Sziasztok!
Vagyogatok, csak olyan gyengének érzem magam.
Éjszakánként újabban megint sokat fent vagyok, és alig megy a visszaalvás, napközben pedig tök kába vagyok! 2 napja megint fájdogálok, keményedek, hasmars... igyekszem pihenni, de ugyanakkor bennem van, hogy minden legyen rendben!
Titati! Nagyon gratulálok mégegyszer Kincső babához! GYönyörű kislány!

És milyen kis husi hajasbaba...
Angi: Akkor, ha végre rájöttek, hogy az UH-k nem nagyon csaltak, akkor eltekintenek a max. keddi szüléstől? Tündének igaza van, a tested és Lidike tudja, mikor kell érkeznie! Sajnállak emiatt a hülye helyzet miatt... Kitartás, drukkolunk!
És miben állapodtatok meg a továbbiakat illetően, vagy majd a dokidtól függ hétfőn?
Eszti: Akkor remélhetőleg most már túl vagy az orrvérzés-mizérián! Szóval ti ezen a hétvégén sem unatkoztok otthon..., helyes
Fiamnak szépséges lettem, csak most már Õ jöhetne lassan...
Tünde: Neked is továbbra is nagyon szorítunk! Akkor lehet, most először nektek segít a front...
Képeket majd készítünk, de most ahhoz sem volt ingerenciám!
Babetta: Azta, milyen óriási Levi baba házikója

Csini vagy! Egészségedre a fincsi estebédet
Barti: Nagyon szép lett a babaszoba, olyan kis ízléses
Nicika, Katicuska: Azért örülök, hogy nem a magzatvíz szivárgott, mindenképpen megnyugtató!
Nici: Nagyon guszta a madártej, teljesen rákattantam! Kérhetnék online?
Czuliéknak is gratulálok! Sok boldogságot a családnak!
Altatás, sírni hagyás: Nem hiszem, hogy fogom hagyni sírni a babót, mert a szívem szakadna meg, mikor olyan kis keservesen hagynám az ágyikójában, anélkül, hogy megnyugtatnám. Azt én is hallottam, hogy a mama egy idő után különbséget tud tenni a sírások között, és ki tudja ismerni gyermekét! Viszont minden sírásnak meg lehet az oka, és gondoljunk csak bele, nekünk is milyen jól esik, ha megölelnek minket, vagy mondanak egy - két kedves szót, ha szomorúak vagyunk. És nagyon tetszett, amit múlt héten írtatok, 9 hónapig együtt voltunk jóban-rosszban, ezután miért hagynánk magukra , ha szükségük van ránk!
Azonban az altatással egyelőre (tapasztalat nélkül , csak a csuda nagy okosságommal) úgy gondolom én is, hogy fürcsi, szopi, büfi után a saját ágyában kell egyedül elaludnia (egy kis mese, dalocska...után), de remélhetőleg egy hónapon belül meglátom, ebből mi valósul meg
Holnap mennem kell megint NST-re, megyünk ebédelni (már teljesen belejövök ebbe az úriasszonyi életmódba, ahogy kikímélnek a hétvégi főzéssel

)!
Délután, este beszámolok az NST-ről!
További szép hétvégét mindenkinek! Bocsi, akit kihagytam, de most csak az ucsó lapot olvastam át, meg láttam Titatiék képét (meg róluk most meg sem lehet feledkezni)!
Ezer bocsi, hogy ennyit kellett olvasnotok!
Anita (most már tényleg 37

)