Nekem az elmúlt egy hétben nőtt bazinagyot a hasam! De fájt is már kora délutántól késő estig, elég komolyan
Mikor voltunk UH-n feltűnt, hogy elég szűkösen van a gyerek, mondta is nőgyógyász, hogy az a hét alapból nem is igazán alkalmas az UH-ra, mert viszonylag nagy a gyerek, kevés a víz, na és ezt a lemaradást hozta be nekem a napokban a méhem, hogy nagyobb hely, és több víz legyen a babunak. Szóval a 15. hét körül ez normális...
De azért van ott pocak, bár utcai cuccban tényleg fel se tűnne
Na, és most jön a feketeleves
'+!"+%!/%/==(%%!/+!%'"%!/=/((%=!....- mondanám, ha előttem állnál
1. a babának semmiképp! Neki meg kell maradnia, és ehhez neked kell a tökéletes "inkubátornak" lenned. De te nem inkubátora akarsz lenni a babádnak, hanem egy fél nemzet agregátora! De most nem ez a feladatod! Minden energiáddal azon kéne lenne, hogy neki ne essen baja.....
2. Magadnak sem teszel jót! Hiába is várod, hogy bárki is értékelje, hogy terhelhető vagy, ezt inkább csak meglovagolják az emberek, mint elismerik! És senki nem fog neked "munka hőse" szobrot emelni, sőt a kolléganőid, majd úgy fognak emlegetni:- Emlékeztek arra a bociszemű lányra, aki a vécénél ült, és volt olyan hülye, hogy itt dekkolt, mikor rég nem kellett volna dolgoznia?!?!?!?!?!
3. A párodnak sem! Mert tök érthető, hogy belevonod a házimunkába ennyi meló után, de most az lenne neki is a legjobb, hogy miután te szép kényelmesen elvégzed a házimunkát hétköznap, hétvégén valami finomsággal várod, és utána együtt henyéltek a hétvégén, ábrándozva szerelmetek gyümölcséről. Vagy vásárolgattok neki egy-két rugit (mármint a gyereknek, nem a férjednek
4. A munkahelyednek sem jó ez! Akármilyen családias is a céged, nyilván profitorientált, és egy újonnan alkalmazott, ambíciózus, bizonyítani akaró munkatárs sokkal többet hozhat a konyhára, mint egy "mosott szar", mártír kismama, akinek kedvenc szórakozása, a babanetezés (félre ne értsd, imádom, hogy itt vagy, de dramaturgiailag ez kellett ide
Szóval nem ragozom! Ki a fenét akarsz becsapni?! Meglesznek nélküled, bármennyire fáj is ez!!!! A a babádnak viszont csak te kellesz!!!!!!!! És hidd el, lehet hogy az első pár napban lézengeni fogsz a lakásban, és nem tudsz mit kezdeni a szabadidőddel, de idővel meg azon fogsz agyalni este hogy mehetett el ilyen gyorsan a nap, mikor nem is csináltam semmi!? (Tapasztalat)
És még egy kis sztori:
Anyósom ugyanolyan munka hőse típus, mint te! Nemrég mesélte, hogy mikor ő terhess lett a férjemmel, még a szövőgyárban dolgozott, de amint kiderült, egyből átették gépkezelőnek, tehát nem kellett cipekednie! De ő, mivel ő olyan kemény asszony, hat hónapos terhesen is emelgette a többtíz kilós íveket (pedig nem kellett volna!!!), aminek az lett a vége, hogy 6 hónapos terhesen megindult a szülés egy emelésnél (ezelőtt 30 évvel, tehát a bébi esélyeiről ne beszélgessünk), és a férjem csak annak köszönheti az életét, hogy anyósomat két hétig mélyen altatták, és így megúszták a koraszülést!
Ezt ő azért mesélte el, hogy bizonyítsa, mennyire jó munkaerő, és milyen kemény nő, és nézzünk fel rá! De tudod mit gondolok róla, hogy egy felelőtlen, tudatlas, seggfej volt, és veszélyestette a gyereke életét a saját előmenetele miatt, ami gyakorlatilag megbocsáthatatlan!
Persze közel sem azonosítalak vele, csak szeretném, hogy megértsd, ez a korszak pótolhatatlan!!!! És őt az nem az fogja érdekelni, hogy hány számlát intéztél el naponta, hanem hogy pihentél-e eleget az ő érdekében!!!!
Ja, és amúgy nekem van két "kismamis" könyvem is, és mindkettő akkora fos, hogy ha egy he-he-szint poént olvasok benne, már felírom magamnak
Ja, és mindent, amit írtam szeretetből írtam, nem pedig basztatásból, remélem érthető
puszó












[/























