Miért nehéz segítséget kérni anyaként?

A segítségkérés sok anyának nem gyakorlati, hanem lelki kérdés. Nem az a nehéz, hogy nincs, aki vigyázzon a gyerekre – hanem az, hogy kimondani is nehéz: szükségem van segítségre. De vajon miért?

A „jó anya” mítosza még mindig erős

A társadalmi elvárás ma is azt sugallja: az anya gondoskodik, szervez, figyel, előre lát. Láthatatlanul működteti a családot. Ha elfárad, akkor is.

A modern anyaság egyik legnagyobb terhe az úgynevezett „intenzív anyaság” elvárása. Ez az a kulturális üzenet, amely szerint a jó anya folyamatosan jelen van, érzelmileg elérhető, türelmes, és mindig a gyerek szükségleteit helyezi előtérbe.

Amikor ez a kép belénk ivódik, a segítségkérés könnyen kudarcnak tűnik.

A láthatatlan mentális teher

Sok anya nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is túlterhelt. A bevásárlólista, az oltási időpont, az óvodai jelmez, a családi születésnap – mind ott pörög a fejünkben. A szakirodalom ezt mentális túlterheltségnek nevezi. A mentális teher nem pusztán egy kipipálásra váró feladatlista, hanem folyamatos felelősségérzet. És minél inkább azt érzi valaki, hogy nélküle szétesne a rendszer, annál nehezebb átadni belőle bármit is.

Mert ha segítséget kérsz, azzal mintha elismernéd: nem bírsz el mindent egyedül.

A kontroll és a bűntudat kettőse

Dr. Andrea Bonior klinikai pszichológus szerint sok nő számára a segítségkérés a kontroll feladását jelenti. Márpedig amikor kisgyereked van, a kontrollérzet biztonságot ad. Ha más fürdeti, más viszi oviba, más old meg egy helyzetet, könnyen beindul a belső kritikus hang: „Miért nem oldottam meg egyedül?” A bűntudat pedig gyakran erősebb, mint a fáradtság.

Gyerekkori minták is szerepet játszhatnak

Az sem mindegy, te mit láttál otthon. Ha a családodban az önfeláldozás volt az érték, vagy a segítségkérés gyengeségnek számított, akkor ezt a mintát hozod tovább.

De a segítségkérés képessége tanult viselkedés. Ha gyerekként nem tapasztaltad meg, hogy természetes dolog támogatást kérni, felnőttként is idegen lehet.

És közben lehet, hogy másoknál teljesen természetesnek tartod ugyanezt.

Pedig a segítségkérés erőforrás

A pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy a társas támogatás csökkenti a stresszt, mérsékli a kiégés lehetőségét, és javítja a mentális jóllétet.

Nem az a kérdés, hogy szükséged van-e segítségre, hanem az, hogy megengeded-e magadnak, hogy kérj.

Egy rövid, konkrét kérés – „El tudod vinni ma te?” vagy „Most szükségem lenne egy órára egyedül” – nem gyengeség, hanem elismerése annak, hogy te is emberből vagy, és ismered a határaidat.

Hogyan kérj segítséget, ha nem szokásod?

Nem kell rögtön nagy dolgokra gondolni, kezdheted apró lépésekkel:

• oszd meg őszintén, hogy fáradt vagy,

• kérj konkrét, behatárolt segítséget,

• engedd meg, hogy más ne pont úgy csinálja, ahogy te.

A segítségkérés nem azt jelenti, hogy nem vagy elég, hanem azt, hogy ember vagy.