Tike!
de látva hogy milyen szépen összestoppolta a doki a hegemet, legközelebb lehet hogy a másikat választanám.
Én egy icipicit paráztam a gerincérzéstelenítéstől, egyrészt a fájdalomtól,mert nem tudtam, mire számítsak, másrészt a migréntől, amiről olvastam, hogy nagyritkán előfordulhat

. Hát te sajnos megkaptad ezt a verziót, szegénykém

. Úgy tudom, hogy ez akkor alakul ki, ha egy óvatlan mozdulat miatt hosszanti irányban megnyúlik a gerincvelő az érzéstelenítés ideje alatt. Ezért mondják, hogy nem szabad emelni a fejet! Sztem nálad is ez lehetett a baj, mert ahogy írtad, mennyire nem voltál képben, simán lehet, hogy öntudatlanul megemelted a fejedet, vagy ahogy tettek át a másik ágyra, vagy nem tudom....de valamikor hírtelen megemelkedhetett a fejed...

. Gondolom én. Aztán lehet, hogy csak alkat kérdése, de az tuti, hogy ezt nem az cseszte el, aki adja,mert ez nem attól függ.
Nekem az adást elcseszték

. Eret szúrtak, amit nem szabad, de állítólag kívülről nem látszott, hogy ott van. Elhiszem, nem volt gáz, akkor mármindenem fájt, akár sünit is csinálhatott volna belőlem

.
No, és akkor a lávli UH-m

:
Meg akartam nézni a Prücsköt, hogy minden oké-e, mivel mégiscsak beteg voltam 10 napig, ő meg még olyan pincurka... (amúgy voltam fül-orr-gégésznél,és terhességi refluxból adódó garatgyulladásom volt, de már negatív a torkom

).
A doki (nem a sajátom) lemérte a babát, majd közölte, hogy 8+1 hetes. A baba szíve dobogott, járt keze lába. Kérdeztem, hogy nem lehetne-e esetleg újra megmérni, mert tudom, hogy mikor fogant, és 5 nappal idősebbnek kéne lennie. Erre flegmán mondta, hogy ő már egy pár gyereket leUH-zott, és ő nem téved, max. 1-1 napot +/- de 5-öt nem. Na, ezzel még jobban mejijesztett

. Újra "belőtte" a bébit, megállította a képet, és mérés nélkül odanyögte, hogy 'na látja, most se nagyobb'

. Jelentette ki magabiztosan egy 17-18 mm-es mocorgó foltocskáról

.
Anyu velem volt, és amíg vártam a papírra, hangosan megkérdezte, hogy "Mi baj kicsim, most sírsz?". Na erre persze, hogy eltört a mécses

. A kérdést hallva odajött a doki, hogy
"Nézzen rám! Én nem gondolom, hogy magának 90-es IQ-ja lenne, én magából min. 130-at kinézek (biztos előző este IQ-tesztet töltött

), akkor meg értse meg, hogy ez a baba később fogant, és amúgyis, attól, hogy 5 nappal későbbre lesz kiírva, még bármikor szülhet, ez nem tragédia.
"Doktor úr, ugye nem gondolja, hogy azért sírok, mert 5 nappal későbbre leszek kiírva

? Mert a 36. héttől felőlem akkor jön, amikor neki jólesik, de tudom, hogy mikor fogant ez a baba, és meg vagyok rémülve, hogy a cukrom, vagy a betegségem miatt nem fejlődik rendesen..."
Azzal sikerül vígasztalnia, hogy jobb ha tudom, hogy ilyen korán adott napon minden magzat egyforma méretű, legyen az magyar, kínai, vagy indián. Tehát értsem meg, hogy ez a baba rendben van, csak később fogant, mint ahogy én gondolom.
Közöltem, hogy, "jó, köszönöm" és kijöttem, mert nem voltam hajlandó vitába keveredni ezzel a tudálékos faszfejjel, akinek a stílusa sajnos a soraimon nem jön át, mindezt úgy, hogy anyám végig velem volt, aki az ő kollégája

!!! Bezzeg ha a taknyos gyerekét kéne ünnepnapon nyűgteleníteni, egyből nagyon készséges lenne

. Ja,és azt nem is mondtam, hogy miközben uh-zott azt mondta, hogy "itt látszik, ahogy mozog a kis keze-lába, vagyis ezek még csak a bimbók, ettől még lehet, hogy nem lesz lába..."

. Aztán meg azt ecsetelte, hogy nemrég egy terhességmegszakítás során ő a kezében tartott egy 8 hetes élő magzatot, és hogy az bármelyikünk lehetett volna. Szerintetek normális?!?!?
Tehát ő lezárta a témát azzal, hogy később fogant a baba punktum, és tuti nem ő tévedett! Na, én nem lettem nyugodt, mivel TUDOM mikor fogant

.
Csak hogy tisztázzuk, hogy mi igazol engem:
- Mindig 28 naposak a ciklusaim, és mindig 14-15. napon van ovulációm.
- Ovulációs tesztet használtam, pontosan a 15. napon volt ovum.
- És ezt követően 11 nappal pozitív lett a 10-es terhességi tesztem, ami kisebb terhességet nem mutat ki.
- Az első két uh-n (petezsák, első szívhang) pontosan az én számításaimnak felelt meg a baba mérete.
Szóval igazam van

.
Anyum, hogy megnyugtasson, kb. 4-5 orvost kapott el a folyóson, de csak ő is ideges lett: mind azt mondták, hogy csakis az lehet, hogy később fogant, ne izguljunk. (vagy az, hogy alulfejlett, de ezt persze egyik se fűzte hozzá)
Végre egy idősebb doki (a 6.!!!) elhitte, hogy nem vagyok egy fogyatéskos kretén, és tudom,mikor fogant a baba. (De tudom, hülye voltam, azt kellett volna mondanom, hogy a férjem Timbuktuban gyémántbányász, és egy hónapban egyszer szexelünk Nepálban, holdtöltekor. Akkor előbb elhitték volna

).
Ez a doki megUH-zott újra, és voilá, szte a kisbabám 8+6 hetes

. És azt mondta ennél nem is nagyon tudná kisebbnek mérni, se nagyobbnak. És külön mondtam is neki, hogy kérem, hogy teljesen objektíven mérje, mert nem az igazamat hajszolom, hanem tudni szeretném, hogy jól fejlődik-e a babám (vagy azt is ha nem!). De 2*is megmérte, és tökéletesek a méretei, sőt kiemelte, hogy nagyon szép, erőteljes a szikhólyag, és ez szte fontosabb, mint, hogy milyen a szívhang (amúgy az is tökéletes), és ez arra utal, hogy nagyon erős, tökös gyerek, ne aggódjak, tényleg minden oké

.
Szóval egy pökhendi paraszt ketttttő mozdulatán múlott az, hogy így ki kellett boruljak, pedig ha egyből újraméri, túl is vagyunk a dolgon

! Nem az zavar, hogy hibázott, mert ez igazán nem nagy dolog, hanem hogy nem is próbálta sem beismerni, sem jóvá tenni, sőt még ő viselkedett velem megalázóan. Mondtam is apának, hogy ezentúl felhatalmazom, hogy ha úgy érzi, vki nem megfelelő hangnemben beszél velem, nyugodtan b@ssza pofán

. (Holott évekbe telt lenevelnem erről a lakótelepi módiról, de úgy tűnik, némelyeknek túl egyenes a fején a szemüveg

)
Bocsi, regény

.