5 dolog, ami eszembe jut a húsvétról
Tavasz, sonka, csokinyuszi, piros tojás, locsolkodás… Így hirtelen, ezek ugranak be a húsvét kapcsán. Aztán, ha kicsit jobban belegondolok, felmerülnek bennem a következő kérdések: miért eszünk sonkát? Miért a nyuszi hozza a tojást? Mit jelent a pirosra festett tojás – és egyáltalán hogy jön ide a locsolkodás? Ezeket próbálom most megválaszolni, nem vallásos szempontból, inkább egy 3,5 éves fiúcska kíváncsiságát kielégítő aspektusból.
Itt a tavasz!
Végre! A Húsvéttal egyértelműen megérkezik a tavasz! Még ha kissé hűvöskés is, de már hallhatóan vidámabban csiripelnek a madarak, érezhetően melegebbek a nap sugarai, láthatóan ébredezik és színesedik a természet: rügyeznek és virágba borulnak a fák, bokrok.
Tudtátok, hogy a húsvét úgynevezett „mozgó-ünnep”, azaz minden évben más napra esik. A tavaszi napéj-egyenlőség (március 21.) utáni első holdtöltét követő vasárnap és hétfőn ünnepeljük. Innentől hosszabbak a nappalok, nem hiába a tavasz és a tavaszvárás ünnepének is nevezik a Húsvétot!
Sonka, tojás…
Emlékszem, tavaly Húsvétkor csináltam az első olyan ünnepi menüt, ami minden egyes részletében „húsvéti” volt. Ezt megelőzően is volt sonka, torma, főtt tojás meg egyebek, de a múlt évben mindent saját kezűleg készítettem: sonkát és tojást főztem, kalácsot sütöttem, na jó, a tormát vettem J
Tudtátok, hogy a sonka a 40 napos böjt végét jelképezi? Valamint ebből ered az ünnep magyar neve is, hiszen az önmegtartóztatás végével lehet csak „húst magunkhoz venni”.
Csokinyuszi és csokis társai
Azt a szuperanya képességemet pár hete már bevetettem, amelyet karácsonykor mutattam be a gyerekeknek, mikor a Mikulással és a Jézuskával „beszéltem”… Most épp a húsvéti nyuszi van soron, ő leselkedik és figyeli, ki hogy viselkedik, ki érdemel ajándékot, csokitojást. Van egy elég élethű nyuszi figuránk, amit egyik reggel kiraktam a kertbe, a szép tavaszi virágaim közé. Oviba jövet-menet jól megvizsgáljuk, megállapítjuk, hogy még mindig itt van, és tényleg szemmel tart minket. Lehet, hogy nem szép dolog, amit csinálok, de ez tökjól működött karácsonykor is, így most is alkalmazom ezt a módszert. (Csak azt nem tudom, ki vagy mi fog lesben állni nyáron és ősszel…)
Tudtátok, hogy a nyuszi és a húsvét viszonyára nincs határozott magyarázat? Két felvetést találtam az összekapcsolásukról, az egyik azt vallja, hogy mivel a Húsvét a termékenység ünnepe is, az emberek bő termést és az állatok szaporulatát remélték tőle. A nyúl szapora állat, a tojás szintén a termékenység és az újjászületés jelképe, így hozták össze a nyulat és a tojást. A másik lehetőség német földről származik, eredetére kielégítő magyarázat és kutatási eredmény nincs, egy tévedésre vezethető vissza: miszerint német területeken gyöngytyúkot – németül Haselhuhn, röviden Hasel - ajándékoztak Húsvétkor, a nyúl német neve a Hase és valószínűleg ebből a hasonlóságból indult a nyuszi húsvéti szerepe.
Tojásfestés
Itt az újabb alkalom a kézműveskedésre, lehet barkácsolni, festeni, maszatolni. Marci az oviban is készül a Húsvétra, de szeretném Ádámnak is megadni az ünnepre való hangolódás izgalmát. Természetesen az első lépés az volt, hogy tavaszi díszbe öltöztettük a házat. Egyik hétköznap, ovi után kinyitottam a „tavasz” feliratú dobozt és mindkét gyermekem derékig eltűnt a tojások, nyuszik között. Ragasztottunk az ablakokra matricákat, és tojásdíszeket akasztottunk minden kilincsre, szekrényre. Hátra van még az igazi barkácsolás: ilyen-olyan festés, rajzolás.
Tudtátok, hogy a tojásfestéssel valószínűleg a tavasz érkezése feletti örömöt fejezték ki? A leggyakrabban használt szín a piros volt, melynek védő erőt tulajdonítottak. De olyat is olvastam, hogy a piros színű tojással üzent a szerelmes lány a választottjának… Napjainkra szinte már művészetté vált a tojásfestés.
Locsolkodás
Nálunk is előkerültek a tavaszi versek, mondókák, no meg két fiú lévén, megtanultuk a locsolóverset is. Tavaly Marci kettesben ment a papájával locsolkodni, idén már Ádám is csatlakozik hozzájuk a kis kosárkájával.
Tudtátok, hogy a locsolkodásnak a víz megtisztító és megújító erejébe vetett hit az alapja? Manapság a tiszta vizet vagy falun a kútvizet felváltotta az illatos kölnivíz, de maga a népszokás a mai napig megmaradt. Saját tapasztalatból kiindulva, az én fiaim tiszta vízzel locsolják majd a hervadt virágszálakat. Erősen él bennem az az émelygés, amit a rengeteg kölnivíz keveredésével éreztem magamon…
Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok Nektek!
Krizsa Judit, 2016. március 24.
