Sziasztok!
Bocsi, hogy eltűntem, de kicsit sokkot kaptam anyósomtól, kellett pár nap, hogy újra felvegyem a ritmust. Még mindig nem értem, egyszerűen honnan is vehette a bátorságot. A férjemmel is átbeszéltük párszor, bár már sokszor beszéltünk róla, de soha semmi nem változik.....valahogy a férjem is úgy érzi, hogy egyszerűen nem változik semmi, hiába próbáljuk betörni 'őkegyelmét'.....nagyon harsány, akaratos és meggyőzhetetlen nőszemély....amikor próbálsz neki mondani valamit, olyan érzésed van, mintha nem is hallana.....komolyan, néha elgondolkodom, hogy ép-e. :O De abban igazatok van, hogy tényleg szeretném, ha a férjem jobban kiállna értem....mondtam már neki többször, de lefagy, ha helyzet van....ahogy én is, csak állunk, mint 'sz*r a gazban'......ő kerüli a konfliktusokat, kivéve velem, és könnyebb ráhagyni anyósomra....pedig néha azért próbálkozik is, de látom, hogy hiába, anyósom meggyőzhetetlen.....De a férjem is úgy gondolja szerencsére, ahogy én, és ő is eléggé kiborult a pénteki akción.....nem tudom mi lesz ennek a vége....lehet nekem kell felvenni a kesztyűt, ahogy nusildi is mondja.... :S Csak engem nem így neveltek.....világéletemben kerültem a harsogó, erőszakos embereket.

Ezért nagyon köszönöm a támogatásotokat és az együttérzéseket.....tényleg nagyon-nagyon jól estek! Nusildi, hogy Neked is.....remélem mi nem leszünk ilyen anyósok, fiús anyukák!!
Nusildi, fura, amit hármótokról írtál, hogy egyet mindig kizártatok. Pont erre gondoltam én is. Mondjuk ezután a terhesség után, már én sem rajongok ezért az állapotért....az előzőkkel nem volt ennyi gondom....de egy kislányért őszintén szólva bevállalnám....annyira vágyom rá.
Savariaa, én örülnék, ha a mienk 300km-re lakna!!! De a Holra való kilövésnek még jobban. Apukám csak annyit szólt hozzá a témához, hogy 'lányom, mindig mondtam, a legjobb anyós, a porhanyós'.....mindezt úgy, hogy ő jól kijött mindkét anyósával.
Nem tudom a tesódék hogy bírták ki, engem már az elsőnél is nagyon érdekelt a neme, mondjuk azért nem ennyire, mint most.

Mi felújítottunk az első terhesség alatt...én is az utolsó másfél hónapban vásároltam csak be....a védőnőm már aggódott készen leszek-e.
Amidaalah, az én anyósom várhatja, hogy én ellátom, gondozom. Majd a kedves, hasonlóan viselkedő kisleánya.

Abban reménykedem, hogy ő előbb-utóbb szül egy gyereket és akkor talán, van egy halvány esély arra, hogy leszáll egy picit rólunk. De nem tudom ez mikor történhet meg, már 6-7 éve együtt vannak a párjával, 33 évesek, és állítólag nem akarnak gyereket.....fene. Mond meg nekem légyszi, hogy mi az a szvsz, mert nem bírtam rájönni.
Magnoli, hát mi sem jutottunk szóhoz sem....épp tejet melegítettem, majdnem kicsúszott a kezemből a flakon...mi is arra jutottunk apával, hogyha megint előjön a téma - mert azért ezzel biztosan kell még számolnunk - akkor megmondjuk neki, hogy mi egy vízilabdacsapatot tervezünk. Én igyekszem elkerülni a találkozásokat, már csak, ha muszáj, akkor megyünk, ő meg nem jön....de így is bőven elég.

Anyukámtól féltem jobban, még az első terhességem alatt, mert volt elég sok vitánk előtte....de le a kalappal....ő nagyon jó nagyi lett, pedig a 3 másik tesómnál nem annyira sikerült neki az unokákkal.
Miért akartam/akarok kislányt? Egyrést ugye írtam apukám miatt, de ez elenyésző amellett a vágy mellett, hogy vágyom arra, hogy megértse, amit én értek és szerintem egy férfi nem, a közös álmodozásokra, a közös kreativitásokra, vásárolgatásra, a pink ruhákra (vessen meg bárki, de én vágyom a habos-babosra), arra hogy nekem is legyen társam....mert azért akármennyire is imádnak minket a fiúk, az más, mint egy kislány, akivel partnerek vagytok. De legfőképp arra vágyom, hogy amikor ő anya lesz, akkor engem hívjon, hogy mit és hogyan csináljon, hogy átadhassam neki, amit én tudok....mert azért menyekkel más....de nagyon-nagyon szeretném, ha én nem lennék olyan anyós, mint az enyém.
De nagyot nevettem, hogy még nem tudja anyósod, hogy terhes vagy.

