Rólunk: mély hang mizéria folytatódik...
Képzeljétek, tegnap este megjártuk a kórházat. Mint írtam, anyunak van gégész ismerőse, felhívtuk, ő pedig felhívta az itteni kollegát, no, szóval soron kívül megnézték Botit.

Így éreztem jónak, ha már dokinéni beleültette a bogarat a fülembe. Így tiszta a lelkiismeretem.
Beértünk a vizsgálóba, doktorbácsi már várt. Kérdezi, hogyan is lehetne szóra bírni a gyereket, hadd hallja ő is azt a mély hangot

. Erre mi azonnal lázas motiválásba fogtunk apjával

, hogy megszólaljon, de semmi. Erre doktorbácsi ránéz, és köszönti: Szia Botond. Erre fiam: "Szeeeeeeeeebusz!

. Akkorát nevettünk, és Botinak is tetszett, hogy Ő most hű de vicceset mondhatott

. Doki szerint tényleg nagyon mély a hangja, meg kell nézni. Először a fülét vizsgálta, szerencsére fiam hősként tűrte, nem talált semmi eltérést. Aztán sajnos le kellett fognunk, hogy gégevizsgálatot csináljon. Doki készített minket, hogy most ökölődni fog a fiunk, mert a ledugott tükör zavarja, de meg kell emelni a gégefedőt(vagy mit..), hogy lássa, minden oké-e.

. Nagyon jó fej volt, mindent elmagyarázott. Azt is, hogy csupán 2 másodpercre van szüksége, hogy a hangszálakat is megnézhesse. Ha nem sikerül valamiért, javasolni fogja, hogy egy másik időpontban altatásban gégetükrözést hajtsunk végre, hogy utánajárjunk a dolognak, bár ő nem hiszi, hogy itt baj van...Na, erre én kész lettem teljesen, a sírás fojtogatott, hogy ilyen helyzetbe hoztam a Gyerekemet

. No, nekiláttunk a gégevizsgálatnak, Apa ölében lefogta Botikámat, én pedig a fejét. Hát, a szívem szakadt meg ettől a riadt tekintettől

. DE sikerült végül, 4 másodpercig is nyitni tudott valami izét ott a gégében

, és meg tudta nézni. És közölte, hogy Botondnak az égvilágon SEMMI baja, minden olyan, amilyennek lennie kell, gége, gégefő, hangszalagok.... Na jó, azért még megnézte az orrüregét is...

, szegény drága Kisfiam könnyes szemmel tűrte, tűrte, itt már nem is sírt. Hát ez van. Az én hangomat hallván mondta a doki, hogy ez biza genetika. Alkati dolog, nincs semmi gond, nyugodjunk meg. Ő ilyen, el kell fogadni, hogy mélyebb a hangja, mint a többi gyerkőcnek. Hát én könnyen elfogadom

, szerintem nagyon nagyon édes

.
Mielőtt bementünk a doktorhoz, már felkészítettem Botit, hogy most megmutatjuk a torkát, stb...És ha készen leszünk, kap egy hatalmas meglepetést.
Mikor tényleg végeztünk, mondom neki: "Látod, készen is vagyunk, anya és apa olyan büszke Rád, hős voltál." Erre Ő : "Lepetés???"

Jaj, ezen is jót nevettünk, doktorbácsi szaladt is matricáért
