Biztos, hogy nem fogja még átgondolni mégegyszer ezt??? Lehet, hogy csak a hirtelen felindulásból mondta ezt neked ??!!
Hű hallod...ha annyira akarod a bébit, és most miatta neadjIsten elvetetnéd, akkor emiatt mindig haragudni fogsz rá a későbbiekben és ez egy olyan tüske marad majd benned, amit nem lehet begyógyítani.
Ha meg a másik variációt választod, akkor meg nem lesz Apafej se kicsinek se Istóknak és az nagyon-nagyon rossz tud lenni...
Most légy okos
Hátha történik valami csoda Apafejjel!
Zsan: szerintem ha a fejeden van a tetkó az nem elég védelem, inkább máshová is tetkóztassál
R
főleg amikor csak annyit láttam, hogy dől a szájából a vér... szerencsére igen simán megúszta.
Igazából nincs jó megoldás, vagyis csak az idő fogja eldönteni, hogy mi lesz az. A lényeg, hogy itt vagyunk, ha bármi van, szólj, add ki magadból, ahol tudunk, segítünk!!!
kinél szültél? 
Jaj, annyira jó volt egy kicsit elszabadulni. Csak 3 nap volt, de annyira felszabadultam tőle. Bendit egyszerűen nem lehetett kiparancsolni a medencéből. Rendesen hisztizett, amikor ki kellett jönni.
A lényeg, hogy nincs nagyobb baj, de akkor is borzalmas lehet egy vérző szájú gyerek... Jobbulást Dócinak!
delutan nem aludt, csak este hetkor, de nyolckor felebredt, meset nezett, sirdogalt, aztan egyszercsak megint elkezdodott a verzes, en mar morogtam, hogy mostmar nem kene tovabb varni, vigyuk el orvoshoz es telefonaltam a hugomnak, hogy jojjon at a kicsire vigyazni, es aztan mar omlott a szajabol a ver es apa is ketsegbe esett es akkor fogtuk a kicsit meg par cuccot meg a nagyot, be az autoba es gaz... es meg jo, hogy a kocsibol felhivtam a budai gyerekkorhaz ugyeletet, ahova tartottunk, mert mondtak, hogy nem is hozzajuk menjunk, hanem a janos korhazba (tenyleg, akkor ezek vajon mi a sz.rt csinalnak?), meg hivtam a hugom, aki kivetelesen tenyleg tiz perc alatt atert hozzank, hogy bocs, de mar majdnem a korhazban vagyunk... ja ez fel tiz korul volt... valami hatso kapun kellett volna bemennunk, de bementunk az elson, amit elertunk es a portas magyarazta, hogy merre, de meg akkor sem tudtam volna megjegyezni, ha tobbszor elmondja, es ez egy kalandpalya: ket gyerekkel rohansz egy hatalmas kivilagitatlan parkban emelkedonek felfele, a beton allati godros es kozben a kivilagitatlan, feliratozatlan epuleteket sasolod, csak szofoszlanyokra emlekszel az utmutatobol, aaaa... valameddig eljutottunk, ahol volt egy csomo ember, de az meg nem a gyereksebeszeti ambulancia volt, ugyhogy megkerdeztuk az elotte allo mentosoket, hogy most meg merre, ok meg elkezdtek magyarazni, de aztan azt mondtak, inkabb uljunk be es felvisznek, ugyhogy mentoautoval is utaztunk es egesz sokat ment, ugyhogy tokjo, hogy ilyen rendesek voltak, mert magunk sosem talaltunk meg ertunk volna oda es a sebesultnek tetszett a mentoauto, szoval szerencsere epp nem volt senki (utanunk estek be meg egy csomoan)... a vizsgaloasztalra kellett hanyatt felfektetni, harman fogtuk le (egy apolo, apa meg en) es kitisztitottak a szajat, aztan kapott helyi erzestelenitot, es osszevarrta a doki (a felso ajak es a felso szajpadlas kozott belul, pont az elso fogaknal, ahol az a hartya is van, tudjatok), szegeny allatira uvoltott, es iszonyu erovel rugkapalt en meg probaltam nyugtatgatni, de nemtom mennyire hallotta, amit mondtam... o viszont azt kiabalta (bar csak kicsit kesobb jottem ra, mikor mar felulhetett), hogy "masik lila szandal", mert kozben leszakadt es leesett a labarol 
szoval akkor meg gyalogoltunk egy csomot az utcakon az autoig (ja, lehet, hogy behajthattunk volna vele a korhaz parkjaba, de talan jobb, hogy nem, mert akkor biztosan nem talalunk ilyen gyorsan oda, mint a mentoautoval 
) es talan 11re hazaertunk, a nagy elaludt az autoban, de otthon meg kicsereltem a tokszaraz pelusat meg a tokveres ruhajat es itattam vele vizet... es a piccit visszaraktam az agyba, aki meg mindig edesdeden aludt...
Szóval drukkolok... 
az tényleg katasztrófa. Én még csak nappali fényben jártam ott, de az is élmény volt. 
