Sziasztok,
huh otthon nem megy a netem (még mindig

) szóval csak a cégnél tudok fórumozni, úgyhogy most volt mit pótolni péntek du óta
Verusért én is aggódom nagyon...
Az a helyzet, hogy nekünk ez a pici két év kemény várakozás/próbálkozás/végén már kínlódás után érkezett - két éve, amikor elkezdtünk próbálkozni, gyakorlatilag elsőre teherbe estem, aztán hat hetesen elvetéltem. Rettenetes volt, de mikor elkezdtem vérezni, nekem a doki rögtön felírt Utrogestant. De három napra rá mégiscsak bekövetkezett... (jófej ultrahangos orvos mit mond az asztalon bőgő nőnek? "gyönyörűen kitisztult, mintha soha nem is lett volna ott" na kössssz) engem is mindenki azzal nyugtatott, hogy ennek akkor így kellett lennie, biztos volt valami olyan baj, ami miatt nem lehetett volna egészséges - persze ezt akkor elég nehéz volt felfogni. Úgyhogy most hét hetes koráig nem is mertem igazűn elhinni, hogy mi van. De most nagyon bizakodó vagyok!
Rosszullétek - ugyanaz a helyzet, mint veled, Dina, mikor szóva teszem, hogy de jó, már egy napja nem volt öklendezés, akkor egy óra múlva tuti rám jön. Mondjuk mostmár "csak úgy" tényleg egyre ritkábban, de bizonyos szagoktól néha órákig rosszul vagyok
Dina, szerintem nem gáz ilyeneket leírni, sőt, igazából azt gondolom, egy ilyen fórum pont azért jó, mert olyasmit is meg tudunk beszélni, amit lehet, hogy az ember a nem várandós barátnőivel nem tud megosztani.
Baba neme - nálunk a családban általában nem nézték meg előre, legyen csak meglepi születéskor, de férjem rögtön mondta, hogy ő szeretne úgy készülni, én meg csak egyszerűen kíváncsi vagyok

szóval ha megmutatja, hogy kislány-e vagy kisfiú, nem fordulunk el
macsek: szerintem tök jó ötlet hét elején kitenni a táblát, így könnyebb a nyomon követés, hogy kivel mi van
fotókat is szuper, hogy tettetek fel, mert valahogy nekem jobb úgy írni, hogy tudok arcot párosítani a nevekhez
