Sziasztok.
Este hírekben hallottam már a taxis szülésről, ledöbbentem, szegény taxisnak azt hiszem életrevaló élménye lesz.
Valóban, én is kitüntetném....
Most, hogy a diszpécseres felvételeket is hallottam, én is bőgtem, mint egy gyerek.
És irigylem a csajt, mert az elsővel 1,5 napot, a másodikkal "csupán" 5,5 órát vajúdtam
Ági: köszi a kérdést, Nóci nagyon örült, meg főként azzal dicsekedett el, amit maguk készítettek: kis mézeskalácscsomagot készített minden gyerek. Maguk sodorták, szaggatták, díszítették, ovikonyhán kisütötték.
Muszáj megosztanom veletek legújabb bosszúságom, mielőtt felrobbanok.
Ma lesz a céges karácsonyi vacsi, amire meghívtak engem is.
Persze apának is ma van, meg az egyik szomszédnak, akivel egész jól el van a Vica. Sárváron lesz, anyámtól kb 500 méterre, de este 6-kor.
Kedden mondtam anyámnak, hogy nem lenne-e gond, ha bejönnénk úgy 4 körül, ott elrendezem a gyereket, a 6 órás szopit kicsit előre hozzuk, utána megetetheti, és ellehetne vele, 8-ra ott vagyok, megfürdetem, és ott alszunk, hogy ne kelljen akkor már este autóznom (igaz, csak 15-18 km, de este sok a vad, meg nem tudtam, milyen utak lesznek).
Erre közli velem, hogy ő szombaton disznóölésbe jön Ostffyasszonyfára (a faluba, ahol lakom, az öccséékhez), és már minden le van szervezve, nem mondhatja vissza, délután jön érte a sógornője, de én azért ott aludhatok a lakásban.
Gondoltam, köszi b..dmeg, a gyerekeket meg egyedül hagyjam ott??
Mondom neki, hát, akkor kiviszlek én este, vagy reggel korán (mivel újságkihordók az öccséék, 7-fél 8-nál előbb nem ölik le, különben is anyám nem a húsnál segít, hanem a konyhán főz, mosogat). De őőőőőőő már lebeszélte, hogy jönnek érte.
Tökre elkenődtem, mert - akárcsak ti - ritkán jutok el bárhova, és nagyon készültem már hetek óta. Itthon keseregtem, erre jött a szembeszomszédom (állítom, hogy boszorkány - a szó jó értelmében, mert bár neki nincs gyereke, de nagyon ért hozzájuk. Mikor én már feladnám a küzdelmet, 2 perc alatt elringatja a Vicát).
Mondja, hogy hát vigyáz ő a babára, Nócira meg kérjem meg a Kati nénit, hogy vigyázzon.
Kati néni elsőre igent mondott.
Igen ám, de ha én Vicát itt etetem meg, hogy 6-ra beérjek, legalább 5-kor szoptatnom kéne. 8-ra meg itthon kéne lennem, és az így is 3 óra, amit este nem nagyon szokott már kibírni a lányom.
Ezért kitaláltuk, hogy eljön velem, anyámnál szoptatok, ott marad a Vicával, és így nyerünk nekem közel 1 órát.
El is mondtam anyámnak. Azt még tudni kell, hogy anyám is ismeri, és tudja, hogy én tűzbe tenném a kezem a Marikáért, állandó kulcsa van a kapuhoz, lakáshoz nálunk, tudja, hogy hol tartom a pénzt, inkább betenne valamit, mintsem elvinne.
Ráadásul a lakás negyede az enyém, de azért nem akartam, hogy anyu tudta nélkül legyen ez a dolog.
Erre fel ma reggel felhív anyám

:
Hogy neki micsoda nagyszerű ötlete van! Ha a Nócit úgysem hozom, mivel Kati néninél van, akkor ő befér mellénk a kocsiba, és ráérne este velünk kijönni!!!!!
Ja, mondom, kedden még az volt, hogy már megígérted!
Igen, de hát azt le lehet mondani, nálunk alszik, a Gábor meg majd reggel átviszi az öccséékhez!

ÉÉÉÉÉÉÉs, akkor a Marika sem fog legalább unatkozni nála az üres lakásban!!!!!

Nem ám azt mondaná, hogy akkor nem kell eljönnie, ááááá!
Tehát még mindig nem az a lényeg, hogy segít, meg vigyáz az unokájára! Á, dehogy! Egyszerűen nem akarta, hogy ott maradjon a szomszédasszonyom, de ezt nem merte megmondani!
