Sziasztok!
Ne haragudjatok, hogy így ismeretlenül írok ide!
Már egy ideje olvaslak benneteket. Még Eszterék miatt kezdtem el olvasni a fórumot és valahogy itt ragadtam, bár én más intézetbe jártam. Eszterrel együtt izgultam végig a babavárását, miközben én is terhes lettem a második (lombik) babánkkal. Teljesen együtt éreztem vele, mikor ez a szörnyűség bekövetkezett. Vele sírtam és szomorkodtam. Azóta is folyamatosan követem az eseményeket és együtt izgultam és izgulom végig a napokat-heteket mindenkivel.
Macs babavárását is zugolvasóként végig kísértem. Boldog voltam, hogy kihúzta a 32. hétig. Örültem, mikor megszületett Balázs és Kitti és csupa jó híreket írtatok róluk. Azonban most így is (hogy nem ismertek) vérzik a szívem. Igaz nem tudom, hogy Kittinél mi lett az eredménye a vizsgálatnak, de írásaitokból gyanítom, hogy sajnos nem a legjobbak az értékek. Ezúton is sok-sok erőt és kitartást kívánok az egész Macs családnak, hogy meg tudjanak birkózni ezzel a fájdalommal.
Judit, Estrella, Ritabmc, Cidney és mindenki, akinek sikerült gratulálok.
Akiknek nem sikerült, nagyon sajnálom.
Remélem nem haragszotok, hogy csak így írtam, de nem tudtam szó nélkül hagyni a történteket.