Mitől esik el folyton a gyerek? Ez lehet az oka, ha sokat csetlik-botlik

Az egyensúlyi rendszer éretlensége és a fennmaradó primitív reflexek befolyásolhatják a gyermek mozgáskoordinációját, ami hatással lehet a mindennapi tevékenységeire és akár a tanulására is. Ebben a cikkben végigvesszük, hogyan ismerhetjük fel ezeket a jeleket, és milyen játékos módszerekkel segíthetjük gyermekünk egyensúlyának és mozgáskoordinációjának fejlődését.

Mely reflexek okoznak koordinációs problémát?

A mozgáskoordinációs problémák hátterében gyakran az idegrendszer éretlensége áll, amely szoros összefüggésben van a primitív reflexek működésével. A primitív reflexeknek csecsemőkorban fontos szerepük van, de idővel le kellene épülniük. Amennyiben ez nem történik meg megfelelően, az hatással lehet a gyermek egyensúlyának, beszédének, figyelmének a fejlődésére, ami befolyásolhatja a mindennapi tevékenységeit és az iskolai teljesítményét is.

Moro-reflex

A Moro-reflex már magzati korban kialakul, és újszülöttkorban (2-4 hónaposan) kellene leépülnie. Ez egy természetes védekező reakció, amelyet hirtelen ingerek – például hang, fény vagy mozgás – váltanak ki, ilyenkor a baba először kitárja, majd behúzza a karjait és lábait.

Ha a reflex nem épül le időben, a gyermek túlérzékenyen reagálhat a környezeti ingerekre, ami folyamatos belső feszültséget okozhat. Ez szorongáshoz, alkalmazkodási nehézségekhez, alvászavarokhoz, döntésképtelenséghez, alacsony önbizalomhoz és a fáradtságérzés, illetve a hiperaktivitás váltakozásához vezethet. Továbbá az integrálatlan moro-reflex hosszú távú hatásai lehetnek gyenge mozgáskoordináció, olvasási, írási nehézségek.

Mi az az ATNR reflex, és miért fontos a gyermek fejlődése szempontjából?

Az ATNR (aszimmetrikus tónusos nyaki reflex) egy olyan veleszületett mozgásminta, amely már a pocakban megjelenik, és körülbelül 6 hónapos korig aktív. Segíti a magzat mozgásait az anyaméhben, ezáltal serkenti az egyensúlyérzékelését és az idegrendszer fejlődését. Ez a reflex támogatja a születés folyamatát is – így amikor a baba természetes úton születik, az ATNR tovább erősödik. Éppen ezért lehetséges, hogy a császármetszéssel született babák emiatt veszélyeztetettek.

Amikor az újszülött oldalra fordítja a fejét, az ATNR reflex hatására a karja ugyanazon az oldalon kinyúlik, míg a másik behajlik – ez biztosítja például azt is, hogy hason fekve a baba szabadon tudjon lélegezni.

Ez a reflex normális esetben körülbelül fél éves korra leépül, átadva a helyét bonyolultabb mozgásmintáknak, amelyek nélkülözhetetlenek a további fejlődéshez.

Mi történik, ha az ATNR reflex fennmarad?

Ha az ATNR reflex nem épül le időben, többféle nehézséget is okozhat a gyermeknél:

• Akadályozhatja a kúszás és mászás szabályos elsajátítását (amikor az ellentétes kar és láb mozog együtt), pedig ezek a mozgások nagyon fontosak a szem-kéz koordináció fejlődéséhez.
• A fennmaradt ATNR reflex megnehezíti, hogy a gyermek átnyúljon a testközépvonalon (például jobb kézzel a bal oldalra), ez pedig megnehezíti, hogy mindkét kezét különböző feladatokra tudja használni.
• Gyakran előfordul, hogy nem alakul ki egyértelműen domináns szem, kéz vagy láb, ami hatással lehet a későbbi tanulásra is.
• Azok a gyermekek, akiknél nem épült le ez a reflex, azok „ügyetlennek”, esetlennek látszanak a mozgásos feladatokban, például gyenge az egyensúlyérzéke, gyakran elesik, labda elkapása, dobása nehézséget okoz.
• A szemmel való követés is gyengébb lehet, ami az olvasás, írás és helyesírás megtanulását is hátráltathatja.
• Iskoláskorban az ATNR reflex fennmaradása sokszor diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia tüneteiben nyilvánulhat meg.

Tónusos labirintus reflex (TLR) – előre és hátra

Már a magzati életben jelen van az úgynevezett tónusos labirintus reflex (TLR), amely kétféle irányban működik: előre és hátra. Ezek a reflexek az újszülött testtartását, izomtónusát és egyensúlyérzékét segítik az első hónapokban, de idővel le kell épülniük ahhoz, hogy a gyermek mozgása megfelelően fejlődjön.

TLR (Tonikus Labirintus Reflex) – Előre

Ez a reflex már a magzati korban aktív, és normál esetben 4 hónapos korra leépül.

Ha nem épül le időben:

• A gyermek könnyen kibillenhet az egyensúlyából, különösen, ha lehajtja a fejét.
• Nehézséget okozhat a kúszás, mászás.
• Sérülhet a térérzékelés, nem jól becsüli meg a távolságot vagy mélységet.
• Nehezére eshet a futás, ugrás, hosszabb állás.
• Félhet a magasságtól, mert nem bízik az egyensúlyérzékében.
• A szemmozgás zavara tanulási nehézségekhez vezethet.

TLR – Hátra

Ez a reflex is születéstől aktív, de lassabban épül le – kb. 3 éves korra.

Ha fennmarad:

• Mozgása merev, izmai feszesek lehetnek.
• Egyensúlyérzéke gyengébb, nehezen koordinálja a mozdulatait.
• Sportolás, testnevelés, futás nehéz lehet számára.
• A szemek mozgása sem működik jól, ami tanulási nehézséget okozhat.

Hogyan segítheted gyermeked fejlődését?

A fennmaradt reflexek leépíthetőek játékos mozgásos gyakorlatok segítségével. Fontos, hogy a gyermek minél több időt töltsön aktív mozgással, lehetőleg szabad levegőn. Ilyen mozgásformák például:

• csúszdázás, hintázás, trambulinon ugrálás,
• biciklizés, pörgés-forgás, ugrókötelezés,
• kúszás, mászás, egyensúlyozás járdaszegélyen,
• lépcsőzés.

Ezek az egyszerű, de tudatosan beépített mozgások segíthetik a reflexek természetes leépülését. Ugyanakkor előfordulhat, hogy önmagukban nem elegendőek – ilyenkor szakember segítségére is szükség lehet. A vizsgálatot gyermekneurológus, gyógypedagógus vagy mozgásterapeuta végzi, akik célzott mozgásos terápiával tudnak segíteni.

Minél korábban felismerjük a fennmaradt reflexeket, annál könnyebb őket kezelni – így megelőzhetők az iskolai nehézségek is. A reflexek leépítésével támogatjuk a gyermek sikeres iskolakezdését, önállóságát, problémamegoldó képességét és társas kapcsolatait is.

Felhasznált irodalom:

Sally Goddard Blythe (2015) Reflexek, tanulás és viselkedés. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest.

Stephens-Sarlós Erzsébet (2022) A Stephens Sarlós Program. Kulcslyukkiadó. Budapest ISBN: 978-615-6471-00-0