Kíváncsi lennék mit szól majd.
Nálunk Zalán már pár napos korától kezdve nagyon önálló volt. Nem szeretett kézben lenni, ő menni akart és felfedezni a világot. Kb 18 hónapos korig volt nagyon anyás, aztán lecsatlakozott és apás lett, amitől majdnem megszakadt a szívem, akkor szültem Zétit is és összetörtem, milyen rossz anya vagyok, hogy elhagytam a nagyobbikat. Szinte került, csak az apját hívta. Mostanra már anyásabb, hozzám jön, ha baj van, ha kell valami, ha törődés/szeretgetés kell és az apjával programozik (épít, szerel, kergetőzik). Zéti az első naptól kezdve bújik, oylan szeretetgombóc, hogy az csak na, simogatja a hajam, puszilgat, mostanában a hasamra puffogtat puszikat (tudjátok, amikor durran egyet miközben a levegőt kifújja), szóval imád. Apjával meg szintén inkább a csibészség van. Zalán is azóta is bújik jobban, mióta látja Zétitől. Kíváncsi leszek, milyen lesz hármaska.

Mondjuk nálunk a férjem nagyon jó apa és szerencsére általában felváltva vagyunk türelmetlenek, hol ő, hol én. De én jobban rá vagyok hangolva az érzelmi dolgaikra, mint apa....én már a szemükön látom, hogy mit akarnak/gondolnak....fura az anyai ösztön.

De talán az is igaz, amit mmc mondott, hogy életkoronként is más.
Ancsa, én nem tudom mit mondhat mögöttem anyósom....szerintem a férjemnek nem sokat, mert talán szidni nem mer neki....vagy csak nem mondja apa.

Kedves a ruhaadománya. :S
Lányok, jó, hogy nálatok ennyi helyre el lehet menni vásárolni. Nálunk itt egy kisebb Brendon van, meg a Tesco, ja és egy Müller....azt hiszem nem hagytam ki semmit.....ezekből kell beréni, ezért én általában neten vásárolok, pl babakocsit mindig Angliából.....
picuralmos, látom Te is az édességeket kívánod.....én mostanában meghalok a finomságokért, pedig nem vagyok édesszájú......a farsangi jelmezetek tök jó lesz, majd képeket kérünk
Nálunk Zalán azzal hoz kellemetlen helyzetbe, hogyha olyan valaki jön szembe, akiről nem biztos, hogy nő vagy férfi, akkor ő elég hangosan megkérdezi.....anya ez a bácsi.....miért......és van, hogy az a bácsi egy néni volt....de volt olyan is, hogy valakire azt mondta, hogy 'apa'.....szegény srác csak nézett rám nagy szemekkel
Veronika, köszi a jegyzetfüzetes ötletet, bár így én most szinte abba sem tudom hagyni az írást......mindenkitől elnézést, hogy ennyit írok.....
Engem mindig kézzel is megvizsgál a dokim, de annyira óvatos, hogy nem is igen érzem. Kacsát nem használ, csak rákszűrésnél.
Mostanában nekem is jobban fáj a hasam, néha volt olyan fájdalmam, mintha repedne a hasam. :O Hirtelen beleszúrt és olyan volt, mintha szakadnék.....nagyon megijedtem. A picit is alig éreztem pár napig, de most tegnap óta megint kicsit jobban. Inkább csak olyan apró rezgéseket érzek most, esetenként kisebb kopogásokat, ritkán pedig mintha bent mocorogna a gerincem felé. Ennyi. Biztos ő is sokkot kapott anyósomtól. Vajon átveszik az érzéseimet felé??

Gonosz vagyok, mert az kívánnám, hogy ne szeressék.
Babó még mindig vízszintesen fekszik, azt olvastam, hogy ettől is fájhat jobban. Komolyan olyan, mintha belülről kifordulnék alul. :S
A szüléstől valahogy én sosem féltem igazán. Persze aggódtam, mert új helyzet, amit nem ismerek, és szeretek mindenre felkészülni, de mindig arra gondoltam, hogy ezen túl kell esni.....én az elsőnél és a másodiknál még jobban, az utána következő időtől féltem. Megvan a baba, hazamész és aztán.....valahogy erről nem sokat beszélünk....szülést még a neten is végignézhetsz.
Most kicsit félek, hogy ennyi fájdalom után, és még csak 24. hetet töltöttem, mennyire fog fájni a szülés, megfordul-e, császározni kell-e.....és, tudom, hogy ez már üldözési mánia, de nehogy anyósom elintéztesse, hogy lekössenek, ha nem sikerül az én dokimat utolérni...... :S
De az tuti, hogy nekem is egyre terhesebb ez az egész. Ha erre gondolok, akkor nagyon nem várom a 4-et. Bár valamelyikőtök azt mondta a terhesség alatt mindig féj valahol.....ezzel tökéletesen egyetértek! Én még mindig reménykedem, hogy mi viszont nemetcserélünk és berózsaszínüsödünk, szépen magyarul.
Gratula mindenkinek aki már túl van a cukorvizsgálaton. Nekem ez a februári programom, vérvizsgálatra is kell majd mennem, de elmegyünk 4d-re is. A srácokról is van videónk, most picuriról is lesz.
Nektek nem fázik a melletek??? Nekem olyan, mintha már facsarna a tejci és még fázik is..... :S
Most meg elmászom aludni és bocsi, hogy ennyire hosszú voltam.
