manama,
testileg még oké vagyok. én legalábbis. sajnos a picikém nem =(
kedden a párom annyira kiborult... nagyon félt ő is. ma azt magyarázta, hogy miért ne tartsuk meg. egészen más volt, mint Kecskeméten a genetikás. az az orvos tök úgy nézett ki, mint aki be van szívva :S ha a párom ott nem kérdezett volna, akkor ma se tudnánk sokkal többet. az én dokim viszont folyamatosan mondta-mondta, és kérdezte, hogy van-e kérdésem. na majd utánaolvasok ennek a dolognak. azért tudjam már, hogy mi lesz velem. és szerencsére leigazolja az egész hetemet, meg a jövőhétböl azt a hármat. örülök, hogy így nem kell visszamennem a koleszba. azt mondta a nődokim, mert kérdeztem, hogy mennyi az esély arra, hogy a következő is beteg lesz, és gyakorlatilag semmi. hát nagyon remélem, hogy így lesz. de a mostani babámat nagyon sajnálni fogom. a párom haza akarja hozni és eltemetni.. köszi a szurkolást. eléggé szükségem van rá.
suzy,
igen, tudom és bocsi, hogy hülyeséget írtam, csak mást olvastam a papíron, amit kaptam. de végülis a lepény bolyhokból vesznek mintát, úgyanúgy a hasfalon keresztüli szúrással. az mit takar, hogy bódítás? és milyen tágítót kapok? akkor 1 éjszakát mindenféleképpen bent kell lennem, ugye? azt nem tudod véletlen, hogy meg lehetne-e oldani azt, hogy a párom is ott maradjon a kórházban velem? köszönöm neked is!
yokka,
köszi-köszi. jó, igazad van, de így is úgy érzem, hogy önző vagyok, akármennyire beteg, mert így elveszem tőle az életét... de megbeszéltük már az attilával, hogyha beteg lesz, akkor semmiféleképpen sem tartjuk meg, akármilyen nehéz is lesz, mert az se neki, se nekünk nem lenne élet utána. ne félj, elég ha én félek. =/ majdnem annyi idős terhes vagy, mint én (: nekem 196 napom lenne hátra..... vigyázz a picurra nagyon!
