Szép estétT
Nagyon jók a képek, ijenkor szégyellem magam, hogy én már tök rég nem csináltam Liliről képet. De valahogy annyira sokat foglalkoztat, hogy eszembe sem jut elővenni a gépet. De majd holnap! Megyünk nővéremhez, talán ott eszembe jut majd. Már az ő lánykája is 3 hónapos elmúlt, mégis olyan aprócska Lilihez képest. De rég volt már amikor mi voltunk 3 hónaposak!
Megann, akkor megnyugodtam. Ne aggódj, előbb utóbb csak összejön egy olyan babatali, ahol mindketten (négyen) ott tudunk lenni.
Közösképviselő ügyben: jó lenne elővenni a csekkeket, csak hát nincs. Ugyanis neki fizettük személyesen, amit egy általa vezetett füzetkében írtunk alá. A lakóknak nincs semmi papírjuk róla. Ez a mi hibánk is, úgyhogy igazából ezért nem őt hibáztatom. De késő bánat. Viszont nem ajánlom neki, hogy letagadja, hogy fizettünk, mert arra nem fogom a pénzt sajnálni, hogy elvegyem a kedvét az itt lakásról akkor. Inkább beperelem. Vagy nem tudom, erre inkább nem is gondolok. De bocs, hogy ezzel fárasztalak titeket itt, ez nem igazán ide illő téma. Úgyhogy ne is foglalkozzatok vele, azért majd a végkifejletet megírom
Viszont képzeljétek tegnap a párom behozta a sünit, ami már tavaly is itt volt a kertben (őt is a szomszéd hozta), mert nagyon furán viselkedett, nem tudott menni, csak támolygott, meg remegett. Teljesen olyan volt, mintha részeg lenne. Ne tudjátok meg milyen nehéz volt találni egy orvost, aki ért a sünikhez. Ki gondolta volna, hogy egy állatorvos nem tud segíteni. De aztán a Veszprémi Állatkert orvosa próbált távsegítséget nyújtani

Bent volt egész nap, kapott husit, meg gyümölcsöt és olyan jó volt, mert estére rendbejött, már nem remegett. Volt bent neki egy törölköző is és az alatt aludt nagyokat. Este elengedtük, remélem többet nem fordul elő. A doki szerint valószínűleg le volt gyengülve és csak kaját akart. De az is lehet, hogy a szomszéd kitett szárazkaját a cicáinak és a süni megette, talán túl sokat is.
És persze a sünit is elfelejtettem lefotózni
Na mindegy, a lényeg hogy jobban lett.
Ma meg voltunk az Állatkertben! Ráadásul úgy indult a nap, hogy fogorvoshoz megyünk, mert letört az egyik fogam és ki kell huzatni. De aztán "nagyon nehezen" lebeszélt róla a párom, úgy volt, hogy csak bemegyünk a munkahelyemre elintézni valamit, aztán haza. És egyszer csak már ott voltunk az Állatkertnél. Úgy örültem, főleg hogy nem is szóltunk egymáshoz a párommal, mert mikor elindultunk, a Lili nem tudni miért ordítani kezdett az autósülésben, kivettem, de úgy is sokáig remegett. Úgyhogy a kezemben utazott amíg el nem aludt, akkor visszacsempésztem, de a párom mérges lett, hogy miért sír, úgyhogy nem is gondoltam volna, hogy elvisz bárhová is. Persze Lili nem nagyon értékelte még az állatokat, a legtöbbet egyáltalán nem akarta "felfedezni".
De kirándulásnak tökéletes volt, nem is volt olyan nehéz elaltatni este.
Lányok ti mit csináltok, hogy a gyerkőcök ne szerezzenek lépten-nyomon sérüléseket? Vagy csak én vagyok ennyire béna? Ma reggel is begurult a labdája egy szekrény mögé, utánamászott, de beverte a száját a szekrény oldalába. Meg kék-zöld folt, pedig figyelek rá egész nap. Néha ültében hanyatt esik és koppan a feje. Nem állhatok egész nap egy lépésre tőle. Nálatok hogy működik? Vagy csak Lili esik sokat?
Úristen szájmenésem van. Bocs, inkább el is küldöm, mert be nem áll a szám. Látszik, hogy egyedül vagyok itthon, illetve Lili alszik.