Mozgástanulás: így segíthetjük a babánk fejlődését – a manuálterapeuta tanácsai

A babák a mozgással fedezik fel a világot. Ebben a sorozatban azt vesszük sorra, hogyan támogathatjuk a babák természetes fejlődését.

Mozgásban születünk – miért fontos a szabadság a babának?

Amikor egy baba megszületik, még nincsenek tudatos mozdulatai. Reflexek vezetik: markol, szopó mozdulatokat végez, a testét ösztönös minták irányítják. A tudatos mozgások csak fokozatosan alakulnak ki, ahogy az idegrendszere érik és ahogy a külvilág ingerei hatnak rá.

Az első hónapokban a baba „nyelve” a mozgás. Az, hogy hogyan mozoghat, mennyire szabadon fedezheti fel saját testét, alapvetően meghatározza későbbi fejlődését. Ezért is nagyon fontos, hogy szülőként lehetőséget adjunk a szabad mozgásra.

Öltözködés – a túlöltöztetés nem jó

Sok szülő félti a kisbabáját a megfázástól, és emiatt rétegesen, vastag ruhákba, zokniba, sapkába bugyolálja. A túl sok ruha azonban akadályozza a mozgást: nem tud szabadon rúgkapálni, nyújtózkodni, forgolódni.

Érdemes tehát minden nap hagyni olyan időszakot, amikor a baba könnyű öltözetben, vagy akár teljesen ruha nélkül, biztonságos, meleg szobában szabadon mozoghat. Így tudja felfedezni saját testét, megtapasztalni a határait, és így erősödnek legjobban az izmai.

A baba még a lábát is aktívan használja: ökölbe szorítja a lábujjait, egy idő után a szájába is veszi, markolássza a kezével. Érdemes erre időt teret adni neki, lehetőleg zokni nélkül.

A stabil alátámasztás szerepe

A fejlődés alapja a biztos talaj. Ha a baba keményebb, stabil felületen fekszik (például egy pléden a padlón, nem mindig puha szivacsban), könnyebben tudja megemelni a fejét hason fekvésből. Ez fogja adni azt a stabil nyak- és felső háti izomzatot, ami megtartja a fejet majd később, függőleges testtartás esetén is.

Az ültetőszékek, hinták, pihenőszékek kényelmesek lehetnek a szülőnek, de ha a baba túl sok időt tölt ezekben, elveszíti a lehetőséget, hogy saját erejéből gyakorolja a hason fekvésből fejemelést és átfordítást. Ez a fejtartó reflexek, a törzs- és nyaktartó izmok fejlődését is hátráltathatja.

A kapcsolódás lehetősége

A mozgásfejlődés szorosan összefonódik az érzékszervek fejlődésével és a szociális fejlődéssel. A baba számára az első, igazán fontos ingerek az édesanya és a közeli hozzátartozók arca, tekintete, hangja. A baba látása folyamatosan fejlődik, ha kap ingert, de eleinte nagyon közeli ingerek szükségesek ehhez.

Amikor ölbe vesszük, szemébe nézünk, mosolygunk rá, a tükörneuronok kezdenek fejlődni, aktiválódni. Ezek azok az idegsejtek, amelyek képessé teszik őt a másolásra – először arckifejezéseket utánoz, majd mozgásokat is. Ez az utánzás lesz a tanulás alapja.

Ha a baba nem kap elég lehetőséget arra, hogy közvetlen kapcsolatban, szemtől szembe legyen velünk, akkor ez az alapvető fejlődési lépcső hiányosan épülhet ki – és később már sokkal nehezebb pótolni.

Érzékszervek: érintés és szaglás

A baba első működő érzékszervei a tapintás és a szaglás. Ezekhez szüksége van a közelségünkre: arra, hogy karban legyen, vagy közvetlenül fölé hajoljunk, így tudja érezni a bőrünk melegét, a természetes illatunkat. Ez biztonságot ad neki, és megerősíti a kötődést.

Adjunk a babának szabadságot a mozgásban, biztosítsunk neki stabil talajt és sok-sok közelséget. A túlzott óvás, a túl sok ruha és a sok ülőeszköz inkább gátolja, semmint segíti a fejlődését. Az első hónapokban a legnagyobb ajándék, amit adhatunk, az a szabadság, a közelség és a sok közvetlen figyelem.