Felnőttek és megbánások

Azt mondják, úgy érdemes élni, hogy utólag visszanézve ne bánjunk meg semmit sem. Ezt én személy szerint nem tartom kivitelezethetőnek, vallom, hogy jogomban áll hibázni, így egyszersmind megbánni is néhány dolgot.

Nézzük, milyen tipikus felnőttkori megbánásaink lehetnek.

  • Nem arra a főiskolára, egyetemre mentél, ahova a szíved húzott. Te világéletedben tanító néni akartál lenni, már a plüssmackóid is kettes sorban, ábécé-rendben ültek a polcodon. De anyád is megmondta, hogy a tanítók mind száraz kenyérrel eszik a penészes parizert, ezért jobb, ha közgazdásznak tanulsz. A diplomád megvan, de azóta sem tudod, mi az összefüggés az inflációs ráta és a reálhozam között.
     
  • Nem olvastál el minden könyvet, nem néztél meg minden filmet, amit akartál. Most meg már talán késő, úgy érzed, legközelebb ilyesmire csak akkor lesz időd, ha a gyerekeid mind lediplomáztak. Mi több, amikor már az unokáid is mind lediplomáztak. Igazán sajnálod, hogy semmit sem tudsz a francia újhullámról, vagy az amerikai pop-artról.

  • Túl sok pénzt költöttél felesleges dolgokra. A lista élén az esküvőd áll, ahova egy rakás olyan embert hívtál meg, akiket nem kedvelsz, egy másik rakás olyat, akiket nem is ismersz. A mai eszeddel nem hívnál meg egyetlen perverz, fenékcsipkedős, pikánsvicc-mesélős, térdcsapkodós másodfokú nagybácsit, ex-sógort, telekszomszédot se. Elég lenne egy buli a legjobb barátokkal, akiket valóban szeretsz.
     
  • Túl sokáig gondoltad azt, hogy a tekintély és a tisztelet alapból jár annak, aki idősebb. Ezzel aztán visszaélt a közös képviselő – „Ágikám, hetente kétszer jó lenne ám ablakot mosni, nagyon levon a ház értékéből az az üvegfestékes izé ott a duplaszárnyún!” -, a férjed ángyikája - „Kiscsillagom, azért a mi családunkban nem volt szokás sose hozatott ebédet enni…” -, de leginkább az anyád és az anyósod. Ha nem kapsz időben észbe, már rég beköltöztek volna hozzátok, és kalákában vezetnék a háztartásodat, nevelnék a gyerekeidet. Te már azt sem követeled meg az utódaid barátaitól, osztálytársaitól, hogy magázzanak, hiszen tudod, hogy nem ezen múlik.
     
  • Bánsz minden idióta fogyókúrát, divatos monokomponensű diétát, káposztalevél-kúrát. Sajnálsz minden jóízű falatot, amit megtagadtál magadtól valaha is. Bánod, hogy nem sportoltál már zigóta korod óta, és hogy mindig találsz ideológiát a lustaságod igazolására.
     
  • Egy csomó mindent nem tanultál meg, ami később jól jött volna. Bánod, hogy nem tudsz kocsit vezetni, hogy angolul éppen csak konyhanyelven gagyogsz - nem mentség, hogy oroszul tanultál, mert abból legfeljebb a taváris ucsítyelnyica jut eszedbe -, hogy nem értesz a zöldségtermesztéshez, a permakultúrához, a vízvezeték-szereléshez. Igen, van, ami bepótolható. A tanulás élethosszig kéne, hogy tartson.
     
  • Néha bánod, hogy nem szültél több gyereket. Még mindig belesajdul a lelked a babaillatba, a hurkás combocskákba, változó intenzitással törve rád. De aztán leszállsz a földre, lesimítod a szoknyádat, felszeged a fejed, és mész tovább a megszokott utadon.
     
  • Legjobban azt az időt bánod, amit - bár megtehetted volna -, mégsem a gyerekeiddel töltöttél, hiszen a minőségi idő fontosabb, mint a mennyiségi idő. Amióta tudod, hogy ez egy bődületes baromság, egy tipikus, ámde helytelen anyai önigazolás, azóta igyekszel a csemetéid számára elérhető, jelenlévő anya lenni.

Neked mik a legnagyobb megbánásaid?

Nágel Zsuzsi, 2013. június 17.

 
 
 

Babanet hozzászólások  
(3 hozzászólás) 

2013 06 17. 13:59
"Nem arra a főiskolára, egyetemre mentél, ahova a szíved húzott. Te világéletedben tanító néni akartál lenni, már a plüssmackóid is kettes sorban, ábécé-rendben ültek a polcodon. De anyád is megmondta, hogy a tanítók mind száraz kenyérrel eszik a penészes parizert, ezért jobb, ha közgazdásznak tanulsz. A diplomád megvan, de azóta sem tudod, mi az összefüggés az inflációs ráta és a reálhozam között." PONTOSAN!!!!!!! Ezt rólam írtátok? :)
→ válasz erre
2013 06 17. 17:02
"Nem arra a főiskolára, egyetemre mentél, ahova a szíved húzott. Te világéletedben tanító néni akartál lenni, már a plüssmackóid is kettes sorban, ábécé-rendben ültek a polcodon. De anyád is megmondta, hogy a tanítók mind száraz kenyérrel eszik a penészes parizert, ezért jobb, ha közgazdásznak tanulsz. A diplomád megvan, de azóta sem tudod, mi az összefüggés az inflációs ráta és a reálhozam között." PONTOSAN!!!!!!! Ezt rólam írtátok? :)
→ válasz erre
2013 06 18. 16:28
Hű, de sok minden illik rám is! :) Kezdő - bár nem fiatal - anyukaként én leginkább azt bánom, hogy mennyi értékes szabadidőmet elpazaroltam hülyeségekre akkor, mikor még föl se tűnt, hogy milyen sok van belőle. Mióta ajándék minden háztartásra vagy magamra fordítható 10-20 perc, azóta egész másképp látom a világot. (Pl. ide sem írogatnék, ha nem rajtam lógva aludna az épp szupernyűgös kislányom. :))
→ válasz erre
X
EZT MÁR OLVASTAD?