Macska,
te nem is egy macska vagy, hanem egy oroszlán. Vagy nem tudom.

+++ És az az ölelés...
Kattix,
még neked akartam egy csomó mindent írni, de közben eltelt egy fél nap, és ilyenkor már nem úgy jön, mint frissiben, de akkor nem hagytak a családtagok elmélyülni.
De ami a lényeg: ne érezd magad hülyén, mert örülnél valaminek vagy aggódsz magad miatt. Sztem Macs biztos nem akarná, h átmenjünk siratóasszonyokba. Úgyhogy gyere és mesélj, oszd meg kételyeidet, örömeidet, úgy, mint bárki más. Biztos, hh sokunkban most az ég leginkább, hogy mi van Kicsi Mirkával és családjával, de emellett is van egy csomó dolog, ami miatt izgulunk, drukkolunk, itt vagyunk. És igenis kellenek a pozitív dolgok, a nevetések és minden.
A cukrod meg tényleg aggaszthat, de biztos nem lesz semmi baj, csak figyelj oda rá, tartsd be a szabályokat és hallgasd meg azokat, akiknek hasonló problémájuk volt, hátha mondanak valami okosat.

És kedvenc felszólításom: no para!
És pl Gigi sem aktív tagja már a topiknak, de tegnap vagy mikor volt terheléses cukron, és biztos őt is izgatta a téma, és majd elmeséli, ha akarja, és aki oltani viszi a gyermekét, meg akinek új foga jön, egyebek, biztos szívesen elmesélné, úgyhogy hajrá.
És itt most meg is ragadnám a lehetőséget egy kevésbé sírós sztorihoz: tegnap Eszter lábán egy liláspiros harapásnyomot fedeztem fel. (No para, ez előforul errefelé.

) Kifaggattam, hát egy kisfiú harapta meg a bölcsiben, összevesztek valami játékon, és Eszter lecsapta a kisfiút. És én: "-Ki kezdte?" És Eszter, a világ legtermészetesebb hangján: "-Hát én!"
És gyarló én, most azt szeretném, ha lenne még 2 nap jóidő, mert balatonoznánk még egyet idén, fürdéssel, miegymással, de ne nekem drukkoljatok, az most Mirkának kell.
neet