajnos már rég leszoktam.
Az a baj, hogy Nati nappal is csak 20 percekre alszik el, illetve, ha sétálni megyünk, azt végig alussza. Ez kb 1,5 óra.
Az az érdekes, hogy nappal nem kér ilyen gyakran cicit. Kb. 3 óránként eszik, de rugalmasan kezelem a dolgot, ha előbb éhezik meg, előbb kap enni, ha később, akkor később!
Éjjel nem mindig eszik, amikor felébred, van hogy csak komfortszopizik.
Viszont csak cicire nyugszik meg.
Ma fél 5-kor megetettem, 5-kor újra felébredt és miután áttettem a mi ágyunkba, mellettem 1 perc múlva kiterülve elaludt. Ebből arra következtetek, hogy nem mindig azért ébred, mert éhes.

Zsuzsa!
Villamos miatt nem aggódj, megoldjuk!!!

Andi

Roookiiicaaaa!!!

Végre vmiben egyetértünk!!!!!
Juhhhéééé!

Duda:

Így tényleg nagyon kemény lehet. Mióta csinálja ezt a gyakori kelést? És milyen idős pontosan? Átmeneti megoldásnak nem jó, hogy magadhoz veszed éjjel, legalább amíg kipihened magad?

Csak azt tudom mondani vigasztalásul, hogy Zsuzsának is volt egy ilyen stádiuma nemrég, hogy nagyon gyakran kelt éjjel, de egy-két hét alatt elmúlt. Most már megint csak 1-2-szer ébred éjjel.

Általában Zsuzsa se szokott fél-háromnegyed óránál többet aludni egyedül napközben. Ha lefekszem mellé, akkor van hogy 2-2,5 órát is alszik. De lutri.

Sziasztok!

Sajna ugrott a tali
Pedig annyira vártam már!!! De ma reggelre nekem is megfájdult a torkom, Gergő is szörcsög még, és Balázson is újra pöttyök vannak Tegnap a kalciumtól szépen elmúltak, estére újra előjöttek. Reggelre még durvább lett, úgyhogy újra kalcium, most kezd elmúlni. / mondjuk a kalciumot sem hajlandó könnyedén meginni, bele kell csempésznem az italába, azt meg nem issza meg azonnal/. Ez tuti, hogy allergia, de nem kockáztatnék, ha nem lenne semmi bajunk Gergővel, akkor sem mennénk így. Harinak már szóltam, remélem, így is elmegy!!!! / eredetileg nem akart nélkülünk menni, de mostanra már nagyon beleélte magát /

Ildi Köszönöm a cikket!

Alvás: ez a másik téma a szoptatás mellett, amit nem tudok szó nélkül hagyni Rokival maximálisan egyetértek! Én annalk idején Balázzsal asszem minden a piacon beszerezhető könyvet elolvastam ezzel kapcsolatban, mert valóban sokat szenvedtünk. Jártunk pszichológusnál is, de egyik sem segített. Az említett könyvet a védőnő ajánlotta, és kölcsön is adta, én pedig teljesen beleéltem magam, hogy ez lesz a megoldás, teljesen határozott és tántoríthatatlan voltam, amikor nekiálltam. De aztán, amikor Balázs három órája /!!!/ üvöltött, én meg addig türelmesen járkáltam be hozzá, végül föladtam, kivettem, cicire tettem, és egy pillanat alatt elaludt. Iszonyat mérges voltam a könyvre. Azóta nagyon sok negatív kritikát olvastam róla, ettől meg is nyugodtam. Egyszerűen nem lehet a gyerekeket idomítani, nem azért jöttek a világra, hogy máris magukra hagyjuk, ők ehhez még nagyon fejletlenek idegileg. Nekünk az lett a megoldás, hogy Balázs bekerült az ágyunkba. Most Gergő egészen más baba, nagyon sokszor elalszik simán a bölcsőjében, vagy kevés segítséggel. Biztos, hogy gyerekenként más és más a dolog. Akinek megvan, vagy érdekli: a Kismama ehavi számában/ ma jelent meg/ az alvás, és az éjszakai ébredések a hónap témája, szerintem nagyon jó!

Tünde, szerintem akinek a gyereke gyakran kel éjjel / és hogy gyorsan alhasson újra a cicit találja a legjobb megoldásnak/, az saját maga is sokszor gondol arra, hogy valamit nem jól csinál, kár ezt még az orra alá is dörgölni! Ha segíteni nem tudunk egymásnak, akkor ne vágjunk ilyesmit egymás fejéhez.
És nekem is két gyerekem van, háztartásom, rengeteget dolgozó férjem, de az első időszak sikeressége érdekében, és azért, hogy némi pihenés is jusson, engem baromira nem érdekelt a háztartás, meg a főzés. Bőven megérte.
Na, legalább háromnegyed órája írok már, biztos írtatok közben egy csomót...

