Sziasztok!
Akkor egy rövid beszámoló..., amíg Petrám fel nem ébred.
Szerda reggel 7-kor jelentkeztünk a szülőszobán, kaptam beöntést, felraktak egy infúziót, aminek még a mütét előtt le kell folynia, majd rákötöttek a cgt-re.
A ctg-n ua. volt, mint pénteken, Petrának leesett a szívhangja 70 körülire és ott volt jó pár percig. Párom rohant a szülésznőhöz, aki adott nekem oxigént, és hívta a dokit, aki elment vizitelni, mert úgy volt, hogy vizit után kezdi a műtétet.
Az oxigéntől nagy nehezen felment 100 körülire, majd lassan 120-ra. A doki rohant, 3 perc múlva ott állt az anesztezes, és egy csomó zöldbe öltözött ember. Már toltak is a műtőbe, és kb. 10-15 perc múlva kint volt a kislányunk.
Úgyhogy annyira gyorsan történt minden, hogy felocsúdni sem volt időm. Hogy a szívhang mitől ment le, azt nem tudták megmondani, mert minden rendben volt utána.
A császár nem igazán viselt meg, én sokkal rosszabbra számítottam. Másnap már "simán" járkáltam, hajoltam, ültem. Harmadnap már törökülésben etettem. Nem mondom, hogy nem fáj a hasam, de ez semmi a cicimhez képest.
Tegnap elhamarkodottan mondtam, hogy van bőven tejem, mert éjszakára már nem tudtam eleget fejni. Úgyhogy éjjel tápszert kapott, meg most reggel is. Reggel tudtam fejni a köv. etetésre, de a bal mellemre már a mellszívót sem tudom feltenni, mert a seb kezd leválni, és alatta nedvedzik. Úgyhogy azt kézzel fejtem (háromnegyed óra alatt kb. 15 ml... picit elfáradtam).
Anitja! Igen, használom a Garmastant, nekem is szépen szárít. Fejés után hagyok rajta egy kis tejet, megvárom, míg megszárad, aztán kenem be.
Szellőztetem amennyit lehet, de muszáj egy idő után melltartót vennem, mert folyik a tej.
Első éjszaka itthon: kb. 5x riasztott be a légzésfigyelő. Aztán a hajnali etetés után közelebb húztam egymáshoz az érzékelő táblákat, és levettem 3-ra az érzékenységet, azóta nem riasztott.
Petra nagyon jó kislány, szépen eszik, most már 50 g-kat simán benyom, aztán úgy bealszik egy pillanat alatt, hogy szinte még büfizni is elfelejt.
Gyógytornázni kell a lábait, mert nagyon felhúzza őket (állítólag azért, mert úgy ült a hasamban hónapokon keresztül, és ezt szokta meg). Szereti, mosolyog, meg a kezét babrálja, miközben tornáztatom, meg kell zabálni.
Majd rakok fel képeket.
Ja! és a férjem levideózta a kiemelést, így én is meg tudtam nézni, hogy hogyan született meg!
Látom, vannak újak is, üdv. Nektek!!!
Lányok kitartás, mindenki hamarosan babázni fog!!!!
