Sziasztok!
Igen, borzasztó szerencsém volt.

Én hosszú vajúdásra készültem, de gyorsan ment. A férjem szokta mondogatni, hogy könnyü szülés nincs, de gyors volt. A szülésznő szerint az erős mensigörcseimnek köszönhetem.

Õ először arra gyanakodott, hogy málnalevél teát ittam. De gondolom az is hozzájárult, hogy egyáltalán nem féltem a szüléstől. Meg amikor már nyomni lehetett, én is úgy nyomtam, ahogy a lukon kifért.
Kocsis Éva volt a dokim, és nyugodtan ide írom a nevét, mert szerintem egy kincs ez a nő. Szakmailag, emberileg egyaránt. Szülés alatt egyszer se sürgetett, vagy egy rossz szava nem volt, csak bátorított.

Szerencsére jól együtt is tudtunk müködni. Egyetlen egyszer mondta, hogy na, most nagyon dolgozni kell, és így is volt. de csak később tudtam meg, hogy ezt azért mondta, mert 80 alá esett a szívhang, és 2-szer a nyakára volt tekeredve a köldökzsinór...
Következő babót, kb 2-3 év múlva tervezzük. SZóval, én vagyok a jó példa nem kell félni a szüléstől, és választani kell egy nagyon jó dokit Ez a recept!
Engem is riogattak, hogy félni fogok, meg kiabálni, de egyik se fordult elő. Próbáltam, minél hamarabb túl lenni rajta, meg azért van doki, meg szülésznő, hogy védje a lenti dolgokat.
Én mindíg attól féltem, hogy hogy fog feszülni a gát. Nahát, ez eszembe se jutott szüléskor.
