Zuzmo,
én teljesen egyet értek veled. Bár erről már vitáztunk eleget, mégis úgy gondolom (és nem is a tb miatt), h akkor ÉN vagyok az, aki nehezebb helyzetben van, elvárom a segitséget, és ha lehet ne én legyek az, aki a nővér problémáihoz alkalmazkodom, hanem forditva!!! Még akkor is, ha egy virnyákoló, hisztis liba is vagyok!! Mert az vagyok, főleg, ha borulnak a hormonok!!!
De ennek ellenére, nekem nem volt rossz élmény velük, bár sokat nem tudtak hozzáadni az élményemhez, hiszen rutinos szoptatóként vonultam be a kórházba!!!!


Amikor úgy éreztem, kell a fejőgép (milyen hülye neve van), bementem, elkértem, és nem kérdeztem, h szerintük kell-e?
De ehhez már kellett egy kis tapasztalat, azért verem itt a nyálam...
pedig mennyi új dolog volt, amire nem is számitottam!!!

Pl. Igi pisilt pirosat, én azt hittem vér, rohantam be, aztán drága, jó Zsuzsi nővér mondta, h ne aggódjak, ez természetes, mert (asszem ezt mondta) ez ilyen "koncentrált" pisi.
aztán meg ne tudjátok meg, mikor először pelenkáztam Igit, azt hittem vmi izomsorvadása van, csak nekem nem szóltak. Te jó ég! Egy pillanat alatt leizzdtam, de aztán végig gondoltam, h csak szóltak volna, ha baj van a gyerekkel...
csak annyi volt a baj, h EGÉSZ MÁSKÉNT nézett ki a popsija, mint a bátyjának, és én úgy gondoltam, minden popsi egyforma!!!



B popsi nagy zsemle formájú, Igi popsi, pici fokhagyma gerezd!!!

na, nem untatlak tovább tietket.
Zsanci, a hűűűűűűűűű-de-tapasztalt-anya-vagyok!!!-béjbe