Miért vállalunk gyereket?

Ha megkérdeznék tőled, te mit válaszolnál? A legtöbben nyilván olyasmiket, hogy „Mert itt az ideje!”, „Mert megértünk rá!”, „Mert így teljesedhet be a szerelmünk!” vagy „Mert ideje, hogy a kapcsolatunk egy magasabb szintre lépjen!”, vagy esetleg „Mert mi sem leszünk fiatalabbak!”. És ez még a jobbik eset, de talán hagyjuk is, erről külön cikket is írhatnánk.

Valójában azonban szerintem kevesen tudják igazán értelmesen és érvekkel jól alátámasztva megindokolni, miért is akartak gyereket. És aztán olyan is előfordulhat, hogy mögöttes, mondhatni már-már alantas szándékaink vannak, főleg, ha már belekóstoltunk egy kicsit abba, mi minden előnye van annak, ha gyereke van az embernek.

Előre szólok: mi sem gondoljuk komolyan a következőket. De vicces, és némi nevetésre mindenkinek szüksége van. Meg ki tudja, lehet, hogy mégiscsak betalálunk egy-két tippünkkel?

Hogy sütit süssenek!

Nincs az a tevékenység, amit annyira szívesen csinálnának a gyerekek, mint a sütikészítés! Ami anyának pepecs melót és rengeteg energiaráfordítást jelent - én például ilyen vagyok, főzni bármikor, de sütni... -, az a kölöknek igazi móka, aminek ráadásul finomság a jutalma. Így aztán vígan nyújtja papírlap vékonyságúra a tésztát, ha az a szükséges, örömmel pepecsel a torta tetejére kerülő gyümölcsökkel, ha a helyzet úgy kívánja.

Hogy a szűkös helyeken is kiporszívózzon!

Ki szeretné kitakarítani a sarkokat, beugrókat és egyéb nehezen hozzáférhető helyeket? Miután senki sem tette fel a kezét – ugye? -, ismerjük be: remek dolog, hogy az ezen területekhez könnyedén hozzáférő gyereket simán megkérhetjük erre a feladatra. Ha ügyesek vagyunk, és még némi mesével is vegyítjük a dolgot, játéknak is beállíthatjuk a dolgot! Ami unalmas kötelesség nekünk, az remek mulatság nekik.

Hogy mosogasson!

Tölts meg egy lavórt vízzel, nyomj bele némi mosogatószert és egy szivacsot, majd mutasd meg egy gyereknek! Ha még nem érte el az iskoláskort, ez lesz a kedvenc szórakozása, hiszen melyik kölök ne szeretne túrni a habok között és csurig vizesre pacsálni magát? Jó a szülőnek, jó a gyereknek, igazi win-win helyzet.

Hogy meglocsolja a növényeket!

A varázsszó itt is a pacsálás, de egyfelől itt hasznos tevékenységgé formáltuk, hiszen mégsem a tömörfa – vagy éppen laminált – parkettát áztatja át a gyerek, másfelől mégiscsak a növényeink túléléséért küzd. Miközben még élvezi is, és attól sem kell félni, hogy elfeledkezünk róla, hiszen annyira imádnak vízzel játszani, hogy minden áldott nap eszébe fog jutni és figyelmeztet minket is.

Hogy segítsenek a bevásárlásban!

Még hogy hiszti a boltban? Na, jó, időnként elkerülhetetlen. De egy gyerek ugyanakkor igencsak hasznos segítője lehet anyának-apának a bevásárlásban. Hogyan? Hassunk a hiúságára! „Á, hagyd csak, még kicsi vagy ahhoz, hogy hozz egy csomag borsót a mélyhűtőből! Nohát, sikerült? Nagyon ügyes vagy! És egy kiló lisztet is elbírsz?” A gyereknek ez is játék, az egyetlen korlát a polcok magassága! Bár a gyerekek abban is roppant kreatívak, hogy ezt miképp hidalják át.

Hogy formában tartson!

Nehéz betartanod, hogy ne nassolj, ne legeld fel a spájzban rejtegetett csokoládékészletet, ne nézz az aljára a jégkrémes doboznak? A gyerek erre is megoldást jelent: csak engedd szabadon a konyhában, és minden, az alakodra veszélyt jelentő falatnak nyoma vész!

Hogy átmozgasson!

Szereted a szabadidőd a kanapéra kucorodva tölteni? Sehogy sem tudod rávenni magad némi futásra vagy egészségügyi sétára? Nos, egy gyerek erre is megoldást jelent! Amíg kicsi, addig főként karra gyúrhatsz a segítségével, ám amint lótni-futni kezd és mindenre felmászik, a tested összes izomzatát igénybe fogja venni, hogy folyamatosan a nyomában lehess! A reakcióidőd fantasztikus fejlődéséről már nem is beszélve. És ne feledkezzünk meg a szülő tüdőkapacitása és a gyerek életkori növekedésének szoros összefüggéseiről – alkalmanként legalábbis.

Hogy megnevettessen!

Nincs olyan depressziós nap, bal lábbal történő felkelés, pocsék időjárás, emberi tragédia, rossz helyzet, amiben a gyerek ne tudná megnevettetni az embert. De úgy igazán. Eleinte elég ehhez egy furcsa, de imádnivaló fintor, később meg… Nálunk lógott szárnyasbetét a falról, tömte ki magát melltájékon két hatalmas felfújt lufival, hogy csak kettőt említsek. És akkor még nem számoltunk a gyerekszáj elsöprő, mély igazságaival és hatalmas humorával. Ugye?

Ti miért vállaltatok gyereket?

Szilágyi Diána , 2013. augusztus 14.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(4 hozzászólás) 

2013 08 14. 13:58
én azért vállaltam a második fiamat kis kor különbséggel hogy együtt haza tudjanak jönni majd az iskolából :D
→ válasz erre
2013 08 14. 14:17
dia
@atina88: :D Legközelebb csinálhatunk egy olyan cikket is, hogy miért vállalunk második gyereket.:D
→ válasz erre
2013 08 14. 18:54
Én meg azért vállaltam 12 évvel a legkisebb előtt a legnagyobbat, hogy elhozza majd az óvodából, ha esetleg nem érnék oda :D
→ válasz erre
2013 08 14. 23:28
dia
@panda: ugye, hogy csak nézőpont kérdése az ideális korkülönbség?:D
→ válasz erre
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?
XGyerünk, anyukám! - Teakiadó