Na, ma bementem a melóhelyre, a szerződést végre megkaptam, egyik munkatársnőmnek adták oda, hogy hozza el, itt lakik a szomszédban, de egész hétvégén nem volt rá ideje....na mindegy a lényeg, hogy megkerült végre, így van határozatlan munkaviszonyom. Ez félsiker.
Sajna a pótjegyzéket hiába adta fel 10.-én a számfejtő, valahol elveszett, vagy a postán vagy már az önkorinál. Anélkül meg nem utalhatnak. Komolyan a fejem a falban...
Szóval most azt kértem, ha szerda reggelig nem kerül elő, kérjenek mégegyet, de sztem holnap megpróbálom előbbre hozni egy nappal, mert ez már a vicc kategóriája. Vki vhol nagyon bénázik a fejünk fölött.
Levi meg szegény, hiába kelt 9kor, már délben hazafelé be akart aludni, mert az önkoriban persze mindenki tutujgatta, ami nem volt most ínyére, pedig szeret a kp.-ban lenni, de nem betegesen és fogzósan. Jó kis hisztiket vágott le, de volt lépcső, ami ugye itthon nincs és ez volt a nap fénypontja. Na, neki nem nekem, mert fel-le-fel-le, ez ment hosszú ideig. Szóval megvolt a napi edzés.
Aztán hazajöttünk, persze megint egy adag hiszti, a kaja miatt, de sikerült belediktálnom pár falatot és most szuny.
Én meg megmentettem egy fél csirkét, mert a pipileves hudisát nem eszi apája, mi meg Levivel nem bírunk annyit enni. Eddig pépesítettem és fagyaztottam, de már nem fér el több, így ma felfőztem pörköltnek a husit és tarhonyával bekevertem. Egész fincsi! Van itthon friss ubi is hozzá, szóval most két napig meg vagyok mentve a konyházástól.
Gyerekszoba: sajna az antikbútorok elképesztő helyet foglalnak el, így azokat nem tudom kivinni, és abban van a ruhatárunk is. Így igazándiból a szoba kétharmada lesz babaszoba, de terveim szerint a komód tetejére beférnek a játékok, az egyik falra csinálunk kisvakond és pár jármű hungarocellt, megfestve, illetve felragasztok rengeteg éjjel világító csillagot a plafonra. Aztán ha befér akkor még egy kiságy vagy ha Levi hajlandó kiszokni, akkor marad a mostani matrac. Egyenlőre annyira ragaszkodik a kiságyához, hogy néha napközben is becsücsül olvasgatni, azt meg nem akarom, hogy kistesó azzal kezdje, elszedi a féltett rácsoságyat. Szóval ez még kérdéses.
Boni, hajrá tesód, majd írj, hogy mizu. Képek szuperek!
Mazska, hát én sem érzem azt a kicsattanó energiát. Főleg koradélután eresztek le, de rettenetesen. Pedig akkor tudok haladni egy csomó mindennel, ha Levi alszik.
Niki, reméljük, lesz külön szobátok!!! Nem lehetett könnyű. Még mindig teljes a hírzárlat közöttetek anyóssal? Férjed sem próbálkozik a békítéssel?
<
Nem esett be az ülés alá/mögé? Az is lehet, hogy még ott van csak nem találta meg senki és azért nem adták le. Azért drukkolok!! De örülök, hogy elmentetek valentinozni, azért mégis jó kicsit kikapcsolódni, kettesben lenni. Mondjuk én szeretem a valentin napot, kint ugye mindig megünnepeltük, én nem tartom feleslegesnek vagy csak a virágosoknak jó ünnepnek...legalábbis nem jobban, mint egy névnapot, ennyi erővel az is lehetne felesleges.... 
[/url]
így a kezdeti lelkesedésem alábbhagyott és a helyét szép lassan átvette a köszi inkább ne érzés. nem jobb ha egész évben megkapjuk ami jár ? 
és tényleg, most akkor drukkoljunk tesónak, vagy inkább még most jöjjön meg!?