Judit

Manka!
Igen, villamossal tervezem hogy megyek. Persze hogy mehetünk együtt, de mikor?

Bab!
Remélem nem volt bántó számodra az elalvással kapcsolatos véleményem, amit kizárólag a saját tapasztalatomra (Majával) alapoztam. Tudom, nektek sokkal speciálisabb volt a helyzetetek, ezért más megoldásra volt szükség és a lényeg hogy most már tökéletesen működik és Tofi is jól érzi magát.

Cleo

Sziasztok

Hát alvástémáhozmost hozzászlok
Elmúlt éjjel Lívike 2-kor felébredt, énekelt, tornázott megfordult másik írányba beverte közben a rácsba a fejecskéjét
Szóval nem aludt vissza, kb. 10x mentünk felváltva párommal cumit adni neki mire nagy nehezen visszaaludt, ez kb. 4-kor volt

Nagy huncut, mert cumi nélkül nem alszik el de viszont mindig kiköpi a kis bestia

Ahhoz képest nem is vagyok fáradt, mondjuk nálam a sok alvás rosszabb

Szóval most 2 hónapos kora óta először kelt fel és nem enni hanem játszani
Nem tudom mi van vele, most kint alszik a teraszon jól bebugyolálva
Nagyon jót tesz neki kindig a friss levegő.
És úgy be van öltözteteve hogy nagyon meleg mindene mikor kiveszem őt

Havtünde:

Csak próbálkozni kellett.

Jaj, Cleo!

Egyáltalán nem írtál semmit bántót, teljesen rendben van minden amit írtál. Engem csak a nagyon szélsőséges nézetek kavarnak fel. Ilyenekbe például a La Leche Liga honlapján szoktam belebotlani. Azt éreztetik az emberrel, hogy én cserbenhagyom a babámat, és azt közvetítem felé, hogy nem számíthat rám. Adagolt frusztrációról meg még sok nagyon hangzatos okosságról beszélnek. Na, az ilyesmitől begurulok. Persze jó megoldással ők sem tudnak szolgálni azok számára, akiknél például a baba felcseréli a nappal az éjszakával. Pedig szerintem ez már mindenképpen egy olyan probléma, amit orvosolni kell (szerencsére velünk azért ilyen nem volt). De nemcsak az alvással kapcsolatos cikkeiken akadok ki. De ez csak az én szerény véleményem. Mindenkinek úgy kell eljárnia, ahogy a legjobbnak látja a maga és családja szempontjából.

Mi is nagyon sajnáljuk, hogy holnap nem találkozunk Veled és tündér-Majával, reméljük majd legközelebb összejön a dolog.

Anita

Cleo,

Mondjuk 11kor a villamosmegállóban? Vagy legyen fél11? Nekem mindegy, mit javasolsz? Lehet még korábban is, vagy később, tényleg mindegy.

Manka

Sziasztok!

A múlt heti Nők Lapjában írja Csányi Vilmos etológus professzor a következőket, amik nagyon rímelnek a "sírni hagyni" és a "gyerekmentes nyaralás" témakörökre:

"Első évek: szolgálat

A korai ember idején egészen mások voltak a mindennapi élet körülményei. Letáboroztak ugyan időnként, de nem építettek házakat, nem volt lakás, gyerekágy, különszoba. Ilyen körülmények között nem lehetett a babát egyszerűen letenni és magára hagyni. Akivel valamiért mégis ez történt, azt nagy valószínűséggel valami komoly baj érte. Megharapra egy állat, elmászott, megszúrta egy mérgező növény, elvitte egy ragadozó. Az ősmamák a hátukon cipelték babáikat több évig. Ezért ordít a baba torkaszakadtából, ha úgy érzi valamiért, hogy magára hagyták. És persze ilyenkor nem "nevelni" kell, hagyni sírni, hogy megtanulja a rendet. A rendtanulás majd később, hároméves kora után jön. Addig bizony azt kell éreznie, hogy biztonságban van, mert ha ez az igénye teljesül, akkor nyugodt, kiegyensúlyozott gyerek, majd felnőtt lehet belőle, és ez bőven kárpótol az első évek szolgálatáért. Ha viszont gyakran hagyják szegényt bőgni, gyakran éri elválasztási stressz, akkor félénk, ideges gyerek lesz. A feltétel nélküli bizonság, az állandó anyai jelenlét alapvető igénye a babának."

Ayse