Sziasztok Kismamik
Itt vagyok ám rendszeresen,mindent elolvasok amit írtok,csak írni nem nagyon szeretek.De most erőt vettem magamon,és leírom én is a véleményem.
Otthonszülés:
Nekem alapvetően nagyon tetszik az ötlet.A dédanyám és a nagymamám is bábasszonyok voltak falun,szerencsére mind a kettőt megismerhettem,és annakidején sokat meséltek nekem erről a dologról.
-tehát:ha a szívemre halgatnék,akkor biztosan otthon szülnék,a szép,meghitt hálószobánkban,ami csak a mi területünk,ha 10 ember látta,akkor sokat mondok.
_ha viszont az eszemre hallgatok,akkor irány a kórház.És ez lesz,mert nem merek semmit kockáztatni,mert nem csak magamról van szó.
Ami az én szemszögemből követelmény a szülésnél:
-egyedül legyek a szobában,senki ne szenvedjen mellettem.
-ne legyen rivaldafény
-ne kelljen feltétlenül háton fekve világrahozni a kicsit
-a kórházi személyzetből max 2 ember legyen bejáratos a szobába
-mindjárt szülés után tegyák rám a bébit,és várjanak a köldökzsinór elvágásával.
-látogatók közül csak a férjecském,senki más.A többiek várhatnak,amíg hazaérünk.
Tudom,hogy sokat akarok,és azzal is tisztában vagyok,hogy az elvárásaim közül kevés fog megvalósulni(vagy egyik sem)de álmodozni azért lehet
Nem tudom miért,de én úgy érzem,hogy nekem így könnyebb lenne,mert én a szülést és a születést egy nagyon intím,bensőséges dolognak tartom,és az én véleményem szerint se a babának,se a mamának nincs szüksége nagyközönségre.
Tudom,hogy hosszú voltam,de nézzétek el nekem,úgyis ritkán írok.
Szép napot mindenkinek
