Lindi, nézzétek meg a Holiday-t, nekünk bejött!
Kata, most lapzárok, de ha lesz még időm, utána nézek
együttalvás: nálunk kezdettől fogva külön ágyban aludt Isti. előbb a szobánk mellett, hogy ne zavarják a zajok+fények, aztán kb félévesen beköltözött a saját szobájába. ha egyet nyekken, azt is meghallom kilométerekre is, úgyhogy sose érezhette magát mellőzve, sose hagytam sírni.
nálunk apa kardoskodott a különalvás mellett, hogy ez mindannyiunknak jobb lesz, és hamar beláttam, hogy igaza volt. most is jól jön, hogy este 7-8 között lerakom, és reggelig nyugodtan tudok pihenni.
nem tudom melyik volt előbb, a tyúk, vagy a tojás, de Istók sose akart még a mi ágyunkban aludni (persze ez még változhat, de az se lenne tragédia, ha párszor előfordulna, de rendszert nem csinálnánk belőle, szerintem ő se).
ha álmos, szépen odamegy a saját ágyához, beteszem, puszi és alvás. egyszer mikor nagyon beteg volt és hányt, és nagyon féltettem, akkor magunk közé vettem, de így se aludt szinte semmit. kézben sem alszik el - pici korában se tette, sőt, minél több az inger, annál inkább felélénkül - szóval neki kifejezetten jó az a nyugalom és csend, ami a szobájában várja. az ágyában játékok sincsenek a maciját leszámítva, szóval az tényleg csak az alvásról szól.
szerintem erősen gyerek/szülőfüggő, hogy ki hogy szeret aludni és egyáltalán mit tehet a szülő a szoktatást tekintve, de én inkább különalvás-párti vagyok, mert engem is zavarnak a hálótársak. néha még a párom is, ha nagyon horkol. no és ha a gyerekkel alszik az ember minden éjjel, nem biztos, hogy jót tesz a párkapcsolatnak. nem csak a szex miatt. ha Isti lefekszik aludni, onnantól kezdve van lehetőségünk emberpár lenni, és nem "csak" szülők - bár még így is szinte mindig a gyerekekről beszélgetünk
azt hiszem nekem szerencsém is volt, mert Istinek is tetszett ez a rendszer. de sztem simán "megtörtem" volna, és még apáját is kibobom az ágyból, és vele alszom inkább, ha nagy szívszakadás lett volna a dologból. az elején viszont így is furi volt nekem, hogy egyáltalán fél méternél nagyobb távolság legyen köztünk, mikor eddig olyan közel voltunk egymáshoz

úgyhogy pár nap türelmi időt kaptam apájától, és addig velünk aludt. végül már a 2. éjjel áttettem az ágyába, mert az apja simán ráfeküdt
jesszus, mennyit pofázom
