Kövérkés gyerekek veszélyben

Durva becslések szerint a kövér gyerekek 10-20 százalékánál fordul elõ hipertónia vagy anyagcserezavar.

Évtizedekkel ezelõtt még úgy tanították az egyetemeken, hogy az infarktus az idõs korúak betegsége, egy szívrohamos nõ fölött pedig összeszaladtak az orvosok, hogy kuriózumot lássanak. 1983-ban már 3000 ezer 45 évesnél fiatalabb felnõtt infarktushalálát rögzítette a statisztika, ennek okán jött létre az a program, amely a fiatalkori szív-érrendszeri traumák, illetve az ún. metabolikus szindróma(azaz a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint, a túlsúly és a cukorbetegség) kialakulásának gyermekkori megelõzését tûzte ki célul,- hangozott el egy mai tájékoztatón.

Márc.26-27-én Budapesten tartottak tudományos tanácskozását az érelmeszesedés gyermekkori megelõzésében dolgozó szakemberek nemzetközi szervezete (IGPAC), mely tanácskozás egyben továbbképzés is a hazánkban a témával foglalkozó kollégáknak. Az eseményhez kapcsolódóan tartott konszenzus konferenciát a Magyar Atherosclerosis Társaság Gyermekszekciója, amely pénteken fogadta el a gyermekgyógyászok számára kidolgozott útmutatóját a metabolikus szindróma gyermekkori szûrésérõl és kezelésérõl

A szekció elnöke, egyben a konferencia szervezõje Dr. Szamosi Tamás egyetemi docens elmondta: a társaság 1983-ban elindult programjához elõször hét megye és a fõváros csatlakozott, s bizonyára e munkának is köszönhetõ, hogy ezeken a területeken (az 1999-es adatok szerint ) 30 százalékkal csökkent a 45 év alatti infarktusos halálozás. A program ma már országos és része a Johan Béla programnak. Összesen húsz gyermeklipidológiai Állomás szûri és kezeli azokat az iskolásokat, akiknél kövérség vagy a betegségek családi halmozódása miatt vetõdik fel a zsír,- vagy szénhidrát-anyagcserezavar, illetve a magas vérnyomás gyanúja.
Mint megtudtuk, e szakrendelõkbe önkéntes alapon vihetik vizsgálatra a szülõk a gyermekeket, amennyiben a háziorvos, az iskolaorvos vagy a védõnõk úgy találják, hogy ez indokolt. A megyei kórházakban kezelt infarktusos felnõttek gyermekeinél is felajánlják a szûrést, mert a felnõttkorban kialakuló szív- és érrendszeri betegségek mögött a család életmódja és a genetikai hajlam egyaránt meghúzódhat, de ez utóbbi befolyásolható az elõbbi megváltoztatásával. A docens amerikai vizsgálatokat is idézett, amelyek szerint a hét éves korukban kövér gyerekek 7-8, míg a 13 éves korukban erõsen túlsúlyos kiskamaszok 10-18 százaléka lesz kövér felnõtt, kitéve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának.

Az otthoni vérnyomásmérésrõl szólva a gyermekgyógyász arra figyelmeztetett, hogy gyermekeknél az optimális vérnyomás felsõ értéke kétévente változik, s nem csak az életkortól, hanem a testmagaságtól is függ, ezért jobb szakemberre bízni a megítélését.

Durva becslések szerint a kövér gyerekek 10-20 százalékánál fordul elõ már magas vérnyomás, vagy anyagcserezavar s ugyancsak ilyen arányban veszélyeztetett a gyermek, ha családjában halmozottan fordult elõ infarktus. A program égisze alatt még folyik az adatgyûjtés és elemzés,- hangsúlyozta Szamosi Tamás, hozzátéve, hogy német adatok szerint már az óvodai vérnyomásmérésnek is volna értelme a kockázatfelmérés szempontjából, s ilyen kutatás hazánkban is zajlik. Annyi bizonyos, hogy a kövér gyerekek közül idõben ki kell szûrni azokat, akiknél a kezdõdõ metabilokus szindróma bármely eleme megtalálható, így életmódváltással, s ritkán gyógyszeres kezeléssel megakadályozható a súlyos betegség vagy akár a fiatal felnõttkori halálozás.