Na, ma bementem a melóhelyre, a szerződést végre megkaptam, egyik munkatársnőmnek adták oda, hogy hozza el, itt lakik a szomszédban, de egész hétvégén nem volt rá ideje....na mindegy a lényeg, hogy megkerült végre, így van határozatlan munkaviszonyom. Ez félsiker.
Sajna a pótjegyzéket hiába adta fel 10.-én a számfejtő, valahol elveszett, vagy a postán vagy már az önkorinál. Anélkül meg nem utalhatnak. Komolyan a fejem a falban...
Szóval most azt kértem, ha szerda reggelig nem kerül elő, kérjenek mégegyet, de sztem holnap megpróbálom előbbre hozni egy nappal, mert ez már a vicc kategóriája. Vki vhol nagyon bénázik a fejünk fölött.
Levi meg szegény, hiába kelt 9kor, már délben hazafelé be akart aludni, mert az önkoriban persze mindenki tutujgatta, ami nem volt most ínyére, pedig szeret a kp.-ban lenni, de nem betegesen és fogzósan. Jó kis hisztiket vágott le, de volt lépcső, ami ugye itthon nincs és ez volt a nap fénypontja. Na, neki nem nekem, mert fel-le-fel-le, ez ment hosszú ideig. Szóval megvolt a napi edzés.
Aztán hazajöttünk, persze megint egy adag hiszti, a kaja miatt, de sikerült belediktálnom pár falatot és most szuny.
Én meg megmentettem egy fél csirkét, mert a pipileves hudisát nem eszi apája, mi meg Levivel nem bírunk annyit enni. Eddig pépesítettem és fagyaztottam, de már nem fér el több, így ma felfőztem pörköltnek a husit és tarhonyával bekevertem. Egész fincsi! Van itthon friss ubi is hozzá, szóval most két napig meg vagyok mentve a konyházástól.
Gyerekszoba: sajna az antikbútorok elképesztő helyet foglalnak el, így azokat nem tudom kivinni, és abban van a ruhatárunk is. Így igazándiból a szoba kétharmada lesz babaszoba, de terveim szerint a komód tetejére beférnek a játékok, az egyik falra csinálunk kisvakond és pár jármű hungarocellt, megfestve, illetve felragasztok rengeteg éjjel világító csillagot a plafonra. Aztán ha befér akkor még egy kiságy vagy ha Levi hajlandó kiszokni, akkor marad a mostani matrac. Egyenlőre annyira ragaszkodik a kiságyához, hogy néha napközben is becsücsül olvasgatni, azt meg nem akarom, hogy kistesó azzal kezdje, elszedi a féltett rácsoságyat. Szóval ez még kérdéses.
Boni, hajrá tesód, majd írj, hogy mizu. Képek szuperek!
Mazska, hát én sem érzem azt a kicsattanó energiát. Főleg koradélután eresztek le, de rettenetesen. Pedig akkor tudok haladni egy csomó mindennel, ha Levi alszik.
Niki, reméljük, lesz külön szobátok!!! Nem lehetett könnyű. Még mindig teljes a hírzárlat közöttetek anyóssal? Férjed sem próbálkozik a békítéssel?









<



[/url]



























