Sziasztok Csajok!
Képzeljétek, szentestén be kellett mennem a kardiológiára ellenőrzésre, mert már a terhesség előtt is beteg volt a szívem, úgyhogy most kaptam a meglévő 4 féle gyógyszerem mellé egy ötödiket. Mert szokott fájni és összevissza dobogni a szívem, meg néha fulladok. A lábam is dagad, de ezt nem árultam el a dokimnak. Így is megnézte a visszereimet, meg nekem volt már korábban visszér gyulladásom, úgyhogy valószínűleg injekciózni kell majd magam nemsoká

És jól megbiztatott, hogy egy- másfél hónappal a szülés várható időpontja előtt lehet, h be kell majd feküdnöm

És, hogy pihenjek többet! A 16. hét óta szigorúan feküdnöm kellene így is, hát, hova pihenjek még többet?!
Na, ez a 24.-e amúgy is balfék egy nap volt, mert az orvostól hazajövet kitaláltam, hogy gyorsan csinálok még egy sütit, amihez kellett volna kávé a krémjébe, nyugodtan dolgozgatok a konyhába, erre egy méterre tőlem felrobbant a kávéfőző.

Tele lett a konyha üvegszilánkkkal és forró kávéval. Takarítok ezerrel, kiöntöm az előző napi paradicsomlevest a WC-be, ilyen még nem volt, visszacsapott a WC tartalma, egyenesen az arcomra...

már ekkor elegem volt a napból,de így telt a továbbiakban is: több süteménnyel jártam úgy, hogyha felemeltem egy szeletet, abban a pillanatban letört a fele, de nem ám a tányérra pottyant, rá a padlóra, hogy takaríthassak. A 3 napja kiteregetett ruhák még mindig vizesek voltak, mehettem a csúnya ruhámban anyóslátogatóba. Már majdnem elértünk anyósékhoz (80 km), amikor kiderült, hogy a sütiket, amikkel annyit kínlódtam, otthon hagytuk. Mehettünk vissza.
A párom meg nem bírta visszafogni a röhögést. Főleg a WC trükkjénél. De ha egyszer találkozok egy Murphy nevű illetővel, akkorát rugok belé, hogy megkerüli a Holdat.

A végén már olyan mérges voltam, hogy ki akartam hajítani az ablakon a karácsonyi CD-t. Olyan boldog vagyok, hogy végetért a Karácsony, pedig annyira vártam! Sose volt még ilyen pechszériám!
Amúgy jól telt nagyon. ÉS most visszaolvasok, de ezt muszáj volt kinyígnom magamból.
Leveli 26+1