Sziasztok!
Felhívtam a kórházat, ahol műtöttek, a vérzés miatt, és azt mondták, hogy ha nem folyamatos, nincs láz, és hasfájás, nagy baj nem lehet, de jövő héten kedden (egy héttel az előírt kontroll előtt) menjek be, mert azért már nem kellene véreznem..
Tündér, tényleg elsiettem a munkát, de annyira leégtünk, mert végig táppénzen voltam, hogy már nem engedhettem meg még egy-két hetet magamnak. Tudom, hogy az egészség a legfontosabb, de abból a pénzből amit megkeresek, már egy -két orvoshoz is elmehetek..
Én is remélem, hogy mégsem öt év az az öt, a férjem is mindig ezt mondja.
Tegnap chateltem egy nődokival, ő azt írta, hogy szerinte elég a 3 hónap várakozási idő, és újra próbálkozhatunk.
Azért amit szekeres írt, az elgondolkodtatott, hogy hiába várták ki először a 6 hónapot.. Nem tudom mit tegyek, a férjem arra hajlik, hogy próbáljuk meg minél előbb a dolgot..
Babicskó! Nagyon rossz arra gondolni, hogy mi lett a babával, az én férjem ezen nagyon kibukott, őt is ez a kép üldözi, hogy biztos kidobták. Mikor először elmondta nagyon megviselt, aztán többet nem beszéltünk róla. Talán jobb lenne a lelkünknek, ha méltón elköszönhettünk volna tőle, habár nem is tudom. Én oda sem mertem nézni, mikor megszületett, és lehet, hogy nem is bánom.
Faul, nagyon jó a vonalzód, nagyon jó lenne, ha már én is itt tartanék. Persze nem sietek sehova, és úgy is érzem, hogy előbb el kell gyászolnom a picit, hogy elég erős legyek a következőnél.