2006.01.08 21:09
). De ne akard tudni elore a jovot. Drukkolunk neked, hogy ne tortenjen meg soha veled ez a szornyuseg. De elore biztositekot nem adhatunk. Tudom, hogy ez kene
Nekem a ferjem mindennap 'becsszora' megigerte, hogy lesz kisbabank es egeszseges lesz. Hat igy is lett. De hogy feltem, hiaba mondtak barmit...hogy ne idegeskedjek mert az rossz a babanak... 2006.01.11 22:34
2006.01.19 16:32
Gyakran láthatólag minden ok nélkül rámtör a sírás, főleg esténként. És sajnos az én férjem sem nézi ezt jó szemmel... Mind azt mondja, hogy ő próbál továbblépni, úgy érzi, már sikerült is, de én mindig visszarántom...Nem tehetek róla, hogy nem tudom ilyen hamar feldolgozni a történteket, hiszen alig 7 hete történt az egész.
Köszi, hogy meghallgattatok: 2006.01.19 21:14
2006.01.22 08:54
.Sajnos csak az idő ami segít egy kicsit,meg ha neked jólesik,akkor sok-sok beszélgetés.Nálam ez volt a segítség,de persze a férjemmel nem lehetett nálunk sem.Õk egészen máshogy élik meg szerintem.Ha gondolog nekem is "elsírhatod"fájdalmadat,a profilomban megtalálod az email címem. 2006.01.25 17:32
2006.01.25 19:30
NEM kell még túllépned ezen! Én sokkal kisebb babákat vesztettem el, és néhány hónapba mindig beletelt, amíg többé-kevésbé magamhoz tértem. A sírás a normális gyászmunka része, nem szabad elfojtani a fájdalmat!!!! Ezt a férjednek is meg kell értenie, mert csak úgy érdemes nekimenni a következő terhességnek, hogy elgyászoltad a babádat!!!! Nagyon sok kitartást nektek!!! 2006.01.25 21:16
2006.01.26 12:10
2006.01.26 16:11
Izgatottan várom a vérvétel eredményt. 2006.01.26 17:45
2006.01.26 18:24
2006.01.26 20:39
Viszont most van két csodaszép gyerkőcöd, gratulálok hozzájuk.
Tudom, hogy bármilyen pici terhesség elvesztése nagyon fáj egy anyának, de minél nagyobb a terhesség, annál borzasztóbb a veszteség érzése. Drukkolok, hogy mielőbb sikerüljön teherbe esned és szülnöd egy egészséges babát.
De egyetértek Edinával, hidd el, sokkal jobb így, mintha jó pár héttel később veszítetted volna el őt. Kívánom, hogy minél hamarabb túl tudd tenni magad a történteken. 2006.01.27 13:22
2006.01.27 13:47
és ez a lényeg! 2006.01.28 23:42
2006.01.29 09:15
Árad belőled a nyugalom,és pont azt érzem,amit írtál is Moosenak,hogy remekül érzed magad.Nagyon ügyesen csinálod.Boldog babavárást kívánok továbbra is
2006.01.29 09:47
2006.01.29 10:00
2006.01.29 22:50
A 3. vetélésem pl. lelkileg sokkal könnyebb volt, mert annyit kellett csak kimondanom, hogy akkor próbálkozni kell, és előbb-utóbb összejön még egy baba.
és szurkolok nekik veszettül, hogy átéljék azt, amit én is, hogy a kezükben tarthassák a gyereküket, mert annál szebb nincs
2006.01.30 15:13
2006.01.30 22:00
2006.01.30 22:48
2006.01.31 09:46
Szóval ha véletlenül nem bírjátok kivárni a 3 ciklust, akkor se félj, ezzel a babának nem tudsz ártani!!!
2006.02.01 00:37
2006.02.07 15:40
2006.02.08 19:40
2006.02.10 15:00
2006.02.10 15:17
2006.02.10 15:39
én három korai vetélésen vagyok túl, de még mindig úgy gondolom, hogy inkább száz ilyen, mint egy későbbi
nagyonnagyon sajnálom!!!
2006.02.10 16:20
Nagyon sajnálom!2006.02.10 17:02
2006.02.10 20:43
Semmi okosat nem tudok mondani,a többiek már nagyjából mindent elmondtak.Sajnos csak az idő...nincs más.Egyébként én is a Szentimrében szültem 3-szor és ugyan ott történt a tragédiánk is,de én maximálisan bízom bennük és persze az orvosomban is!Megírnád légyszives a nevét az orvosodnak?
2006.02.13 08:19



2006.02.13 08:57
Nagyon friss még a fájdalmad, de idővel enyhülni fog. Jó, hogy kiírtad magadból, és a sírás is oldja a benned levő feszültséget. Mi 10 hete veszítetük el a kisbabánkat, és bizony még mindig sírdogálok... Sok erőt kívánok a mielőbbi testi-lelki felépüléshez.
Sajnos nekünk is későre vették észre (28. hét), hogy baj van, és a 30. héten császároztak meg...
Viszont azt érzem ki a szavaidból, hogy neked sikerült tovább lépned.
Reménykedem, hogy nekem is sikerülni fog. Nagyon szorítok, hogy nektek is minél hamarabb egészséges babátok szülessen! 2006.02.13 14:39
2006.02.13 19:17
Gratulálok a babához, és hajrá így az utolsó időszakban!!!!
2006.02.13 22:49
) Viszont mivel az első két terhességemhez kiszemelt dokik (két különböző!) tojtak a fejemre szüléskor, most már eleve úgy indultam neki, hogy bárki van a lábamnál, úgyis ÉN szülök.



2006.02.14 09:46

