Az hogy "nem jó angolok közé jártam", lehetséges, de sajnos õk voltak az áltag középosztálybeli angolok. A többi au-pair - tõlem függetlenül - hasonló tapasztalatokról számolt be. Õk is úgy látták, hogy viselkedés - ötös, gondolkodás - ... nem ötös. Az volt az ottani magyar lányok általános véleménye, hogy a demokrácia nagyon fejlett arrafelé (de ez az ország érdeme, a több évszázados építgetés eredménye, nálunk ez EU-tól függetlenül még nagyon odébb van), viselkedni nagyon tudnak, ám nem igazán mûveltek. A politikáról például csak annyit tudtak, ami személy szerint érintette õket, valamint amit valami ok miatt a média nagyon nyomatott. Többre nem voltak kíváncsiak.
A demokráciában illõ viselkedést nagyon jól csinálták, az írott és íratlan szabályokat betartották, de ez nem mûveltség, hanem szokás. Jó szokás, nem vitatom, nagyon-nagyon örülnék, ha felénk is elterjedne. De kétlem, hogy az EU csatlakozás ehhez hozzá tudna minket segíteni. Attól félek, ami jót hozhatna az EU nekünk, az valahogy elsikkad majd. Azokat a szabályokat betartatják majd velünk, ami számukra fontos, de amitõl a mi életünk lenne jobb, azt ugyanúgy nekünk kéne megcsinálni, mint ahogy eddig is az lett volna az egyetlen megoldás. Ezügyben elég pesszimista vagyok. Félek, hogy az integráció eredménye nem az lesz, hogy nálunk is kialakul a megfelelõen mûködõ bürokrácia (mint pl az angol), meg hogy az emberek rászoknak a szabályok betartására, stb., hanem sokkal inkább a rossz szokásokat vesszük majd át még jobban. Attól tartok, hogy a jövõ generáció még jobban hasonlít majd a nyugati fiatalságra, akik számomra nem (számomra sem) túl szimpatikusak. Idike, neked tetszik, ahogy az angol és más nyugati fiatalok élnek, szórakoznak, viszonyulnak a világhoz? Vagy a gyerekek, akik tényleg egész nap a tévén lógnak? Persze ez EU csatlakozás nélkül is átjön ide, ezért mondtam már föntebb, hogy a rosszhoz már rég csatlakoztunk, akármennyire is nem örülök ennek...
Egyébként én a jó öreg Európához nagyon szeretnék csatlakozni. De a mostani, globalizációba csavarodott Európa már nagyon amerikai számomra, és tkp. ezek a vonásai nem tetszenek. Amúgy imádom Európát, a német építkezési szokásokat, munkamorált, a franciák mûveltségét, azt hogy az olaszok annyira tudnak élni, azt hogy mennyit adtak például zenében a világnak, stb. Imádom Ausztriát úgy ahogy van, legszívesebben minden nyáron ott nyaralnék, és megismerném az összes kis alpoki falut, várost. Szeretem Angliát is.
De sajnos nem ehhez fogunk most csatlakozni, hanem egy gazdasági közösséghez, és szerintem nem azért, hogy nekünk legyen jó. Ugye nem gondoljátok, hogy a mi érdekünkben várnak õk oda minket tárt karokkal? Az üzleti életben (mert ez az egész az üzletrõl szól) nem szokás tiszteletben tartani egy gyenge ország érdekeit. Biztos, hogy nem értünk van ez az egész. Lehet, hogy elvileg néhány elõnyünk is származik belõle. Meg azt sem vitatom, hogy ha nem csatlakozunk, az lehet, hogy nem az "egyedül maradás"-hoz vezet, hanem sajnos akkor magához csatol minket a keleti maffia-rendszer. Szóval mint fentebb írtam: kicsik vagyunk, és számunkra bizony nagy sz** ez az egész minden módon. Igazából nem azért szavazunk, mintha dönthetnénk bármirõl is, hisz minden megnyilatkozásból az derül ki, hogy az EU csatlakozás már egy eldöntött dolog. Ezek után az ember kicsit fura szájízzel megy el szavazni.
