Azért ez nem lehet egyszerű. Ezt a részét annyira nem irigylem.

Bocsánat.

Én tök félnék, hogy túl mérges lennék rá, hogy nem tudom, mit csinálnék vele, vagy ha ott aludna el mellettünk, akkor ráfeküdnék, lelökném (a T.-ék ágyáról többször is leesett már éjszaka a gyerek

), vagy nem kelnék fel, ha sír, ha éhes stb. Közben ott a tudat, hogy apukának másnap dolgoznia kell, őt is óvná az ember, meg saját magát is persze, de a vámpírka (most már a gyerek szinonimája) nincs tekintettel se apukára, se anyukára. Hát szép.